Így oltanak ők: amíg nincs elegendő vakcina, mindenhol oltási menetrend él

Elemzések2021. jan. 13.Haiman Éva

A világ több mint 190 országa közül eddig alig több mint egyötödében kezdték meg a koronavírus elleni immunizálást. A vakcinák korlátozott rendelkezésre állása miatt mindenütt priorizálják az oltandókat, az oltási protokollokban pedig sok a hasonlóság – derül ki a növekedés.hu összeállításából.

A World in Data tudományos online kiadvány adatai szerint január első hetének végéig 45 országban kezdték meg beoltani a lakosságot koronavírus ellen. A portál az Európai Unió 27 tagországa mellett Nagy-Britanniából és Észak-Írországból, Izlandról, Szerbiából, Oroszországból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Indiából, Kínából, Izraelből, az Egyesült Arab Emírségekből, Szaúd-Arábiából, Bahreinből, Ománból, Kuvaitból, valamint Chiléből, Argentínából, Mexikóból és Costa Ricából közöl adatokat a koronavírus ellen beoltottak számáról.

Világszerte eddig mintegy 28,55 millió dózis vakcinát használtak fel, a legtöbbet, 9,33 milliót az USA-ban, 9 milliót Kínában, 2,84 milliót az Egyesült Királyságban és 1,82 milliót Izraelben. Lakosságarányosan magasan vezeti az immunizálási rangsort Izrael: ott 100 emberből már több mint 21-et beoltottak legalább egy dózissal. A második helyen az Egyesült Arab Emírségek áll 12,9 százalékos átoltottsági aránnyal, a harmadik Bahrein 5,75-tel, aztán az Egyesült Királyság jön 3,58-as aránnyal, míg az Egyesült Államok csak az ötödik, ott 100-ból 2,82 ember kapott már Covid-oltást. Magyarországon 0,81:100-hoz az arány, míg a világon összesen 0,37.

Dél-Koreában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Tajvanon még kivárnak: mint a The Guardian cikke tudósít, többet szeretnének tudni a hatékonyságról és az esetleges mellékhatásokról, mielőtt a legveszélyeztetettebbeknek beadnák a védőoltást. Szerencséjükre ezekben az országokban a napi Covid-fertőzések egy számjegyűek.

De Japánban sem siettetik az immunizálást, pedig Tokióban a minap rendkívüli állapotot vezettek be a Covid-19-járvány erősödése miatt. A helyi média beszámolója szerint a szigetországban az oltások csak február végén kezdődnek, az első körben mintegy 10 ezer, a frontvonalban dolgozó orvos és ápoló kapja meg a vakcinát, majd a 65 év felettiek, az otthoni gondozásban dolgozók és a krónikus betegek következnek márciusban.

A WHO úgy véli, hogy mindenkinek, aki részesülhet a biztonságos és hatékony COVID-19 vakcinákból, a lehető leghamarabb hozzáférést kell biztosítani ahhoz. Az immunizálást azokkal kell kezdeni, akiknél a legnagyobb a súlyos betegség vagy halál kockázata. 

A WHO immunizálási szakértői tanácsadó csoportja (SAGE) két kulcsfontosságú dokumentumot tett közzé, amelyek segítenek a COVID-19 oltásokban részesülő lakossági csoportok meghatározásában és rangsorolásában. Az elsők között javasolják oltani a frontvonalban dolgozó egészségügyieket, az időseket, majd azokat, akiknél az alapbetegségük miatt magas a halálozás kockázata, például a szív-érrendszeri, valamint a cukorbetegek. A WHO a harmadik körben, a fertőzés átvitele szempontjából alacsony kockázatú  csoportba sorolandó egészségügyi dolgozókkal együtt javasolja oltani tanárokat, a létfontosságú szektorokban dolgozókat (rendőröket, katonákat, önkormányzati és kormányzati dolgozókat, a közlekedésieket), valamint azokat, akik életkörülményük miatt nem tudják tartani egymástól a biztonságos távolságot (kollégisták, hajléktalanszállókon élők stb.)

Az Európai Bizottság is összeállított egy itinert a hatékony oltási stratégiákról és a védőoltások alkalmazásának legfontosabb lépéseiről. Ebben többek között az alábbi csoportokat említik kiemelni, pontos rangsorolás nélkül: egészségügyi ellátásban és tartós ápolás-gondozásban dolgozók; 60 év felettiek; olyan személyek, akik egészségi állapotuk miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve; kulcsfontosságú munkavállalók; olyan személyek, akik nem tudják betartani a közösségi távolságtartást; hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű csoportok.

Arról, hogy ehhez képest kik élveznek elsőbbséget a többiekkel szemben az oltandók között az egyes országokban az öreg kontinensen, az Európai Járványmegelőzési Központ (ECDC) még tavaly december elején közreadott egy összeállítást

Nagy-Britanniában, ahol Európában először kezdték meg a koronavírus elleni oltásokat, egy független szakértői testület, az Oltások és Védőoltások Vegyes Bizottsága (JCVI) készített javaslatot a kormánynak a prioritások meghatározására. E szerint elsőbbséget élveznek az idősotthonban élők, majd a legidősebbek, valamint az első vonalban dolgozó egészségügyi és szociális ellátó személyzet. Ezt követően 5 évenkénti szakaszolásban haladnak az életkori csoportokban lefelé, illetve elsőbbséget élveznek még a krónikus betegségben szenvedő fiatalabbak. A brit oltási sorrend nyilvánosan hozzáférhető itt

Ezt ugyan nem írta felül a kormány új terve, amely szerint a tervezett maximum három hétnél csak jóval később adják be az oltóanyag második adagját azért, hogy február közepéig 13 millió embert az első körben beolthassanak. Sokan attól tartanak, ez felesleges kockázat, a Pfizer ugyanis csak akkor tudja garantálni a vakcina hatékonyságát, ha azt előírás szerint adagolják. 

Spanyolországban, amely komolyan megérezte a pandémiát, szintén közzétették a menetrendet, ám az egyelőre csak az I. szakaszban, márciusig oltandók körét részletezi. Mint írják, azt csak később fogják közölni, kik kaphatnak oltást a várhatóan júniusig tartó 2., illetve az azt követő 3. körben. Az elsők között vannak ott is az idősotthonokban élők és dolgozók, a leginkább veszélyeztetett egészségügyi és szociális dolgozók, valamint az egészségi állapotuk miatt magas kockázatúnak számítók. 

Franciaországban szintén a legveszélyeztetettebbeket oltják első körben, az oltási ütemterv pedig öt szakaszból áll: Az elsőben becslések szerint 650 ezer gondozóotthonokban élő idős embert oltanak be. A másodikban oltják a 75 év felettieket, majd azokat a 65 évesnél idősebbet, akiknek veszélyes alapbetegségük van, végül az összes többi 65 és 74 év közötti embert. Minden 50 évnél idősebb ember oltást kap a harmadik szakaszban, majd 50 év alatti krónikus betegek következnek. A negyedik szakaszban azoknak ajánlják fel az oltást, akik ismert koronavírus esetekkel állnak kapcsolatban.  Mindenki más, aki elmúlt 18 éves, csak ez után következik.

Németországban öt csoportra osztották a lakosságot, ezen belül határoztak meg prioritási sorrendet. Az ütemterv kor és foglalkozás, illetve veszélyeztetettség szerint határozza meg a veszélyeztetettséget, amely az ottani megítélés szerint kevésbé igaz a tanárokra, vagy a kritikus infrastruktúrában dolgozókra és a kiskereskedelmi dolgozókra (akik csak a harmadik körben kaphatnak oltást), mint például a pszichiátriákon dolgozók (akik az elsők között férhetnek hozzá a vakcinához). 

Szlovákiában, ahol sok szempontból igen sikeresnek nevezhető a járvány elleni védekezés, négy ütemben oltanak: először az egészségügyi intézményekben dolgozókat, utána a kritikus infrastruktúrában dolgozókat (rendőrség, katasztrófavédelem, energetikai szektor alkalmazottait), valamint az idősotthonok alkalmazottait és a többi szociális dolgozót. Északi szomszédunknál csak őket követik az idősotthonok lakói és a 65 év felettiek, majd a kiemelt kockázati csoportba tartozók (onkológiai és autoimmun betegek, szív-érrendszeri és más krónikus betegek). A harmadik szakaszban jönnek a tanárok, a marginalizált roma közösségekben élők, a hajléktalanok és a menedékkérők. Végül pedig bárki, aki nagykorú és igényli az oltást.

A magyarországi oltási rend a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán található meg az alábbi linken.E szerint idehaza hét ütemben oltanak, az első körben az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat, valamint azokat, akik a szociális ellátásban dolgoznak, illetve szociális gondozottak. Őket követik a fertőzés szempontjából kockázatnak kitett 60 év felettiek, majd a rendvédelemnél, illetve a közszolgálatban dolgozók közül azok, akik közvetlenül kapcsolatba kerülnek a lakossággal. A következő körben oltják azokat a 18 és 59 év közöttieket, akik alapbetegségük miatt magas kockázatúak, majd a kritikus infrastruktúrában dolgozók, végül pedig minden felnőtt, aki igényli az oltást.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke, Bubenkó Csaba a minap felvetette: vegyék előbbre a kiskereskedelemben dolgozókat, mint kiemelten magas kockázatú lakossági csoportot. 

Videók ajánlása vagy bármi