A magyar tréningpiac gyakorlatilag lenullázódott

Miként érinti a járvány a tréning piacot?

Gyakorlatilag az egyik napról a másikra megszüntette.

Az év nagyon jól indult az ágazatnak. A korábbi trendek folytatódni látszódtak, növekedés volt, ahogy az már néhány éve megszoktuk. Nem tűnt úgy, hogy bármi komolyabban befolyásolná a terveket. Nekünk is sok megrendelésünk volt, hisz a gazdaság minden területe növekedési fázisban volt.

Márciusban ez két hét alatt gyakorlatilag lenullázódott. S ez megtörtént minden olyan országban, amelyben jelen vagyunk.

Hány országban van jelen a Develor?

Magyarországon kívül még 15 országban van irodánk. Volt egy jó hangulatú belső nemzetközi rendezvényünk március első hetében, amelyre minden országból vártunk kollégákat. A szlovákok többsége akkor már a koronavírusra hivatkozva nem jött el, de a többiek igen. Tehát akkor még állt a piac a többi országban is, majd rá egy hétre gyakorlatilag megszűnt. Ilyet még sosem tapasztaltunk.

Februárban még tartottunk többszáz tréninget, aztán március közepétől nulla.

Mit lehet ilyen helyzetben tenni?

Hozzáteszem, hogy mi alapvetően szerencsések vagyunk, mert korábban is tartottunk számos online tréninget, főleg nemzetközi projektek esetében. A magyar piacon már régóta beszélnek blended learningről, ahol a tantermi tréningek és az online oktatás keveredik. De valójában

a magyar tréningpiac 99 százalékban tantermi volt. Ez a 99 százalék tűnt el.

Nekünk az online oktatásban is van gyakorlatunk, ráadásul voltak olyan tréninganyagaink készen, amelyek a remote menedzsmentre és remote munkavégzésre fókuszáltak. Kifejezetten arra, hogy

ha fizikailag egymástól távol dolgoznak a kollégák, miként kell vezetni őket. Ezeket a tréningeket gyorsan át lehetett alakítani a home office szituációkra.

És itt vált kézzel foghatóvá a nemzetközi hálózatból adódó előny, mert minden országból jött valami használható szakmai ötlet. Így már március 15-től futottak a hirdetéseink, amelyekben megoldást kínálunk erre a váratlan válsághelyzetre, és nagyon nagy rá az érdeklődés már most is.

Mi történt a cégeknél, milyen visszajelzéseket kapnak?

A jelenlegi helyzet több szempontból is különleges. Abban, hogy miként kell otthon dolgozni és hogyan kell otthonról egy csapatot vagy akár az egész céget vezetni, szinte senkinek nincs rutinja, tapasztalata. Gyakorlatilag felkészülési idő nélkül kényszerültek bele az új helyzetbe a cégek. Általában, ha ilyen horderejű változás van egy szervezetben, azt előtte végiggondoljuk, beszélünk róla számtalanszor, tanulmányokat készítünk, tisztázzuk, ki mit csinál, hogy kommunikál, kialakítjuk a rendszereket és folyamatokat, illetve a technológiát. Ehelyett most ezt az egészet egyik napról a másikra kellett megcsinálni.

Iránymutatás és rutinok nélkül maradt a munkavállaló és a vezető is.

Mindenki próbálja most kitalálni, hogy miként lehet ezt hatékonyan csinálni. De hát a legjobban működő menedzsment módszereket azért nem egy-két hét alatt találták ki, legalábbis eddig. A módszertanok, ahogy most ismerjük ezeket, több lépcsőben, akár száz év alatt fejlődtek azzá, amit most alkalmazunk és tanítunk.

Mi a tapasztalatuk, hogy oldják meg a vállalatok ezt a szokatlan helyzetet?

Vegyes a kép. Nagyon függ a vezető korábbi attitűdjétől az, hogy miként bánik a csapatával.

Az, aki korábban is hajlamos volt arra, hogy direkt módon, mikromenedzsmentre hajlamosan vezessen, az most nem hajlamos már, hanem teljesen mikromenedzsel.

Mi jelenik meg ebben? A bizalom hiánya: úgy sem dolgoznak, úgy sem csinálnak semmit, facebookoznak... Miközben egyébként érdekes módon, akikkel beszélek, mindenki azt mondja, hogy többet dolgozik. mint korábban. Természetesen most azokra gondolok, ahol nem állt le teljesen a termelés. Az a vezető pedig, aki eddig sem szeretett a munkatársaival beszélni, most tényleg megörült, hogy jaj de jó, nem kell senkivel dumálnom. Nem kell foglalkoznom azzal, hogy ápolgassam a munkatársaim lelkét.

Ők szép lassan teljesen elengedik a beosztottjaik kezét. Ez a mikromenedzsmentnél is rosszabb.

A beosztottaknak megszűnik a kapcsolódása a céggel, és ha a főnöke teljesen magára hagyja, akkor tényleg drasztikusan romlik a teljesítmény és az elkötelezettség is.

Mire kellene figyelni home office esetében?

Egyrészt a vezetőknek az eredményekre, leszállítandókra kellene fókuszálni a tevékenységek ellenőrzése helyett. Ehhez persze világos célkitűzések és pontos elvárások kellenek, a jelen helyzetre szabva. Másrészt még sűrűbben, még többet kell kommunikálni, mint amikor személyesen is találkoztunk. De ne vigyük túlzásba, mert aztán már annyi online meeting lesz, hogy nem tudunk dolgozni. Meg kell találni az egyensúlyt.

Akik jól reagáltak a helyzetre, bevezettek egy napi rutint, ami általában reggel egy rövid napindító értekezlettel kezdődik.

Milyen csatornán kommunikáljunk?

Ez tulajdonképpen mindegy, rengeteg profi és akár ingyenes lehetőség is van, a lényeg, hogy lássuk is egymást és a dokumentumokat, amit meg akarunk osztani másokkal. Egyébként a tapasztalataim szerint mindenki azon kommunikál, amit épp talált.

Már egy új problémával szembesülünk, hiszen egy hónapja vagyunk már home officeban, és egyre nehezebb lesz kezelni lelkileg is a dolgokat. Egyre fontosabbak az olyan témák, mint a rezíliencia, a lelki egyensúly vagy a stresszmenedzsment.

Az otthon lévők most kezdenek besokallni, elveszíteni a kapcsolatot a többiekkel, a családon belüli konfliktusok is most éleződnek. Erre nagyon jól működnek a rezíliencia tréningjeink és az egyéni vagy csoportos coaching megoldások. A coachok a helyzet nyertesei lehetnek, ha jók, a coach bevételek idén szerintem akár növekedhetnek is.

A Develort hogy érinti a leállás?

Nekünk Magyarországon 40, a nemzetközi hálózatban összesen több mint 150 alkalmazottunk van. Mi is mindenütt átálltunk home office-ra. Az értékesítőink az új online tréningjeink és a coaching megoldások értékesítését végzik, egyelőre a vártnál is nagyobb sikerrel. A meglévő ügyfeleinknél zajló klasszikus tréningprogramjaink egy nagy részét áttereltük webinárokra, virtuális tréningekre vagy workshopokra. Jobban működik, mint sokan várták.

Ha ugyanis elkezdünk egy fejlesztési folyamatot, majd megállunk, akkor elveszhet szinte minden hatás.

Ha félig megcsináltunk valamit és abbahagyjuk, akkor nem fél eredmény lesz, hanem nem lesz eredmény. Trénereink pedig végzik a dolgukat csak nem a tanteremben, hanem a virtuális világban. Egyelőre nagyon élvezik, hogy új dolgokat tanulhatnak, új kihívásokkal találkoznak, sokan több mint tíz éve vannak velünk, sok mindent tapasztaltak már, most mégis lehetőséget kapnak, hogy új helyzetekben próbálják ki magukat.

Ön mivel számol a cégében, mikor térhetnek vissza a normális kerélvágásba?

Legjobb esetben szeptemberben fogunk tudni tanteremben tréninget tartani. A negatív szcenáriónk szerint pedig csak a jövő év elején. Kérdés persze, ki az, aki majd a vírus után örömmel beül egy 15 fős zárt terembe. Az már most látszik, hogy a jövő nem olyan lesz, mint a múlt, a tréningpiacon sem.

Mivel számol a cég forgalmában?

Az online tréningek sikere ellenére komoly visszaesést várok.

A terveink szerint 700 milliós éves bevételünk lett volna itthon, de ma már a felének is örülnék. Jövőre is jó esetben az idei tervezett forgalmunk 50-60 százalékát tudjuk majd hozni a gazdasági visszaesés miatt. Szerencsére hét jó év van mögöttünk. A hálózatunk stabil, felhalmoztunk annyi tartalékot mindenhol, hogy szeptemberig még bevétel nélkül is kihúznánk.

Összességében optimista vagyok: úgy érzem, hogy mi a válság nyertesei lehetünk, a meglévő ügyfelek megtartása mellett újakat is tudunk szerezni.

Kevés olyan cég van, amely jó minőségben tud megtartani online tréningeket és később majd blended programokat. Mi pedig tartalmi és módszertani szempontból is előbbre járunk az online piacon. A nemzetközi tapasztalatmegosztás – ami jelenleg heti több meetinget is jelent az országaink bevonásával – pedig aranyat ér, sokat tanulunk egymástól, a legjobb gyakorlatokat azonnal átvesszük és olyan tudástárat halmoztunk fel egy hónap alatt, ami másoknak évekbe telik majd.

Hogy látja, vannak technikai nehézségei az online oktatásnak?

Természetesen vannak technikai problémák, de emiatt még egy képzésünk sem maradt el. Hozzáteszem mi leginkább Budapestről oktatunk és nem tudom, hogy a sávszélesség vidéken hogy alakul. Azt is látom, hogy egyes szervezetek belső IT rendszere is nagyon leterhelt, nem tudják fogadni a sok távoli hozzáférőt.

Mit mondanak a cégek, lesznek elbocsátások?

Igen lesznek, és mi is racionalizálásra kényszerülünk. Sajnos ez elkerülhetetlen. A tartósan kieső bevételeket máshogy nem tudjuk kezelni. Annak érdekében, hogy a legfontosabb embereket meg lehessen tartani, néhány elbocsátásra szükség van. Ha mindenkinek egyenlően csökkentenénk a bérét, a legjobbak mennének el. Hozzáteszem, hogy a munkaadók később majd könnyebben tudnak alkalmazottakat találni, mert korábban olyan mértékű munkaerőhiány volt, és olyan verseny, hogy szinte bárkit felvettek a cégek, csak legyen, aki megcsinálja a munkát. A magyar munkaerőpiac most fellélegezhet: tartósan lesz szabad munkaerő.

Segítenek a kormányzati intézkedések?

Ezeket mi is még vizsgáljuk, értelmezzük, ha megfelelő lesz számunkra, akkor élni fogunk velük.

Mennyire alakítja át a tréningpiacot a válság?

Nagyon sokan rájönnek, hogy az online tréning költséghatékony, jó megoldás, aminek megvannak ugyan a korlátai, de ettől még hasznos eleme lehet egy komplex fejlesztési programnak. Nem kell utazni, nem kell fizetni a termet, szállást és étkezést. Népszerű műfajjá fog válni. Már eddig is tapasztaltunk olyan trendeket, amelyek most még jobban átfognak menni a hazai gyakorlatba is.

Az egyik a tréningek feldarabolása, kis – másfél, kétórás – adagokban való megtartása, amit bite-size képzésnek hívunk. A másik népszerű trend a gamification, az elmúlt években a programjaink egyre nagyobb részét tesszük játékosabbá, ez nem csupán a bevonódást és az élményszerűséget növeli, hanem a hatást is fokozza.

A jelenlegi helyzet pedig áttörést hoz az online megoldásokban. A tantermi tréningek elsősorban arra fognak fókuszálni amire valók, hogy gyakoroljunk, visszajelzést kapjunk és alaposan megbeszéljük a dolgokat. Legfőképp az interakciókkal, szerepgyakorlatokkal, szituációs helyzetekkel töltjük az időt, ha személyesen találkozunk. És ez teljesen jó így. A tudás hatékonyan átadható egy 1,5-2 órás online tréningen és utána el lehet menni a tanterembe egy vagy két napra a begyakorlás miatt. Ez a blended training, és ez a jövő.