Hiába a kérés, hiába a rendelet, rengetegen csoportosulnak a parkokban hazánkban. Az legalább kedvező, hogy a home-office üzemmód meghozta a hatást, egyre többen dolgoznak otthonról – legalábbis ez derül ki a Google által összegyűjtött, országokra lebontott adataiból. Beszédes grafikonokon a tartózkodási helyünk.
Igaz a mondás: a Google mindent lát! Ez egyfelől döbbenetes, ám mostanság segítség lehet, hogy a keresőóriás közzétette legfrissebb listáját arról, hogy hol tartózkodnak legtöbbet azok, akik okostelefont használnak és engedélyezték rajta a földrajzi helyadatatok követése funkciót. A napokban publikált lista a világ 131 országában márciusban bekövetkezett változásokat mutatja. A vállalat a nyilvánosságra hozatalt azzal indokolta, hogy segíteni kell a közegészségügyi szerveket a koronavírus elleni küzdelemben. A világjárványra reagálva egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közegészségügyi stratégiák, így a vírus átadásának lassítására hivatott szociális távolság betartása is.
A Google Térképen összesített és anonim adatokat használnak, hogy megmutassák, mennyire zsúfoltak különböző helyek. Ez most különösen fontos. Ezzel is segíthetik a forgalmi dugók azonosítását vagy egy helyi vállalkozás látogatottsági csúcsidejének meghatározását.
A közegészségügyi tisztviselők szerint ez a típusú aggregált és anonim adat segítheti munkájukat, hiszen kritikus döntések alapját adják a COVID-19 elleni küzdelem során. A társaság közleménye szerint a közösségi mobilitási jelentés összesített, anonimizált adatok alapján, földrajzilag és helytípusok szerint jeleníti meg a jellemző tartózkodási helyeket.
Az adatok a rekreációs, azaz szabadidő helyeket, (éttermek, mozik, színházak), az élelmiszerboltokat és gyógyszertárakat, parkokat, tranzitállomásokat, parkokat, munkahelyeket, lakóépületeket és az azokban való tartózkodásokat mutatják grafikonon.Azon felül, hogy a heteket találjuk bontásban, a grafikonokon a látogatások százalékpontos változása (növekedése-csökkenése) található. Azt viszont nem tudni, hogy mennyi az abszolút száma ezeknek.
A magyarországi adatokból érdekes következetések vonhatók le. Hazánkban a vizsgált február 16. és március 29. közötti időszakban 66 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi és szabadidős helyszínek - az éttermek, kávézók, bevásárlóközpontok, múzeumok, könyvtárak és mozik – látogatottsága. Ötven százalékkal a metró-, busz- és vasútállomások forgalma. A piacok, élelmiszerboltok, illatszerboltok és gyógyszertárak kategóriájában 43 százalékos visszaesést tapasztaltak.
A munkahelyeken való tartózkodás 29 százalékkal kevesebb a február 26-a előtti időszak átlagánál. A home-office üzemmód tehát célba ért. Például a budapesti cégek egyharmada home office-ba vonult, sőt, a nagyvállalatoknál ez az arány a 80 százalékot is eléri. Ez azt jelenti, hogy csak a fővárosban több tízezer ember van most otthon, a nap 24 órájában a Kereskedelmi és Iparkamara szerint.
Mindezzel ellentmond, sőt elgondolkodtató, hogy a szakemberek tiltása/kérése ellenére mégis megnőtt a parkokban csoportosuló „pikinikezők” száma.
Döbbenetes, hogy január elejéhez viszonyítva, óriási mértékben ugrott meg áprilisra a parkokban flangálók aránya.
Az is jól látszik, hogy a parkok népszerűsége a hétvégéken ugrik meg
Összességében országszerte 20 százalékkal növekedett a parkok népszerűsége. Ellenben kevesebben mentek vásárolni és gyógyszertárba is. Ebben nincs benne a húsvéti őrült bolti roham, amikor rengetegen rúgták fel a szabályokat. Igaz, korábban is voltak a boltok, piacok előtt problémák ahol gyakran hatalmas mennyiségő vevő torlódik fel, nem csak az éltkor-korlátozások miatt.
Miután az adatok az összes magyar megyére elérhetők, nem csak globálisan, hanem részleteiben is érdemes vizsgálódni. A fővároshoz döbbenetes hasonlóságot látunk például Komáromnál. (Az adatcímek fordítását lsd. a fenti keretes részben)
Mint látjuk, a parkok ott is kedveltek. Kezdetben fegyelmezettséget látunk, majd ugrásszerű a változás. Munkahelyre is kevesebben járnak (-25 százalék), csakúgy mint apadt a gyógyszertárak forgalma mostanra, szemben a márciusi tumultussal. A home-office itt is siker.
Kényes kérdés Pest megye. Itt nagyon fegyelmezetlenek az emberek, szinte az országban e megyében a legrosszabb a parkhelyzet.
Pest megyében több mint duplájára nőtt (+104 százalék) a parkokban "piknikezők" aránya.
Ugyanis a hatóságoknak a sorozatos turistainvázió miatt muszáj volt mostanra lezárni néhány „slágertelepülést", igaz ezek hatása még nem szerepel a grafikonon. Amit viszont látunk, elkeserítő, itt a legkiugróbb a parkok, szabadterek használatának aránya. A szigorúbb hatósági kérés - mint látjuk a grafikonon - eddig nem vezetett eredményre, most a célmegakadályozni az egyre terjedő járvány idején Pest megye gócponttá válását. Ez egyúttal illeszkedik abba sorba, amelyet több, a turisták által különösen kedvelt település hozott az elmúlt napokban.
Ellenben dicséretet érdemel Heves megye, azaz itt voltak a vizsgált időszakban a legfegyelmezettebbek a „karanténlakók”. A bázisidőszakhoz képest a "parkozásnál" csupán nyolc százalékos emelkedést, Jász-Nagykun-Szolnoknál pedig +6 százalékosat látunk.
Miután fővárost a fővárossal érdemes összehasonlítani, íme a budapesti illetve a prágai összesített mobilitási ábra:
A magyar fővárost Prágával összehasonlítva nem látunk nagy különbséget, a gyógyszertár felkeresése viszont változott.
Kezdetben mindkét helyen lecsökkent a látogatószám, majd ahogy közeledünk Húsvét felé, úgy lettek itt is, ott is fegyelmezetlenebbek az emberek. A munkahelyek, illetve a közlekedési és a vásárlási adatok is kísérteties egyezőséget mutatnak, csakúgy mint az otthonról bedolgozók aránya.
A cseh fővárossal szemben döbbenetes statisztikát látunk a vírus egyik gócpontjában, az olaszországi Lombardia tartományban.
Tökéletesen látható, hogy kezdetben az olaszok mennyire figyelmen kívül hagyták a kijárási tiltásokat, a katasztrófa bekövetkeztéig.
A vírus márciusban kulminált, ez vezetett oda, hogy mára az országban közel húszezer halott van. Az epicentrumnak számító Lombardiában az elhunytak száma túllépte a tízezret a tízmilliós helyen. Az igazolt fertőzöttek száma egy nap alatt 1460-nal nőtt a korábbi 1544 után. Az északnyugati tartományban kiemelt figyelem alatt van Milánó városa, ahol az egészségügyi hatóságok szerint a járványt továbbra sem sikerül "ellenőrzés alatt tartani".
Ez a grafikonhalmaz ékes példája annak, hogy a lakosság későn kapott észbe, későn ürültek ki a plázák, a munkahelyek, illetve a közterületek, hiszen a bázisidőszakhoz képest március eleje-közepétől látunk igaz fegyelmezettséget. Ekkortájt fordul, nem kis mértékben negatív tartományba a grafikonvonal.
Ugyanez vonatkozik a most gigászi emberi erőforrást vesztő, illetve halottakat elkönyvelő New Yorkra is, ahol szintén későn kapott észbe a lakosság. A parkok március közepén kezdtek kiürülni, azóta senki nem jár kikapcsolódni. A home-office itt is beváltotta a hatását, a közlekedés szinte leállt, nem használnak tömegjárműveket. Most úgy tűnik, hogy a 19 millió lakosú New York lenne a világ legfertőzöttebb országa, megelőzve a 47 milliós Spanyolországot, a 60 milliós Olaszországot, a 67 milliós Franciaországot és a 83 milliós Németországot.
A fenti grafikonok ékes példái annak, hogy a hatósági intelmeket be kell/be kellene tartani!
