A koronavírus miatt a karantén alatt itthon is rengetegen választották a horgászatot. A szektor teljes árbevétele bő húsz százalékkal magasabb volt tavaly, mint 2019-ben. A 2020-as bevétel elérheti a 40 milliárd forintot. A tendencia az idén is folytatódhat, mintegy 45 milliárd forintra számíthat az ágazat. Hazánk jelenleg az édesvízi világranglista-vezető a horgászsportban – mondta a számos közfeladatot is ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnökhelyettese Dérer István a Növekedés.hu-nak.
A koronavírus miként változtatta, alakította át hazai horgászágazatot?
Kivételesen egy nyertes ágazatról beszélhetünk, mert a pandémiából mi, pontosabban a magyar horgászvilág szerencsére jól jött ki. Ennek az az egyik oka, hogy sok országgal szemben, itthon végig engedélyezték a nappali horgászatot és az éjszakai horgászat is csak a legszükségesebb ideig volt tiltott. A vírus miatt a lakosság gondolkodásmódja is változott, mert a lehetséges szabadidős tevékenységek közül sokan a természetet, a tó- és a folyópartot, a horgászatot választották. Jó, hogy a bezártság helyett ezt az utat választották, mert így a teljes járványügyi kockázat is kisebb volt. Ide tartozik, hogy az új horgászokon kívül a létszámot azoknak a magyaroknak a száma is emelte, akik – ha időlegesen is – hazakényszerültek külföldről.
A szektor teljes árbevétele bő húsz százalékkal magasabb volt tavaly, mint 2019-ben. A 2020-as bevétel elérheti a 40 milliárd forintot. A tendencia az idén is folytatódhat, mintegy 45 milliárd forintra számíthatunk.
A kedvező helyzetnek köszönhetően 2020-ban több mint negyvenezerrel, idén eddig közel húszezerrel nőtt a regisztrált horgászok száma.
dr. Dérer István: Kiemelkedő a régióban a magyar horgászszám
A MOHOSZ hány tagot tart nyilván?
A horgászszövetség HORINFO informatikai szakrendszerében már bőven meghaladja a 700.000 főt az érvényesen regisztrált horgászok száma. Erre a növekményre még nem volt példa Magyarországon. A rendszer kifehérítése mellett a kedvező lehetőségek, a színvonalas versenyek és legfőképpen a horgászat egyfajta társadalmi át- és újraértékelése miatt előkerültek az évek óta passzív horgászok is, de újként a hölgyek és a legifjabbak is egyre gyakrabban felbukkantak a regisztrációs rendszerben.
A hölgyhorgászok száma 69 ezer fő felett alakult tavaly, a gyermekeké pedig 74 ezer felett van, hiszen már hároméves kortól lehet kis horgászpalántának jelentkezni.
Sokaknak – kezdetben nekünk is – meglepetés volt pár éve, az első horgász korfa elkészítésénél, hogy e szabadidős tevékenység már rég nem „csak” az idősebbek sportja, mert már az aktív, 36-45 éves korosztályból vannak a legtöbben, a számuk jelenleg közel 150 ezer fő.
Ebből mennyi a rendszeresen horgászók száma?
A félmilliót bőven meghaladja. Lényeges az is, hogy a mintegy ezerkétszáz aktív értékesítési ponton a horgászati okmányok igénylése is egyre jobb, zökkenőmentesebb. Sőt, miután ingyenes lett a 14 éves kortól kötelező állami horgászvizsga, erre is jóval többen jelentkeztek, mint korábban. Az új vizsgázók száma éves szinten már meghaladta a húszezer főt. Ezen túl a horgászturizmus egyik része az évente maximum 90 napra érvényes turista állami horgászjegyet kiváltó „alkalmi” horgász is.
Amennyiben külfölddel hasonlítjuk össze hazánkat, hol a helyünk?
A magyar horgászok aránya a lakosságszámhoz viszonyítva a régióban és világszinten is kiemelkedően magas, de ebben a honi szervezettség, a központosítás is tagadhatatlanul benne van. Természetesen mindezt nem a tengeri horgászattal kell összehasonlítani, hanem inkább a folyamival, tavival. Ma már Európa élmezőnyébe tartozunk, de a horgászturizmus belföldi és külföldi ágán is egyaránt, főként az alap-infrastruktúrában bőven mit előrelépnünk.
Itthon a közel 2700 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület rendkívül nagy belföldi és külföldi horgászturisztikai lehetőségeket rejt magában.
Lényeges, hogy megkezdődjön a kormány által határozatban is elfogadott Nemzeti Halgazdálkodási és Horgászati Stratégia eszközeként az Országos Horgászati Hálózati Program megvalósítása.
Erről a programról mit kell tudni?
Magába foglalja a támogatott horgász- és horgászturisztikai szolgáltató hálózat kiépítését. A horgásztársadalom – Magyarország legnagyobb civil szervezete – az egyetlen olyan nagy szabadidős- és sportszervezet, amely még nem részesült programszerű fejlesztési támogatásban, infrastrukturális megújulásban. Biztos vagyok benne, hogy ez a döntés nem csak népszerű, hanem gazdasági, társadalmi következményeiben is sikeres és fenntartható is lehet.
Beszéljünk még a versenyekről, hiszen óriási üzletág.
Sokan nem tudják, hogy hazánk jelenleg az édesvízi világranglista-vezető a horgászsportban.
A magyar horgászsport virágzik, jelenleg a MOHOSZ országos sportági szakszövetségként már 25 országos bajnokságot szervez és több ezer horgászverseny van egy évben.
Nagy és Európában is unikális eredmény volt, hogy a világjárvány három magyarországi hulláma alatt is sikerült megrendezni az összes magyar bajnokságot. Lett volna több világbajnokság is Magyarországon tavaly, ezek idén kerülhetnek lebonyolításra.
Mekkora bevételt generálnak a versenyek?
Sok százmilliós a versenyek összbevétele, de mi csak az élsport bő 100 milliós keretére látunk rá.
Sok a külföldi MOHOSZ-tag?
Számuk 16 ezer fő. Az igény a pandémia után jelentősen növekszik. Ezért is lényeges, hogy magas színvonalú szolgáltatások és jó halállomány várja azokat a külföldi horgászturistákat, akik más turisztikai felületeket is gyakran igénybe vesznek Magyarországon és sokan a családdal érkeznek.
Milyen most a halállomány?
A MOHOSZ elsősorban az állami tulajdonú természetes vizek halállományáért felelős. Folyamatos volt a fejlesztés, s ehhez adódott az, hogy miután beütött a „víruskrach”, az állam nyolcszázmillió forintos gazdaságvédelmi mentőövet adott a hazai haltermelőknek.
Felvásárolta tőlük azt az óriási, közel 1200 tonnás halkészletet, amely a járvány – a külföldi értékesítés ellehetetlenülése – miatt a haltermelőknél eladatlanul maradt.
Az állami haltelepítési program a MOHOSZ-OHSZK koordinációjával valósult meg, melynek keretében a felvásárolt halmennyiség több mint 350 nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe került ellenőrzötten kihelyezésre.
2019-ben 4000 tonna, 2020-ban pedig várhatóan több mint 5000 tonna hal került hazánk horgászvizeibe.
Köztudott, két pecástábor van: az, aki visszaengedi és az aki hazaviszi a zsákmányt. Van feszültség közük?
Dehogy! Persze a „mit fogtam” kérdéskör valóban két táborra oszlik. Az egyik tábor a „fogd meg és engedd vissza” – ők a megfogott halat visszaengedik –, náluk inkább a halfajok és halméretek preferálnak. A másik tábor azok, akik a kifogott zsákmányukat haza is kívánják vinni saját, vagy családi gasztronómiai célú felhasználás végett. A MOHOSZ a „fogd meg és engedd vissza” módszer alkalmazása mellett teljes erővel támogatja a halas gasztronómia fejlesztését, az egészséges és jól feldolgozott minőségi magyar hal fogyasztásának növelését is. E két dolog a tévhitekkel ellentétben jól összeegyeztethető!
Mi jellemzi a kifogott halmennyiséget?
Továbbra is toronymagasan a ponty vezet, hagyományosan ez a legnépszerűbb halfajunk. Érdekesség, hogy 2020-ban a több, mint 9 millió horgásznapot regisztráló magyar horgászok több pontyot telepítettek a hazai vizekbe, mint amit zsákmányként elvittek onnan, tehát a hazai vizek pontyállománya a horgászati célú halgazdálkodási tevékenység okán jelenleg gyarapszik.
Pontyból a horgászok tavaly mintegy 3900 tonnát fogtak ki étkezési célra, míg 2019-ben összesen 3200 tonnát.
Mint jeleztem, a statisztikai adatoknál figyelembe kell venni, hogy a tényleges halelvitel mennyisége nem egyenesen arányos a kifogott mennyiséggel. Sőt: jelentős belső, minőségi átrendeződés is van.
Hogyan rendeződik át a piac, milyen trendváltozásokat látunk?
A kereskedelmi célú halászat megszűnésével és a telepítések szerkezeti átalakításával a legtöbb nagy vizünk lassan olyan természeti állapotba kerül, ahol növekedhet a gasztronómiailag különösen értékes halfajok aránya. Ilyen halfaj például a harcsa vagy a süllő. A sportszerű és eredményes ragadozó-halfogáshoz ma már más horgászeszközök kellenek, s ezek is hatalmas fejlődésen mennek keresztül, a horgászok általi megvásárlásuk pedig kiemelkedő bevételt generál a horgászcikk-kereskedelemben. Ez csak egy elem, de minden faj sorsát, helyét és szerepét monitorozni, vizsgálni kívánjuk.
A Balaton sügérállománya mostanra elérte azt a nagyságrendet, hogy ki lehet fogni őket.
Igen, a könnyű, más szóval „ultra light” pergetés sláger lesz az őszi-téli Balatonon. A holtidényben ez is vonzza majd a horgászturistákat.
Miként alakul a keszegpiac, látunk változást?
A keszeg is „feltörekvőben” van, korábban nem tartották különlegesnek, sem népszerűnek. Mostanra ez is változik, e fajok egyre népszerűbbek, olyannyira, hogy az ára – a valós termelési költségeket követve – már elfogadottan magasabb, mint a pontyé. A MOHOSZ azt is figyeli, hogy a piac valóban a minőségi haligényfelé mozduljon.
Egy balatoni keszegsütő, ha a közelben megtermelt, balatoniként védjegyezett minőségi halat árusítja, akkor egyre biztosabban magasabb forgalmat generálhat.
A lakosságot arra szeretnénk ösztönözni, hogy magyar, jól feldolgozott, jó minőségű halat vásároljon a bizonytalan minőségű – és egyre inkább nem szabadvízi halászatból származó – tengeri halak helyett vagy mellett és ha Balaton, akkor ne csak a hekk jusson eszébe, hanem gondoljon például a jól feldolgozott, irdalt paprikás sült keszeg fejedelmi ízére is.
Évről-évre előjön a probléma, hogy kevés halat eszik a magyar. Javul az eredmény?
Szerencsére javul, ám az európai átlaghoz viszonyítva körülbelül négyszeresen le vagyunk maradva, mivel ennyivel több halat fogyasztanak máshol, fejenként. Hazánkban a halfogyasztás kultúrája jellemzően hagyományokhoz kötött, így a tógazdasági fajok fogyasztása inkább idény jellegű. A szokásokat vizsgálva régiónként is jelentős eltérések vannak.
Országos szinten 2019-ben az egy főre vetített halhúsfogyasztás 6,45 kilogramm volt. 2020-as végleges adatunk még nincs, de lassú javulás tapasztalható.
Ezzel a hazai halfogyasztás még mindig messze elmarad az EU átlagától, ami körülbelül 23-25 kilogramm/fő/év.
A teljes magyar halfogyasztás hány százaléka származik importból?
A 79 százalékát a külföldről behozott haltermékek adják. Ez az érték az összes húsfogyasztáson belül kb. 4-5 százalékot jelent. Az érdekesség az, hogy Baja környékén lassan súroljuk az uniós átlagot, a Duna-menti városban fejenként húsz kilót is megeszik egy-egy ember évente. A tenger „nemléte” sem lehet kifogás, hiszen a szlovák átlag is húsz kiló körül alakul. Meggyőződésem, hogy a helyes halválasztás, a halpucolás – ideértve a szálkátlanítást, a mellékízeket rejtő részek eltávolítását is –, valamint a halfogyasztás kedvező élettani hatásainak széles körű megismertetése, a hungarikum halételek elkészítésének megtanítása a kulcs a jelentősebb fejlődéshez. A horgászat és a halfogyasztás plusz életéveket, jelentős állami egészségügyi költségmegtakarítást is jelent!
Az éjszakai horgászat újraindulása tovább javíthat az eredményen?
Abszolút. Május elsejétől újra lehetséges lett a regisztrált tagjainknak az éjszakai horgászat, amelyet a pandémia miatt kellett időlegesen felfüggeszteni.
Fehéredik az ágazat? Sok ellenőrzésről lehet hallani, az orvhorgászoknak pedig tartani.
Bő három éve, a horgász regisztráció keretében igényelhető, a MOHOSZ által kiadott Magyar Horgászkártya a nagykorú magyar állampolgárok számára a jogszerű horgászat kötelező, másoknak kedvezményeket biztosító opcionális kelléke.
A kártya egy arcképes igazolvánnyal együtt a horgászati okmányok vásárlása és a vízparti ellenőrzések során lehetővé teszi a horgász azonosítását és jogosultságai igazolását egy MOHOSZ tulajdonú informatikai program, a HORINFO segítségével.
A horgászkártya bevezetésével kiváltotta a papíralapú horgászigazolványt és lehetőséget ad arra, hogy valamennyi horgászokmány (állami horgászjegy, területi jegy, fogási napló) és egyéb kötelező befizetés (ESZH, tagdíj), valamint a már említett horgászvizsga elektronizálható legyen. Ezek, illetve a fokozott helyszíni ellenőrzések együttes hatása vezetett oda, hogy az ágazat valóban tisztuljon és kiszűrhetők legyenek az orvhorgászok, köszönhetően az egyre fejlettebb technikai eszközeinknek. Ma már több mint 2000 halőr vigyázza az ország halállományát, akiknek az áldozatos munkáját ezúton is szeretném megköszönni.
Ezek az okmányok a magántavaknál is kötelezők?
Szerencsére igen. Tehát ezek hiánya sem lehet már kibúvó, hiszen az előélet, a rögzített státusz ismerete nélkül, egy-egy cetlis napijeggyel korábban szinte észrevétlenül lerabolható volt a magántavas halállomány is. Az ágazat teljes fehérítése, valljuk be, elengedhetetlen volt, ezért támogatott az ebből élő horgásztatók döntő többsége is minket. Úgy gondolom, így együtt, végre tartósan jó úton halad a magyar horgászvilág.
