"A rezsi- és telefonszámla-tartozások egyre nagyobbra rúgnak"

A bankok első negyedéves jelentéseiben a nem fizető vagy problémás hitelek arányában nem tapasztalható növekedés. Mit gondol, mi lehet ennek az oka?

Ha az MNB stabilitásjelentésében az NPL (nemteljesítő) hitelek alakulását vizsgáljuk, látható, hogy a csúcs 2012 és 2015 között volt, amikor a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya akár a 25 százalékot is elérte, és a vállalati szektorban is közel 20 százalékos szintet mutatott.

2014 környékén a bankok úgy döntöttek, hogy megtisztítják a portfóliójukat, és nagyobb volumenben kezdték el eladni követeléseiket az engedéllyel rendelkező követelésvásárlóknak, illetve faktorcégeknek. Azóta egy jól működő és hatékony követeléseladási rendszer alakult ki; a bankok egyedi követeléseket vagy csomagokat adnak el, gyakran kötnek együttműködési megállapodásokat egy-egy faktorcéggel, akiknek akár havi rendszerességgel is eladhatják a felmondott ügyeiket.

Ez a rendszer nagy szerepet játszott az NPL arányok csökkenésében.

A csökkenés egyik fő oka, hogy a vállalati és lakossági fizetési fegyelem, valamint a fizetőképesség is javult. Ezekben nagy szerepet játszott az MNB adósságszabályozása is, beleértve a jövedelemarányos törlesztési maximumot, ami elejét vette a felelőtlen eladósodásnak. A reálbérek növekedése szintén pozitívan hatott, mivel a lakosság pénzügyi helyzete javult, és a hitelek törlesztése is könnyebbé vált.

A követeléskezelő piac helyzete hogyan alakult? Hány tagot számol a MAKISZ, és mennyi követelést kezelnek?

A MAKISZ egy több mint 20 éves szervezet, amely a felelős módon működő és professzionális eszközöket alkalmazó szereplőket tömöríti. Jelenleg 45 tagja van, és bár egyes szereplők időnként elhagyják a piacot, folyamatosan csatlakoznak új tagok is.

A legnagyobb piaci szereplők tagjai a szövetségünknek. Ugyan a darabszámot tekintve csupán az engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozások 30 százalékát tömörítjük, viszont a banki szolgáltatói csomagosan értékesített állomány körülbelül 90 százaléka a MAKISZ tagoknál csapódik le.

Az eladott követelési állomány volumenéhez több száz milliárd forint (Fogyasztóval szemben fennálló megvásárolt követelések tőkeértéke: 319.504.834.287,-Ft ; vállalkozásokkal szemben megvásárolt követelések (B2B) tőkeértéke: 82.503.365.418,- Ft) értékű követelés tartozik.

Hogy alakultak a lakossági tartozások, mint például a rezsi-és telefonszámla-tartozások, az elmúlt években?

A követeléskezelési piac legnagyobb részét korábban a banki követelések adták, de az utóbbi években, különösen a kamatstop bevezetését követően, csökkent a banki állomány. Ekkor indult el a távközlési és közüzemi szolgáltatók követeléseinek növekedése.

Az infláció miatt az árak emelkedtek, ami a tartozások mértékét is növelte, mert ahogy nőttek a szolgáltatások árai, úgy a késedelmes számlák összege is nagyobb lett. Az eladott követelések száma és az egy ügyfélre jutó összeg is folyamatosan emelkedik.

Hogyan hatott az infláció a lakosság fizetőképességére?

Az infláció nyilvánvalóan megviselte a lakosságot, mivel a termékek és szolgáltatások drágulása a háztartások költségvetését is megterhelte. A felelős fogyasztók próbálták visszafogni a kiadásaikat, de akiknek nem volt lehetőségük erre, azok nagyobb problémákkal szembesültek, mivel a magasabb árak a tartozásaik növekedését eredményezték.A követeléskezelők célja, hogy a legjobb megoldást találják meg az ügyfeleik számára, és jellemzően részletfizetési lehetőségeket ajánlunk fel, amelyet sok esetben kedvezményekkel egészítünk ki.

Milyen gyakori, hogy végrehajtásra kerül sor? Milyen arányban sikerül megoldást találni a tartozások rendezésére?

A végrehajtásra akkor kerül sor, ha nem sikerül kapcsolatba lépni az ügyféllel vagy nem találkoznak a rendezési lehetőségek. A sikeres kapcsolatfelvétel után körülbelül 50 százalékos arányban sikerül megállapodást kötni, és így el lehet kerülni a végrehajtási eljárást.A legnagyobb probléma azonban az, hogy a GDPR magyar értelmezése alapján a követelésvásárlók nem kaphatják meg az ügyfelek e-mail illetve telefonos elérhetőségeit a jogelődöktől, ami akadályozza a hatékony egyeztetést.

Milyen követelések fordulnak elő a vállalati szektorban?

A vállalati szektorban a leggyakoribb követelések közé tartoznak a céges telefonszámlák, gépjárművásárlásból eredő tartozások, illetve egyéb eszközhitelek is. A kis- és középvállalkozások (KKV-k) esetében sok esetben kulcsfontosságú a gyors intézkedés, hogy a működő cégek esetében még időben behajtható legyen a tartozás.

Az eljárások több mint 90 százaléka egyszerűsített módon zajlik, és ez az arány nem mutat csökkenést. Azt gondolom, hogy az ügyvezetők és tulajdonosok mögöttes felelősségét szigorúbban kellene venni a fizetési fegyelem javítása érdekében.

Egy szabadon működő piacgazdaságban a szolgáltató kénytelen a nem teljesítő ügyfeleken és a nem fizetett számlákon elszenvedett veszteségét a fizető ügyfélkörben szétteríteni. Így, ha egy gazdaságban akadályozott a követelések jogszabályszerű kezelése, akkor ezek a kényszermegoldások inflációt fognak gerjeszteni, valamint indokolatlanul szigorú feltételeket fognak szabni a tisztességesen fizető ügyfelek számára is.

Összegzésül, hogyan látja az infláció követeléskezelési piacra gyakorolt hatását?

Az infláció közvetlenül befolyásolta a követelések összegét, mivel a drágulás hatására a tartozások is emelkedtek. A pénzügyi környezet is változott, mert a követeléskezelő cégek számára drágábbá vált a finanszírozás. A MAKISZ ezenfelül számos digitális fejlesztést valósít meg, és fokozottan támaszkodunk a Mesterséges Intelligenciára is, ezeknek jelentős mértékben emelkedtek a költségei.Ugyanakkor a lakosság fizetőképessége, különösen a garantált bérminimum és minimálbér növekedésének köszönhetően javult. Ez azt eredményezi, hogy a dolgozók jövedelme fedezi a tartozásaikat, követeléskezelőként pedig tovább tudjuk őket támogatni azzal, hogy kedvezményes fizetési struktúrákat ajánlunk fel.