Az orosz-ukrán háború nyomán szigorodó szankciós környezet egyre több iparágat érint Magyarországon. A megfelelés ma már nem választás kérdése – jogi, pénzügyi és reputációs kockázatokat hordoz minden elmaradás. Miből eredhetnek a magyar cégek szankciós kockázatai? Páros interjúnk az EY tanácsadó cég Regulatory Compliance szakértőjével, Bácsfalvi Andrással, és Felelős Üzleti Működés szakértőjével, Farkas Ádámmal.
Mennyire érintette a magyar vállalatokat a szankciós környezet szigorodása az orosz-ukrán háború óta? Mely iparágakban érzékelhető a legnagyobb kockázat?
Bácsfalvi András: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta a szankciós környezet jelentős szigorodáson ment keresztül, amely befolyásolja a magyar vállalatok működését.
A legnagyobb kockázatot a pénzügyi szolgáltatások, az energetika, valamint a gépipar és a mezőgazdaság területén tapasztalhatjuk. A pénzügyi szankciók ugyanis közvetlen hatással vannak azokra a magyar vállalatokra, amelyek orosz partnerekkel állnak kapcsolatban.
A magyar bankok és pénzintézetek – amelyeken keresztül az gazdasági ügyletek lebonyolítása történik – kitettsége mellett az energetikai szektorban a gáz- és olajimport korlátozása szintén komoly kihívásokat jelent, hiszen Magyarország energiaellátása nagymértékben függ az orosz forrásoktól.
Mit javasolnak a cégeknek a szankciós listák folyamatos követésére és a megfelelés biztosítására? Vannak bevált módszerek vagy eszközök?
Farkas Ádám: A gyakran tapasztalható téves állásponttal ellentétben nem csak a bankok és pénzintézetek, hanem valamennyi vállalat számára elengedhetetlen a szankciós megfelelés biztosítása. A legjobb gyakorlatok közé tartozik bizonyos ellenőrzések integrálása a partnerkapcsolat-létesítési (partner on-boarding KYC), valamint a későbbiekben a partnermonitoring folyamatokba.
Ez a közvetlen szankciós érintettség (azaz az adott vállalat vagy személy szankciós listán történő szereplését jelenti) ellenőrzésén túl a partner vállalat tulajdonosi struktúrájának feltérképezését és a tulajdonosi kör szankciós érintettségének ellenőrzését jelenti, a partnerkapcsolat létesítését megelőzően, majd a későbbiekben folyamatos jelleggel. Ugyanis bizonyos esetekben, ha a tulajdonosi kör szankció alatt áll, a szankció hatálya kiterjedhet olyan vállalatokra is, amelyek a szankciós listán egyébként nem szerepelnek. További komplexitása a szankciós megfelelésnek, hogy bizonyos ügyletekben a két üzleti partner mellett számos közvetítő szervezet is részt vesz, amelyek tekintetében is el kell végezni az ellenőrzési lépéseket, mert ezek sem lehetnek szankciókkal érintettek.
Emellett a jogszabályok szerint nem csak a szankciók megsértése, hanem a szankciók megkerülése vagy megkerülésének elősegítése is tilos. Ez azt jelenti, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó értékláncban az ún. szankcióelkerülési red flag-ekre is figyelni kell és ki kell zárni ezek lehetőséget. Ilyen red-flag lehet például, ha az áru nem szankcionált országba irányul ugyan, hanem egy szomszédos országba, ahonnan már egyszerűen átszállítható a szankciónált területre, így a szankció megkerülhető.
A fentiek szerinti szankciós megfelelés fontos, de nem elégséges eleme a szankciós listák – lehetőleg automatikus és rendszeres – figyelése, amelyre számos, valós idejű szoftveres megoldás érhető el, így a cégek gyorsan reagálhatnak a változásokra.
Emellett célszerű egy kockázati alapú, szankciós megfelelési keretrendszer kiépítése, amely szankciós kockázatok alapján sorolja be a az üzleti partnereket, és ennek megfelelően biztosít kellő mélységű előzetes és folyamatos ellenőrzést. Szintén fontos elem a rendszeres, átfogó belső auditok elvégzése, ezen kívül speciális szaktudással rendelkező tanácsadók bevonása is javasolt, hogy a vállalatok biztosak lehessenek abban, hogy tevékenységeik megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.
Gyakorlati példák alapján mennyire jellemző, hogy magyar cégek akaratlanul szankciós jogsértést követnek el? Mi a leggyakoribb ok ennek hátterében?
B.A.: A téma komplexitását tekintve előfordulhat, hogy a magyar cégek akár akaratlanul szankciós jogsértést követhetnek el, a nem megfelelő információs háttér vagy a szankciós szabályok hiányos ismerete miatt.
Vállalaton belüli szankciós megfelelési keretrendszer hiányában, a globális kereskedelmi kapcsolatok bonyolultsága miatt, a magyar cégek nem mindig tudják pontosan, hogy kivel állnak kapcsolatban, és hogy az adott partner érintett lehet-e szankciókkal. Ezen kívül a jogszabályok folyamatos változása is hozzájárulhat a potenciális jogsértések előfordulásához.F.Á.:A szankciós szabályoknak való megfelelés minden vállalat részére kötelező, a nemmegfelelés komoly jogi, bírság, reputációs és üzleti kockázatokat hordoz, üzleti kockázatot különösen a nyugati partnerek vonatkozásában, mert a velük kötött szerződések jellemzően tartalmazzák a szankciós megfeleléssel kapcsolatos klauzulákat mint felmondási okot.
Szintén üzleti kockázat, ha egy üzleti együttműködés elindul ugyan, majd a tranzakciót a lebonyolító bank utasítja el a tranzakciók szankciós kockázatok miatt (ugyanis a bankok jelentős erőforrásokat fordítanak az ügyfeleik és tranzakcióik szankciós monitorozására).
Hogyan látják a szankciós politika jövőjét? Várhatóak további szigorítások, amelyekre a magyar cégeknek már most érdemes felkészülniük?
B.A.: A szankciós politika jövője bizonytalan, de várhatóak további szigorítások, szankciós rezsimek konkurálása, amelyekre a magyar cégeknek már most érdemes felkészülniük, amelyet úgy tehetnek meg, hogy a fentebb részletezett, kockázati alapú belső keretrendszerüket kialakítják és működtetik.
A geopolitikai feszültségek fokozódása és a nemzetközi közösség által hozott intézkedések alapján a vállalatoknak rugalmasan kell reagálniuk a változásokra. A szankciók hatásainak előrejelzése érdekében a cégeknek figyelemmel kell kísérniük a nemzetközi politikai eseményeket és a gazdasági trendeket.
