Hogyan él ma egy várkapitány? A krónikához képest kevésbé romantikusan. Ő az, aki az épület kivitelezési munkáitól kezdve, a kiállítás berendezésén át az üzemeltetésig dolgozik a munkatársaival együtt. Ennek eredménye, hogy a Szigetvári Zrínyi vár nemcsak belföldön, de nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét. A bevétel és a kiadás duplázódott, miközben a támogatás több mint két és félszeresére emelkedett, ám a Covid-hatást nehezen lehet kiheverni. A Nemzeti Kastély és Várprogram keretében a vár eddigi legnagyobb volumenű fejlesztése valósult meg. – mondta a Növekedés.hu-nak adott interjúban Salamon Ferenc várkapitány.
Mivel foglalkozik 2023-ban egy várkapitány?
A vár jellegéből, funkciójából következően eltérőek a várkapitányok feladatai. A Szigetvári Zrínyi Vár, mint Nemzeti Emlékhely kapitányaként természetesen első, az átfogó irányítási tevékenység.
A vár állapotától kezdve a hagyományőrzők, animátorok, tárlatvezetők, és a többi munkatársak tevékenységét kell koordinálni külön-külön szakterületenként és egyben is.
Tehát az udvar és az épületek rendjétől kezdve a hagyományőr bemutatókhoz szükséges eszközök biztosításán keresztül a vagyonvédelmi és marketing, rendezvényszervezési feladatokban is szerepet kell vállalnom.
Ehhez a sokrétű munkához van elég dolgozó?
A félreértések elkerülése végett, erre egy ember csak akkor képes, ha rendelkezik megfelelő csapattal. Ebből a szempontból szerencsésnek mondhatom magam.
Kiből lesz, kiből lehet várkapitány?
Bár tanulmányaim és munkám is más irányba vittek évtizedeken keresztül, a történelem mindig érdeklődésem középpontjában állt.
Több mint tíz éve a Szigetvári Várbaráti Kör alelnökeként tevékenykedem, több történelmi témájú regényem is megjelent.
Ennek ellenére meglepett, amikor a várat üzemeltető önkormányzattól felhívott Vass Péter polgármester és felajánlotta ezt a lehetőséget. Bár csak halvány fogalmam volt, mibe is vágom a fejszémet, ám mintegy fertályórányi gondolkodás után igent mondtam.
Hogyan „működik” a vár?
Az országban többféle formában történik ezeknek a létesítmények az üzemeltetése.
A szigetvári vár az állam tulajdona, és ezeket a jogokat a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. gyakorolja.
Ugyanakkor a működtetés feladatait Szigetvár Város Önkormányzata látja el.
Jó, hogy szerte ágazik ez a két terület?
Ez egyszerre jelent könnyebbséget, hiszen sok dologgal – pénzügy, adózás, munkaügy – nagyobb mértékben az önkormányzat munkatársai foglalkoznak. Ugyanakkor némiképp hátrány, hogy az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályi környezet nem minden esetben rugalmas. Ilyen például a létszámgazdálkodás, pályázati lehetőségek.
Megosztotta a közvéleményt az állami kastélyok magánkézbe adásának ötlete, azaz a „kastélytörvény”. Erről mit gondol?
Sem időm, sem végzettségem nincs, hogy el tudjak mélyedni ebben a kérdésben, azaz felelősséggel tudjak véleményt alkotni. A politikát amúgy sem engedem a vár falain belülre. Amennyiben hivatalos állami szerv képviselője jön, kellő tisztelettel fogadjuk.
Bárki, bárhová is tartozik, ha belép a várkapun, az a vár vendége. Ha megfizeti a belépőt, akkor jogosult a szolgáltatások igénybevételére.
Nekünk az a feladatunk, hogy politikai, eszmei irányzatoktól függetlenül, a legújabb kutatási eredmények alapján tájékoztassuk az embereket a 16. században itt történt eseményekről. Felhívjuk a figyelmet, hogy milyen fontos volt IV. Zrínyi Miklós és mártírtársainak önfeláldozása.
A Nemzeti Örökség Intézetével közösen emlékezetpedagógiai irányelvek mentén végezzük ezt a munkát, amely úgy is embert próbáló feladat.
Tehát nem engedem belefolyni az aktuálpolitikai felhangokat.
A Szigetvári Zrínyi vár - Fotó: Wikipedia
Megóvhatók, fejleszthetők az átalakítások hatására a nemzeti örökségeink?
Ha befejezzük az „évadot”, munkatársaimmal szeretnénk körbejárni az NKVP - Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram - keretében megújult helyeket, vagy legalábbis eljutni néhány felújított várba. Addig nem tudok másik helyszínről nyilatkozni. A híranyagokból igen vegyes képet tud az ember összeállítani erről a folyamatról.
Nálunk viszont egyértelmű, hogy sikeres volt a felújítás, mind építészetileg, mind pedig turisztikai szempontból.
Maga az épület, illetve a hiteles környezet nem sérült. Sőt, újabb elemekkel gyarapodott, az új, élményalapú turisztikai attrakció pedig a legújabb források, kutatási eredmények felhasználásával vezeti végig a látogatót. Ezt nemcsak az 1566-os év eseményein, de megkedvelteti a dédunoka által megírt Szigeti veszedelmet is, és egy időutazás keretében részesei lehetünk a terület fejlődésének, történelmének a 15. század elejétől szinte napjainkig.
Épületet tartalommal töltik meg, jól értem?
Az bizonyos, hogy mind a kivitelezésben résztvevőknek, illetve az átvételt követően az üzemeltetőknek igen nagy a felelősségük, hiszen a kettő – azaz az épület és tartalom, - csak együtt lehet hatékony eszköz a magyar múlt eseményeinek hiteles tolmácsolására.
Cél a vár versenyképessé tétele?
Úgy vélem, jelenleg a Szigetvári Zrínyi vár nemcsak belföldön, de nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét, ha a hitelességet, élményt, de akár az ár/érték arányt is nézzük. Ugyanakkor nem tartom sem helyesnek, sem egészségesnek, ha a hagyományos értelemben vett versenyről, konkurenciáról beszélünk.
Ez ösztönöz. Nem így látja?
Hogyan is versenyezhetne Zrínyi Miklós Dobó Istvánnal, a Tenkes kapitányával, Kanizsai Orsolyával, Kinizsi Pállal, vagy sorolhatnám a végtelenségig történelmünk és toposzaink kiváló alakjait, akik minden egyes várat külön-külön arculattal ruháznak fel.
Véleményem szerint az lenne helyes és hatékony, ha a különböző szinteken megfelelően működtetett turisztikai desztinációk nem versenyeztetnék.
Tehát egészséges egyensúlyban kiegészítenék, erősítenék ezen helyek meglátogatására irányuló igényeket.
Marketing, reklám csak szükséges...
Szigetváron májustól, a „Megállítani Szulejmánt” élményalapú kiállítás megnyitása óta érzékeljük, hogy az NKVP keretében megvalósuló marketing hatására a sajtó érdeklődése valóban növekszik. De amíg az országos image-be nem fér bele Szigetvár, ahol mártírok védték a keresztény Európát, ahol férfiak és nők életüket áldozták a nemzetért, és ahol tíz évvel korábban bizony megvertük a törököt, addig azt hiszem, merőben hipotetikus mindenféle megközelítése a desztinációs tevékenységnek.
Lobbiérdekekről lenne szó?
Ez előfordul, igen.
Mindenhol vannak olyanok, amelyek az egészséges arányosságot igyekeznek – többnyire sikerrel – eltorzítani.
De hát ez így volt és valószínűleg így is marad. Nekünk pedig ebben a környezetben is rendelkeznünk kell azokkal a hatékony eszközökkel, amelyekkel meg tudjuk találni a kiugrási pontokat.
A fejlesztésekre gondol?
Ebből a szempontból szerencsés vagyok. Ugyanakkor a teljes igazsághoz hozzá tartozik, hogy bár én, és munkatársaim nyilatkozunk és bemutatókat tartunk, immáron évtizede tartó folyamat teljesedett ki az elmúlt időszakban.
Az idént megkaptuk az Év Emlékhelye kitüntető címet.
A Nemzeti Örökség Intézetével (NÖRI) több éve folyó eredményes együttműködés eredménye, hogy a Nemzeti Kastély és Várporgram keretében átadtuk a már említett Megállítani Szulejmán élményalapú kiállítást, amelyben az épület kivitelezési munkáitól kezdve a kiállítás berendezésén keresztül az üzemeltetésig dolgoztunk. Az Év Kiállítása 2023 jelöltje címre is érdemesnek talált minket a bíráló grémium, mely a NÖF-fel közösen végzett munkánk legújabb eredménye.
Mi volt a legnagyobb beruházás?
A Nemzeti Kastély és Várprogram keretében a vár eddigi legnagyobb volumenű fejlesztése valósult meg, hiszen a kazamatasor évtizedek óta kihasználatlan romként állt.
A 800 millió forint körüli kezdőösszegből több mint kétmilliárd forintos beruházás lett.
Ez azonban az épület mindkét szintjének felújítását, komoly tartalommal való megtöltését jelenti.
Milyen fejlesztések valósultak meg?
Külön energetikai rendszer működtetésa, régészeti- és kutatómunkák, a kiállítórészben a kor követelményeinek megfelelő korszerű technikai eszközök alkalmazása.
Kazamatabelső: a múlt és jelen ötvözete - Fotó: Szigetvári Zrínyi Vár
De korhű ruhák, fegyverzet is lett, amelyek egy részét a látogatók használhatják, de a hagyományőrök, animátorok is kaptak felszerelést.
Az összegbe még a működtetéshez, fenntartáshoz szükséges gépek, berendezések, eszközök, valamint marketing-kommunikációs projektek is tartoznak.
A fejlesztések természetesen nemcsak materiális értelemben folytatódnak, kiállításainkat is igyekszünk bővíteni, korszerűsíteni. Keressük a kapcsolatot olyan állami, megyei, regionális szervezetekkel, amelyekkel a kölcsönös hatékonyságnövelés jegyében tudunk együttműködni.
Ezek függvényében hogyan alakult az utóbbi időszakban a költségvetésük?
Mint mondtam, speciális helyzetben vagyunk, hiszen a Zrínyi vár üzemeltetője Szigetvár Város Önkormányzata.
Az adatokból látható, hogy a bevétel és a kiadás is duplázódott, miközben a támogatás több mint két és félszeresére növekedett. A kiadások jelentős mértékű megugrása elsősorban az energiaköltségek kedvezőtlen alakulása miatt történt, melyre nincs ráhatásunk. Személyi, illetve dologi jellegű kiadások mértéke nem változott.
Ha az energiapiacon bekövetkezett változások hatásai nem érvényesülnének ilyen drasztikus módon, akkor képesek lennénk a nullszaldó körüli működtetésre.
Ez egy ilyen intézmény tekintetében szerintem kifejezetten jó eredmény. A valós helyzetben csakis Szigetvár Város Önkormányzatának, illetve a felsőbb szervekkel, vezetőkkel kialakított jó kapcsolatnak köszönhető, hogy a működést megfelelően magas szinten tudjuk tartani.
Miként alakul a látogatószám, illetve a külföldiek aránya?
Az emlékév, 2016 jelentős fordulópontot jelentett a vár ismertségében, hiszen hosszú évtizedek után újra bekerült a köztudatba, ugyanakkor a növekedés egyre lassuló tendenciát mutatott egészen 2020-ig. Új marketingkoncepció, átgondoltabb árpolitika a növekedés gyorsulását kezdte eredményezni. Ekkor covid sajnos közbeszólt. Intézkedéseket nincs jogom bírálni, de úgy vélem, néha eltúlzottak voltak.
A látogatószám a bevétellel együtt nullára csökkent, és a város vezetésének markáns és határozott szerepvállalása kellett ahhoz, hogy a humán erőforrásokat ne kelljen csökkentenünk.
Ez azért volt fontos, mert sok olyan speciális tevékenységről van szó, melyet, ha elveszítjük a hozzáértő embereket, nagyon nehéz pótolni. Ennek köszönhető, hogy a változásokra, a korlátozó intézkedések csökkentésére gyorsan tudtunk reagálni, vissza tudtuk állítani a teljes szolgáltatási palettánkat. Ugyanakkor a látogatói kör teljesen átstrukturálódott. A külföldi vendégek most kezdenek el újra turisztikai célpontként tekinteni Szigetvárra, elsősorban horvátországi látogatókra gondolok. A csoportos kirándulások száma is minimálisra csökkent.
A diák- és tanulói csoportok, valamint a családi, baráti társaságok száma jelentős mértékben növekedett, most is ezek képezik a fő látogatói szegmenst.
A csoportos kirándulásokat szervező cégek is átalakultak.
Jól látom, hogy rengeteg a kihívás a látogatószám növelésében?
Igen. A közeljövő feladata, hogy különböző kedvezményekkel, szolgáltatásokkal újra felhívjuk magunkra a figyelmet. Ugyanakkor tény, hogy az üzemanyagárak változása nem kedvez az ilyen, esetlegesen hosszabb távú kirándulásoknak.
Tömegközlekedés tekintetében a régió infrastruktúrája nem teszi vonzó lehetőséggé Szigetvárt.
Nemzeti Emlékhelyként diákcsoportok jogosultak utazási kedvezményre, ezt nagy számban veszik is igénybe. Ugyanakkor a közlekedés lassúsága, bizonytalansága szintén nem kedvez ennek az utazási formának.
Mindez számokban mit jelent?
A három évvel ezelőtti időszak de különösen 2021, a covid miatt a korábbi évekhez képest a látogatószámban mintegy 40 százalékos, a bevételekben még ennél is nagyobb mértékű csökkenést okozott. Egyértelmű a járvány hatása, hiszen a „teljes értékű” hónapok látogatószám és bevételi adatai enyhe növekedést mutatnak.
A 2019-es teljes év 33000 fős látogatói száma 2022-ben 35495 főre emelkedett.
Az idei forgalmi adatok alapján a létszám 40 ezer fő környékére tehető, itt további fejlődés a korábban kieső szegmensek újraindításával érhető el.
Mit jelent forintosítva?
A 2020-as 20 millió forintos bevételt ebben az évben a forgalomnövekedés, illetve az új szolgáltatások alapján kialakított tarifacsomagok bevezetésével előreláthatóan meg fogja haladni a 40 millió forintot. Önkormányzati fenntartású lévén pályázati lehetőségeink meglehetősen korlátozottak. Az önkormányzattól is kapunk anyagi támogatást, de a jelenlegi helyzetben ez a napi munkamenet minőségi biztosítására elegendő csak.
Az elmúlt években és idén is a legnagyobb pályázat a Nemzeti Emlékhely kiírás, amelyből a vár mintegy 2 millió forintból gazdálkodhatott.
A belső sturktúra is egységes, ez az összeg a programtervek lebonyolításához szükséges eszköz forrásigényt szinte teljesen fedezi, valamint programelemeket tudunk még behozni, hagyományőrzőket, korabeli együttest, bábszínházat.
Jelentős súllyal bír, hogy az ön „munkahelye” Nemzeti Emlékhely és az Év emlékhelye is egyben. Mekkora ennek a súlya?
Úgy gondolom, a Nemzeti Emlékhely cím egy lehetőség, melyet elődeink teremtettek számunkra. Hiszen a Nemzeti Emlékhely fogalmát a kulturális örökség védelméről szóló törvény pontosan definiálja, státusát az Országgyűléstől kapja. Ebből kiindulva a Nemzeti Emlékhely a történelemben meghatározó szerepet betöltő, múltban gyökerező helyszín, melyet a fenntartók felelőssége, feladata oly módon üzemeltetni, hogy az a jövőt is meghatározza.
Ennek megfelelően miként végzik ezt a munkát Szigetváron?
Ezt fémjelzi a már említett Év Emlékhelye cím elnyerése ebben az évben, hiszen a NÖRI azoknak az emlékhelyeknek adományozza ezt a kitüntető címet, amely emlékhely státusukat mind programjaikban, mind kommunikációikban előtérbe helyezik.
A jövőben reményeim szerint tovább tudjuk erősíteni, hatékonyabbá tudjuk tenni a NÖRI emlékezetpedagógiai programjában betöltött szerepünket.
Jobban részt tudunk vállalni a feladatokban, a fiatalság nemzettudatának kialakításában, megerősítésében. Hiszen ne feledjük, hogy IV. Zrínyi Miklós, és Sziget védői mártíromságukkal, áldozathozatalukkal a keresztény Európát mentették meg. Tettük jelentősége országhatárokon és évszázadokon túlmutatva állított és állít példát nekünk, és a következő generációknak egyaránt. Ezt azonban nem elég elmondanunk, a legkorszerűbb pedagógiai és technikai eszközök felhasználásával tudatosítanunk kell a felnövekő nemzedékekben.
Mivel, hogyan lehet tudatosítani?
Ennek lehet hatékony eszköze az emlékezetpedagógia. És ahogy Szigetvár meg tudta találni helyét ebben a rendszerben, úgy vélem, a többi emlékhely is ugyanezt fogja tenni, élve az adott hely egyéni adottságaival, lehetőségeivel.
Hogyan szólítják meg a fiatalokat?
Immáron több mint két évtizede rendezünk a várban a nyári apródtábort. Az utóbbi években markánsan új irányzattal, a fiatalokat korosztályuknak megfelelő, a vár történelméhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzéssel foglaljuk le.
Igen gyorsan megkaptuk a pozitív visszajelzéseket, így továbbra is ezt az irányt kívánjuk követni.
Fontos eseménye az apródtábornak, hogy az apródok részt vehetnek a Zrínyi napi ünnepi jelentéstételen, ahol „igazi” hagyományőrző csapatok között vonulhatnak fel a Szigetvári Zrínyi vár hagyományőrzőinek kíséretében. Az új kiállítás is ebbe az irányba mutat, az elektronikus, informatikai platformokat csak segédtényezőként alkalmazva, aktivizálja a fiatalokat és a tapasztalat szerint a többi korosztályt is, hogy tevékenyen járják végig a kiállítás állomásait.
