Nagyon fontos háborút nyerhet meg az MNB

Elemzések2020. ápr 30.Harsányi Péter

A válságkezelés során nagy feladat hárul a Magyar Nemzeti Bankra. Kulcsfontosságú, hogy az államkötvények hozama alacsony szinten maradjon. Az állampapírvásárlási és jelzáloglevél-vásárlási programok, valamint a fedezett hiteleszköz segítségével a jegybank leszoríthatja a kötvényhozamokat, de a fix kamatozású jelzáloghitelek kamatai is csökkenhetnek. A magasabb likviditásnak köszönhetően egyúttal mérséklődhetnek a kötvénypiaci kilengések. Az alacsonyabb aukciós hozamok és kamatkiadások jelentős megtakarítást eredményeznek az államháztartás számára, növelve ezáltal a költségvetés mozgásterét.

Fedezett hiteleszköz

Az MNB fix kamatozású fedezett hiteleszköze 3, 6 és 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidőkön gyakorlatilag korlátlan likviditást biztosít a kereskedelmi bankok számára fix 0,9 százalékos kamat mellett.

A fedezett hiteleszköz által nyújtott forrás nagyrészét a bankok állampapírvásárlásra költik. Főleg az 5 éves futamidejű állampapírokat halmozzák fel a pénzintézetek. Ez nem is csoda, hiszen az 5 éves kötvények esetében a legnagyobb a bankok számára elérhető marzs, amivel részben kompenzálhatja magát a bankszektor a várható hitelezési veszteségekkel és a bankadóval szemben.

Az 5 éves állampapírok hozama 2,4 százalék körül ingadozik jelenleg, azaz évente 1,5 százalékpontot nyerhetnek a kereskedelmi bankok, ha 5 éves kötvényeket vásárolnak. Ez már elegendő motiváció.

A fedezett hitelek ráadásul szabadfelhasználásúak, vagyis a bankok nem csak a másodpiacon, hanem a kötvényaukciókon is vásárolhatnak. A programnak köszönhetően az aukciós és a másodpiaci hozamok egyaránt csökkenhetnek – főleg a 3 és 5 éves lejáratokon -, mérsékelve ezáltal az állam kamatkiadásait.

Indul az állampapírvásárlási program

Fontos mérföldkőhöz érkezett az MNB. Az Európai Központi Bankhoz és a Fed-hez hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank is állampapírvásárlási programot indít. A program a forintban denominált, fix kamatozású magyar állampapírokra terjed ki. A vásárolható állampapírok futamideje esetében a jegybank nem tesz korlátozást, a vásárlásokat ugyanakkor a legalább 3 éves futamidejű papírokra fogja koncentrálni.

A program elindulásakor inkább a 10 éves lejáratú állampapírokra fókuszál majd az MNB, így ezek hozama eshet a legnagyobb mértékben. A vásárlások hetente 100 milliárd forint körüli összegben valósulhatnak meg, de összegük az aktuális piaci viszonyoktól függően változhat.

A cél a hozamgörbe laposítása és a hosszú lejáratú kötvényhozamok csökkentése. Az MNB megítélése szerint ugyanis a 10 éves hozamok jelenleg túl magas szinten vannak.

A forint megvédése érdekében a jegybank korábban az egyhetes betéti eszköz bevezetéséről döntött, aminek hatására enyhén megemelkedtek a rövidlejáratú hozamok és a BUBOR hitelkamatlábak. Ezzel egyidejűleg a hosszabb kötvényhozamok süllyedését célzó programok hatására laposabbá válhat a hozamgörbe.

A fedezett hiteleszközt jól kiegészíti az állampapírvásárlási program, melynek keretében az indulásnál inkább a hosszabb, 10 éves lejáratú államkötvények megvásárlására fókuszál az MNB. Gyakorlatilag a hozamgörbe közepes és hosszú szakaszain egyaránt erős kereslet generálódhat.

Az Államadósság Kezelő Központ legutóbbi három aukcióján például már meglehetősen nagy volt az érdeklődés. Hozzávetőlegesen két-háromszoros túljegyzéseket láthattunk. Az intézményi befektetők elkezdték megérteni a programok várható hatását.

Várakozások

A jegybanki programok hatására a befektetők várakozásai is módosulnak, egyre többen várnak hozamsüllyedést. Emiatt sok hazai és külföldi szereplő a magyar államkötvények megvásárlása mellett dönthet, amivel csak ráerősítenek a hozamcsökkenési folyamatra. Ha sokan akarnak egyszerre vásárolni, akkor akár egy meglehetősen gyors hozamsüllyedést is láthatunk a kötvénypiacokon.

Nincs inflációs nyomás

A gyengébb idei gazdasági teljesítmény hatására az inflációs mutatók is visszasüllyedhetnek a 3 százalékos jegybanki cél közelébe. Emiatt az infláció nem korlátozza a Magyar Nemzeti Bankot az eszközvásárlási programok és a laza monetáris kondíciók fenntartásában.

Jegybanki mérleg

Az MNB mérlege a GDP arányában 27 százalékra süllyedt az elmúlt években egy tudatos mérlegszűkítési politika eredményeképpen. A kisebb mérleg nagyobb mozgásteret biztosít a nem-konvencionális intézkedések számára.

Összehasonlításképpen az Európai Központi Bank (EKB) mérlege nagyságrendileg az eurózóna gazdaságának 40 százalékára hízott még a koronavírus előtti időszakban. A mostani gigantikus méretű eszközvásárlási programokkal pedig meredeken tovább emelkedhet az EKB mérlegfőösszege.

Az MNB jóval kisebb méretű mérlege elegendő mozgásteret ad a jegybanknak az eszközvásárlási programok elindításához.

Jelzáloglevél-vásárlási program

Nagy Márton, az MNB alelnöke korábban a növekedés.hu-nak elmondta, hogy a jövő héttől induló jelzáloglevél-vásárlási program hatására akár 0,5-1,0 százalékponttal is mérséklődhet a hosszú fix kamatozású jelzáloghitelek kamata. Ha viszont bekalkuláljuk a kereskedelmi bankok kamatmarzsát, akkor reálisan inkább 0,5 százalékpontos süllyedést láthatunk majd.

Összességében még így is örülhetnek azok, akik hamarosan fix kamatozású jelzáloghitelt vesznek fel.

Az MNB az állampapír-vásárlási programmal párhuzamosan újraindítja jelzáloglevél-vásárlási programját, amely 2018-ban hozzájárult a jelzáloglevél-piac likviditásának javításához, hatékonyan csökkentette a piaci hozamokat és kedvező kondíciókat teremtett az elsődleges piaci kibocsátásoknak.

A Monetáris Tanács egyik program esetében sem határozott meg keretösszeget, de az állampapír-vásárlások esetében 1000 milliárd forintos, a jelzáloglevél-vásárlások esetében 300 milliárd forintos állománynövekedésnél technikai felülvizsgálatot hajt végre.