Államtitkár: Zöld átállás - van olyan mutató, amiben szinte egész Európát lehagytuk 

Nyakunkon a tél, de vajon mennyire várja felkészülten Magyarország a hideget - hogy áll a gáztározók töltöttsége, mennyi időre elég a tartalék?

Minden jel arra mutat, hogy nem lesz semmiféle gond, teljes biztonságban tudható a hazai fogyasztók ellátása. A legutóbbi fűtési szezonban valamivel több, mint 5,7 milliárd köbméter földgázt használt fel az ország. Ezt a mennyiséget idén már az ősz elejére betöltöttük a hazai tárolókba.

 A nemzetközi energiaválság hatására az Európai Unió egységes feltöltési célértéket írt elő a földfelszín alatti gáztárolókkal rendelkező tagállamok számára. Jelenleg az elvárt szint 90 százalék, tavaly és idén ezt már szeptember első napjaira teljesítettük.

A köztes célértékeket is minden esetben jócskán felülmúltuk februárban, májusban és júliusban. A hazai gáztárolók töltöttsége 2023 nyara óta nem süllyedt a kétharmados szint alá.

Mekkora gázfogyasztásra számíthatunk idén?

A felhasználással arányos mutatóban tartósan az európai élvonalban vagyunk, többnyire a harmadik helyen. Még úgy is, hogy az összehasonlító adatsor készítői a néhány éve valóban jellemző 10-11 milliárd köbméteres fogyasztással számolnak.

Ám a teljes hazai gázigény az enyhe időjárásnak és a tudatosabb felhasználói magatartásnak köszönhetően a múlt évben már 8,5 milliárd köbméter alá szorult vissza. Az időarányos adatok alapján könnyen előfordulhat, hogy 2024-ben a teljes földgázfogyasztás 8 milliárd köbméter alatt marad.

A jelenleg 6 milliárd köbmétert kitevő tartalék így az éves felhasználás mintegy háromnegyedét fedezheti.

 A magyar családok ráadásul hosszú ideje Európában a legolcsóbban jutnak gáz mellett áramhoz is. A rezsicsökkentésnek köszönhető, hogy egy idei kutatás szerint a magyar háztartások számára okozza a legkisebb nehézséget otthonaik melegen tartása.

A hazai válaszadóknak mindössze 7 százaléka jelezte, hogy nem tudja megfelelően fűteni a lakását, ez utcahosszal a legkedvezőbb arány az uniós tagállamokban.

Hogy alakul az energiahordozók behozatala, mennyire teszi az importot kockázatossá Ukrajna, a háborús helyzet?

A magas tárolói töltöttségen túl az ellátásbiztonságot erősítik a fennakadásmentes importszállítások is. A háború kezdete óta mindig megkaptuk a hosszú távú szerződésben lekötött mennyiségeket az orosz gázból.

Bár a hírek szerint Ukrajna a tranzit korlátozására, akár teljes leállítására készül, a hazai fogyasztók ebből várhatóan nem sokat éreznek meg. A földgáz túlnyomó hányada ugyanis már most sem keleti szomszédunkon át, hanem délről érkezik Magyarországra.

Nem szabad megfeledkeznünk a belföldi kitermelésről, amely a hazai igények mintegy ötödét fedezi. A már működő lelőhelyeken túl az MVM Csoport két projektben új gázmezőket tárt fel az Alföldön.

A békési Sarkad és a Hajdú-Bihar vármegyei Berettyóújfalu térségében már a tizedik kutat fúrják. A felüket mostanra termelésbe állították, földgázból több mint 100 millió köbméternyit hoztak felszínre belőlük. Az Energiaügyi Minisztérium öt év szünet után hirdetett újabb koncessziós eljárásokat szénhidrogén kutatására és kitermelésére nyolc területen.

A kőolaj-ellátásban a Lukoillal szemben bevezetett ukrán szankció okozott átmeneti bizonytalanságot. Azóta a MOL masszív politikai háttértámogatással, de vállalati szinten rendezte a kérdést, emiatt sem kell tehát problémákra számítani.

A hazai üzemanyagárak közben a régiós átlag körül alakulnak. A paksi atomerőmű pedig több évre elegendő tartalékot halmozott fel a szintén orosz fűtőanyagból. Mindezeken túl természetesen dolgozunk azon, hogy a hagyományos energiahordozókat minél nagyobb arányban megújulókkal váltsuk fel, alternatív forrásokat és útvonalakat találjunk a meglévők mellé az energiaimporthoz.

Érezhető már a napelemrendszerek hatása, csökkent ezek révén a felhasznált hagyományos energiahordozók mennyisége?

Kezdjük onnan, hogy elképesztő ütemű felfutást élünk meg a napenergia hasznosításának terjedésében Magyarországon. A korábbi stratégiai dokumentumok 2030-ra célozták meg a 6 gigawattnyi napelemes összteljesítményt.

Idén nemcsak ezt értük el, hanem már 7 gigawatt felett járunk. Tavalyelőtt és tavaly már 1 gigawattot meghaladó gyarapodást hoztunk össze, ez a világon csak 20-30 országnak sikerült. Az elmúlt öt évben a magyar bővülés a harmadik legnagyobb volt az Európai Unióban. Háztartási méretű kiserőművekből előzőleg a következő évtized elejére vártak 200 ezer darabot, jelenleg már több mint 280 ezer üzemel belőlük.

Három és fél paksnyi beépített teljesítményről beszélünk, ilyen óriási kapacitás nyilván nem maradhat észrevétlen.

 Kezdjük a kedvező hatásokkal: a zöldenergia tiszta és olcsó. Hatalmas siker, hogy a napenergia aránya 2023-ban a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt az áramtermelésben. A megújulók térnyerése érdemben elősegítette azt is, hogy

a szintén 2030-ra szóló klímavállalást, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését az előzetes adat szerint tavaly felülmúltuk. Ezen felbuzdulva a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímatervben már megfelezni tervezzük a kibocsátást az 1990-es bázisértékhez képest a következő évtized kezdetére.

A belföldön elérhető energiaforrások fokozott hasznosítása csökkenti a külső kitettségeket, erősíti az energiaszuverenitást, a hazai fogyasztók önellátási képességét.

 Az időjárásfüggő megújulók sajátosságai ugyanakkor komoly kihívások elé állítják a rendszerüzemeltetőket. Ha süt a nap, fúj a szél, sok van belőlük, gyakran a pillanatnyi igények feletti mennyiség, ami a túlkínálat miatt csak alacsony áron értékesíthető, ha egyáltalán van rá vevő.

Ha borús az ég, beesteledik, szélcsend van, akkor viszont szinte teljesen kiesnek a rendszerből, teljesítményüket hagyományos erőművekkel vagy külföldről kell pótolni, sokszor igen költségesen. A rengeteg kisebb teljesítményű erőmű kezelése, termelésük befogadása igencsak próbára teszi az áramhálózatokat.

Ezért is dolgozunk nagy erőkkel a zöldenergia tárolásának elterjesztésén. A futó programokban több mint 230 milliárd forintot fordítunk erre, és újabb kiírások állnak előkészítés alatt. Már több mint 20 ezer család támogatásáról született döntés a Napenergia Plusz Programban. A 30 milliárd forintos nyári keretemelés révén számuk végül akár 25 ezer felett is alakulhat majd.

Az ipari energiatárolók kapacitását két év alatt a hússzorosára növelheti a vállalatokat beruházási forrással és bevételkompenzációval is ösztönző pályázat. A nyáron befejeződtek a szivattyús energiatározó alkalmas helyszínének vizsgálatát megalapozó terepmunkák. Még idén megvalósíthatósági tanulmány készül a világszerte bevált megoldás magyarországi alkalmazhatóságáról.

Tömegesen zajlanak az ország minden részében az áramhálózati fejlesztések is, új alállomásokat építünk, korszerűsítjük a távvezetékeket. Bár a földhő hasznosításában huzamos ideje Európa első öt országa közé tartozunk, a geotermiában is bőven vannak még kiaknázatlan lehetőségek. E fontos témákra a soros elnökségi szakpolitikai programunkkal igyekszünk felhívni az uniós döntéshozók figyelmét.

Sikeres zöld átállás nincs atomenergia nélkül, de még földgáz nélkül sem. Pakson meghosszabbítjuk a már működő blokkok üzemidejét, és újakat építünk. Kelet-Magyarországon korszerű, rugalmasan szabályozható kombinált ciklusú erőművekkel segítjük a növekvő áramigények kiszolgálását, a további megújulók zavartalan rendszerbe kapcsolását.

Az Energiaügyi Minisztérium fő feladata, hogy ne csak a következő télre, hanem évtizedes távlatban is megteremtse a magyar családok és cégek biztonságos ellátásának infrastrukturális, pénzügyi garanciáit.

Meggyőződésem szerint jó úton haladunk, de még sokat kell tennünk azért, hogy minden hazai fogyasztó számára tartósan biztosítsuk a megfizethető árú és zökkenőmentesen hozzáférhető energiát.