Az ukrán békéről már letettek a piacok? Az MBH Elemzési Centrum igazgatójával beszéltünk

A reálbérek folyamatosan nőnek az utóbbi időszakban, a vállalatok termelékenysége viszont nem fejlődik hasonló gyorsasággal. Nem félő, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy a munkáltatók nem tudják majd előteremteni a pénzt, ami a reálbér-növekedéshez kéne?

A jelenlegi reálbér-emelkedés tempója valóban meghaladja a gazdasági növekedés ütemét. A várakozások szerint a bérszínvonal-emelkedés viszont segíthet, hogy a magyar gazdaság versenyképesebbé váljon. Már most is van számos olyan vállalat, amely a termelékenység terén jól vizsgázik. A kevésbé hatékony vállalatok pedig rá lesznek kényszerítve, hogy a beruházásokon keresztül növeljék a versenyképességüket, különben az emelkedő fizetéseket nem tudják előteremteni.

A fejlődéshez számos mankót ad a kormányzat: az elérhető programok elég diverzek, ezért a különböző helyzetben lévő cégek gyakorlatilag mind találhatnak olyan hitellehetőséget, amely segíthet a továbblépésben.A fizetések emelése már csak azért is fontos, mert a bérszínvonal terén továbbra is nagyon jelentős a lemaradásunk az európai uniós átlaghoz képest.

A tavaly bejelentett hároméves bérmegállapodás tartható, vagy újra kell majd tárgyalni?

Erre most még nincs egyértelmű válasz. De jelenleg arra van a nagyobb esély, hogy újra kell majd tárgyalni a bérmegállapodást, hiszen a gazdasági növekedés kisebb a vártnál.

Az MBH idén még visszaesést jósol az ipari termelésben, jövőre viszont 6 százalék feletti növekedést prognosztizálnak. Mi lesz ennek a bővülésnek a motorja?

Egyrészt a német ipari termelésnek várhatóan jövőre már jobb éve lesz, ami a hazai termelésnek is lökést adhat. Másrészt 2026-ban a három nagy új autóipari gyárban, vagyis a BMW, a BYD és a CATL üzemeiben várhatóan fel fog futni a termelés.

Amikor az ipari termelés jól megy akkor ez a szektor nem ritkán szokott 5-10 százalék közötti növekedést produkálni. Ráadásul a lejtmenet most éveken át tartott, ami azt jelenti, hogy ha jövőre lesz egy 6 százalékos növekedés, az nem azt jelenti, hogy a hazai ipari termelés új csúcsokra fog törni, hanem hogy beindul egy visszarendeződési folyamat.

A közzétett számok alapján az építőiparban is fordulatra számítanak jövőre. Itt mi segítheti a fellendülést?

Egyrészt az állami beruházások oldaláról mérséklődhet a visszafogó erő, amelyek eleve jelentős részt képviselnek az építőiparon belül. Másrészt jelenleg nagyon kicsi a kínálat Magyarországon az újépítésű lakásokból, az áremelkedés pedig olyan mértékű volt az utóbbi időben, amely a beruházók fantáziáját már meg tudja mozgatni. Az építési engedélyek számában már láttunk is egy pozitív változást az utóbbi hónapokban. Jövőre mindez már látható növekedéshez vezethet.

Úgy tűnik az elemzők, már nem számolnak azzal, hogy az ukrán háború rövidtávon be fog fejeződni. Jól látjuk?

Rengeteg a kérdőjel a béketárgyalások körül. Február környékén volt néhány hét, amikor a piac és mi elemzők is úgy láttuk, hogy akár egy gyors békére is sor kerülhet. Amit jól illusztrál, hogy ebben az időszakban sokat nőtt az ukrán államkötvények árfolyama, mivel a piac kezdte kiárazni a csőd valószínűségét. De ez a folyamat azóta visszafordult.

A bizonytalanság óriási. Ami viszont továbbra is igaz, hogy jó lenne, ha minél korábban létrejönne egy tartós béke.

Mekkora lehet a vámok hatása a magyar gazdaságra?

A vámháború kirobbanása után 2,6 százalékról, 2 százalékra, majd a gyenge első negyedéves növekedési adatok után 1,1 százalékra mérsékeltük az idei GDP-növekedésre vonatkozó kilátásokat. Ennek hátterében a külső tényezők közül elsősorban a vámháború fennálló kockázatai játszanak kulcsszerepet.A következő hónapokban a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság a vállalatok beruházási döntéseire is negatívan hathat, az év második felében ugyanakkor a gazdaságban megindulhat némi élénkülés, ami év vége felé a foglalkoztatásban is segítséget jelenthet.