Bankholding: gazdaságot ösztönző programokra van szükség

Mekkora extraprofit keletkezik a Magyar Bankholdingnál? Milyen mértékben szélesedhet ki a nettó kamatmarzs a hitelkamatok emelkedésével?

Nem nevezném extraprofitnak azt a többletjövedelmet, ami az emelkedő hozamkörnyezetben a bankszektornál meglévő likvid eszközök menedzseléséből származik. Továbbá fontos kihangsúlyozni, hogy a többletjövedelem nem a banki ügyfelektől származik.

A hitelüzletágban mért kamatmarzs moderált emelkedése is ezt támasztja alá, ami a hiteloldalon meglévő piaci verseny növekedését mutatja. A lakossági, nagyvállalati és kkv szegmensekben is erős az árverseny a bankok szeretnének több ügyfelet megszerezni.

Az emelkedő kamatkörnyezet a bankok likvid eszközein hozhat eredménytöbbletet, de ez nem az ügyfelek rovására megy.

A betéti kamatok valóban rugalmatlanok, csak mérsékeltebben emelkednek. Jelenleg ugyanis hatalmas a forrásbőség, köszönhetően több állami támogató intézkedésnek és az első negyedévig várakozások felett teljesítő magyar gazdaságnak.

Amíg fennmarad a magas likviditás, addig moderált marad a betéti kamatszint és ezáltal a hitelkamatok emelkedése.

A magasabb hitelkamatok mennyire fékezik a hitelezést idén és jövőre? Milyen mértékben bővülhet a lakossági és a vállalati hitelállomány?

Bár nagy a bizonytalanság, de az elmondható, hogy a hitelállomány bővülése jelentősen le fog lassulni. A hitelkereslet szempontjából az egyik leglényegesebb elem a kamatkörnyezet alakulása.

Szintén fontos tényező, hogy az ügyfelek a magas likviditásukat mire használják. A vállalatok tavaly számos államilag támogatott hitelprogramban részesültek. A jegybank által indított NHP Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram bőséges többletforráshoz juttatta a vállalkozásokat, melyek ezáltal a beruházásaik nagyját végrehajtották.

Emiatt a mostani növekvő kamatkörnyezetben a vállalatok feltehetően nem növelik a korábbi mértékben a beruházási hiteleiket.

A lakosságnál az év első negyedévében a reáljövedelmek általános emelkedésén túl rendkívüli adóvisszatérítés, nyugdíjfizetés és fegyverpénz is segített. Ennek egy részét az ügyfelek előtörlesztésre költik, másik részét alternatív befektetési formákban helyezik el. Utóbbira jó például szolgálhatnak az inflációkövető lakossági állampapírok vagy az ingatlanbefektetések.

Szintén kulcsfontosságú, hogy miként alakulnak az inflációs várakozások. Az infláció fékezésére hozott intézkedések miatt emelkedő kamatkörnyezet ugyanis nem támogatja a hitelfelvételi hajlandóságot.

Ha azt érzékeljük, hogy egy év múlva csökken az infláció és moderáltabb szinten lesznek az irányadó kamatok, akkor sok olyan ügyfél kivárhat, aki fix kamatozású hitelt szeretne felvenni.

Végezetül kiemelten fontos, hogy milyen lesz a bankok hozzáállása. A moratórium után, nagyobb kamatterhek és a költségszerkezet átalakulása mellett megnőhet a késedelmes hitelek aránya. Ez intenzívebbé teszi a kockázati monitoringot és komplexebbé a hiteldöntéseket. Az ingatlanpiacon megnövekedtek a túlértékeltségi kockázatok. Emiatt elképzelhető, hogy romlani kezdenek a fedezettségi szintek. Mindez óvatosabbá teheti a bankokat, ezáltal szigorúbb feltételek mellett dönthetnek a hitelszerződések tekintetében.

A hiteltörlesztési moratórium és a kamatstop intézkedések június végi kifutása, valamint az emelkedő kamatkörnyezet következtében mekkora emelkedést vár a nem-teljesítő hitelállomány rátában?

Nem szabad elfelejteni, hogy nehezebb gazdasági helyzetbe kerülünk.

Az inflációs nyomás és a kamatterhek növekedése az ügyfelek fizetőképességét is próbára teszi. Egy ilyen környezetben a nemfizetési ráta növekedni fog.

A növekedés mértéke a likviditási helyzettől, a kamatszinttől, az iparági kilátásoktól és az orosz-ukrán konfliktus kimenetétől függ döntően.

A moratórium esetében a bankok jól vizsgáztak. A pénzintézetek felépítették az ügyfelekkel azt a nagyon komoly együttműködést és a kapcsolatot, aminek keretében teljes egészében megtudták az ügyfelek valós fizetőképes pozícióját. A moratóriumban lévő ügyfelek nagy részét másfelől sikerült kihozni a moratóriumból.

Összességében elhanyagolható résznél keletkezhet fizetési probléma. Az ügyfelek visszatértek piaci keretek közé a bank segítségével. Ez komoly siker.

Azt gondolom, hogy a kamatstop intézményét ezek után és ebben a formában nem érdemes fenntartani. Sokkal költségesebb, nem rászorultsági alapon van elrendelve. Szükség esetén a bankok termékeket fognak fejleszteni a kamatstop által érintett ügyfeleknek. A jelenlegi piactorzítás ugyanis nem kedvez a versenyképes hitelkiváltó ajánlatoknak. De a jövőben kialakulhat egy termékfejlesztési verseny. A bankok egymásra fognak licitálni.

Tényleges rászorultság esetén megfelelő megoldást tudunk kínálni, hiszen a bank ismeri legjobban az ügyfelét.

Meglátása szerint a növekvő finanszírozási költségek mellett mekkora terhet jelentenek a kkv szektornak a megugró bérek és alapanyagárak? Számít-e a kkv szegmensben jelentősebb csődhullámra?

Az elmúlt 3-5 évben a legtöbb szerződéskötés a kkv szegmenssel jött létre. A szegmens a fejlesztési programok és a kedvezményes finanszírozás tekintetében fontos célterület volt. Nagyon intenzív fejlesztési cikluson vannak túl a kis és közepes vállalkozások. A tőkeerejük sokat javult, ami növelte a válságállóságukat.

A kkv-k válságállóképessége napjainkban sokkal jobb, mint 5 éve. A gazdaságpolitikai figyelem a szegmens erősödését eredményezte.

Vannak azonban bizonyos ágazatok, melyeknek segítség fog kelleni, hogy a fizetőképességüket megőrizzék, illetve visszaszerezzék.

Ilyen ágazat például a fém-, a műanyag-, a jármű- és a szerszámgyártás.

Esetükben az energiafelhasználás jelentős vagy olyan importanyagokat használnak, amelyek Oroszországból, Ukrajnából származnak vagy éppen a piacuk van az orosz-ukrán területeken.

Komoly gazdasági ösztönző programok indítása nélkül megugorhatnak a fizetőképességgel kapcsolatos problémák a kkv szektorban.

Milyen hitelezési folyamatokat lát az építőiparban? Mekkora a lánctartozások kialakulásának kockázata?

Az építőipar 15 százalékkal növekedhet az idén, ami a hitelek iránt is generál keresletet. Várhatóan lassulnak a nagy kormányzati beruházások. Ebben a környezetben valóban csak a legfontosabbak kerülnek megvalósításra. A lakásépítések pedig egészen a Zöld Otthonteremtési Program végéig reneszánszukat élték a számtalan állami és jegybanki kedvezmény miatt. Az emelkedő kamatkörnyezet ugyanakkor a befektetői keresletet és a saját lakhatás megoldását is nehezítik. De nézzük részletesebben.

A tavalyi évben a logisztikai központok voltak a slágertermékek. A munkáltatók pedig az irodákban szeretnének vonzó környezetet kialakítani a járvány utáni időszakra, ami irodaházfejlesztésekben, átalakításokban öltött testet. Ennek a dinamikának egy része fennmaradhat.

Az online rendelések, a webshopok forgalmának felfutása pedig a logisztikai központok fejlesztését igényelte. Az Európai Unióban az egyik legerősebb logisztikai fejlesztés Magyarországon valósult meg.

A logisztikai beruházások is hamarosan elérik a csúcsukat, de a lendület az ország kedvező elhelyezkedésének köszönhetően még 2 évig kitarthat.

A szállodák esetében napjainkra eltűnt a 2018-2019-es évekre jellemző építési boom.

Az újépítésű lakóingatlanok iránti keresletet fűtötték, illetve fűtik az otthonteremtési programok, a kedvezményes lakásáfa és az otthonfelújítási támogatás. Emellett az MNB által indított Zöld Hitel program is növelte az energiahatékony új otthonok iránti keresletet. Ennek tükrében a lakóingatlanpiacon rendkívül erőteljes hitelezés zajlott.

Az idén a magasabb kamatok viszont már lassítják a projekteket. Másfelől mindenki most akar építeni és felújítani. Az építőipar nem tud lépést tartani az igényekkel.

A korlátozott kínálat visszafogja az egyébként erős keresletet. Az újépítésű ingatlanok száma a tavalyi erős év után az idén várhatóan mérséklődik.

Az építőipari megrendeléseket a szigorodó költségvetési politika is fékezni fogja, ami hűti a hitelezési aktivitást is. Jövő évben mindenképpen jól látható lesz ennek hatása.

Tervezik, hogy a vendéglátás ágazatban dolgozóknak is aktívabban hiteleznek?

Alapvetően nem nézzük, hogy az ügyfél milyen szektorban dolgozik. Azt mérjük fel, hogy milyen jövedelmi és fedezeti háttérrel rendelkezik. A fizetőképességét vizsgáljuk minden esetben.

A vendéglátóiparban egyértelmű pozitív tendenciát látunk. Visszaerősödhet és tovább fehéredhet az ágazat. A kialakuló munkaerőhiány következtében jelentős bérfejlesztések valósultak meg a szektorban, amely erősíti az ügyfelek pénzügyi helyzetét.

A lefoglalt vendégéjszakák is azt mutatják, hogy a válság előtti szinteket közelíti a forgalom. A külföldi vendégek száma is idővel fel fog pörögni, amit remélhetőleg csak rövidtávon fékez az orosz-ukrán háború.

A betéti kamatlábak jellemzően nem követik le a jegybanki kamatemeléseket. Várható-e a betéti kamatok szektorszintű emelkedése? Hogyan áll a hitel/betét mutató a bankszektorban és a Magyar Bankholdingnál?

Bőséges likviditás van a gazdaságban. Minden annak a függvénye, hogy meddig marad fenn a likviditás, illetve mire lesz felhasználva. A jelenlegi környezetben a betétek lassabban árazódnak át.

Ha elkezd szűkülni a likviditás, akkor a bankok sorra kezdhetik emelni a betéti kamatokat.

A bankholdingnál 68,7 százalék az összesített hitel/betét mutató. A piaci versenytársakhoz képest magasabb szinten áll a mutató, de összességében nem számít magasnak.

Az egészséges szint 80 százalék körül lenne. E szint felett lennének a bankok motiváltabbak, hogy lendületesebben megemeljék a betéti kamatlábakat. Ez természetesen a hiteloldalon is lényegesen magasabb kamat kondíciókat eredményezne.

Véleménye szerint mennyire erős a kereslet az MNB zöld lakáshitelei iránt?

Óriási a kereslet, hiszen nagyon kedvező kamatozású konstrukcióról van szó. A 300 milliárd forintra megemelt keretösszeg is néhány hét alatt kimerült. A banki oldalról, az MNB által biztosított forrással megfelelő kockázati szűrők mellett korrekt marzsot lehetett realizálni a hiteleken. Ezáltal win-win helyzetbe kerültek a szereplők.

Az energiahatékony, új otthonok esetében az ügyfelek mellett a hitelező számára is vonzóak lehetnek az alacsony fenntartási és üzemeltetési költségek.

Az viszont kérdéses, hogy mennyire felkészült a hazai építőipar, illetve mennyire hatékonyan tudja támogatni a fejlett, zöld projekteket. Be tudják-e szerezni a kivitelezők az alapanyagokat megfelelő minőségben és mennyiségben. Ez mindenképpen egy kockázat.

A bankfúzió következtében terveznek-e létszámleépítést a szinergiahatások kihasználása érdekében?

A bankfúzió célja nem a létszámleépítés. Alapvetően a nem hatékony banki folyamatok feljavítását kívánjuk elérni. Szeretnénk olyan ajánlatot adni ügyfeleinknek, amely nem csak minőségben, hanem ár/érték arányban is megfelelő számukra.

A Magyar Bankholding stratégiájával összhangban számos új, egyedülálló szolgáltatást szeretnénk nyújtani.

Az egyesülés menetrend során a duplikált folyamatok esetében valóban sor kerül átcsoportosításra vagy elbocsátásra. Hiszen, háromból egy bank jön létre a fúzióval.

Olyan kompetenciákat építünk fel, melyek segítségével egyedülálló digitális szolgáltatásokat nyújtunk. Ehhez újfajta munkaerőre is lesz szükség.

Összességében kevesebb erőforrásból, hatékonyabb költségstruktúrával, áramvonalasabb szolgáltatásokat szeretnénk megvalósítani. Az erőforrások felhasználását racionalizáljuk.