BÉT-vezér: Kiemelt fontossággal bír számunkra a kkv-szektor ösztönzése

Meglátása szerint milyen eszközökkel lehetne fokozni a vállalatok részvény- és kötvénykibocsátását, különös tekintettel a középvállalatokra? A BÉT miként teheti vonzóbbá a társaságok számára a tőzsdére lépést?

A kulcsszó az ösztönzés: fontos, hogy a vállalatok gondolkodásában jelen legyen a tőzsde, mint potenciális finanszírozói platform, amely segítségükre lehet a sikeres, nemzetközi piacokon is versenyképes társasággá válás útján. Eszközöket tekintve ezt különböző szolgáltatások, edukációs és mentorálási programok egyaránt elősegíthetik.

A Budapesti Értéktőzsdénél is ezen elvek mentén építettük ki középvállalati szolgáltatáspalettánkat. A BÉT50-től kezdve, a kkv szektor tőkepiaci hozzáférését javító részvénypiacon, a BÉT Xtenden át, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjával szinkronban indított kötvénypiacunkig a BÉT Xbondig.

Nagyon sikeres továbbá a Londoni Értéktőzsdével közösen szervezett vállalkozásfejlesztési képzésünk, az ELITE Program  és egyre több cég veszi igénybe a tőzsdei megjelenés finanszírozását segítő programunkat a Mentor Programot és a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot.

A fő cél az, hogy megmutassuk a középvállalatoknak a tőzsdére vezető utat, majd, amennyiben készen állnak rá, támogassuk őket a megkezdett úton.

Milyen szerepet tölt be ebben a törekvésben a BÉT50 kiadvány?

A BÉT50 kiadvány elsődleges funkciója annak elősegítése, hogy a hazai gazdasági szféra felfigyeljen a kimagasló teljesítményt nyújtó, dinamikusan növekedő vállalatokra, amelyek rendelkeznek a tőzsdére lépés és a nemzetközi versenyképesség potenciáljával.

Emellett a BÉT50 egyfajta közösségi funkciót is hordoz magával: számos példát láthattunk arra, hogy a kiadványba bekerülő vállalatok, kihasználva a BÉT által kínált további növekedési lehetőségeket csatlakoznak valamely programhoz, az úton pedig gyümölcsöző szakmai kapcsolatokat építenek ki más BÉT50 vállalatokkal.

A koronavírus mennyiben írja át a vállalatok elsődleges részvénykibocsátási terveit?

Úgy gondolom, mára egyértelművé vált, hogy a járvány tőkepiaci hatásai hosszabb távon jelen lesznek mind globálisan, mind a hazai piacot tekintve. Ugyanakkor az utóbbi időszakra jellemző kilengések, illetve a volatilitás növekedése mellett a forgalom esetében jótékony hatást véltünk felfedezni, így a jelenlegi gazdasági helyzet nem hatott riasztóan a tőzsdeaspiráns vállalatok számára.

Ezt bizonyítja, hogy 2020 első félévében több tőzsdei bevezetésre is sor került: a DM-KER, a Gloster, a Pensum és a SunDell részvényeivel is idén indult el a kereskedés.

Mennyiben érintette a COVID-19 okozta gazdasági lassulás a BÉT50 vállalatokat?

A visszajelzések alapján nagyban meghatározta az érintettséget a vállalatok tevékenységi köre. Több esetben a piaci pozíció megerősödését, illetve új fejlesztések, projektek, termékcsaládok létrejöttét hozta a rendkívüli helyzet.

Olyan esettel is találkoztunk, ahol az adott társaság korábban be nem töltött pozíciókra tudott új embereket felvenni. Természetesen előfordult, hogy az árbevétel tükrözte a gazdasági lassulást, viszont ezekben az esetekben is bizakodás figyelhető meg, a vállalatok is csupán átmeneti visszaesésre számítanak.

Idén 30 éves a Budapesti Értéktőzsde. Volt-e már ennyire kihívásokkal teli év a Budapesti Értéktőzsde életében, mint amilyen a mostani? Mi várható a jövő évtől?

Vitathatatlan, hogy az idei év a gazdaság szinte minden szegmensét sokkolta, globálisan és Magyarországon egyaránt; a tőzsdei forgalom ugyanakkor a hirtelen bezuhanást követően hasonlóan gyors iramban kapaszkodott fel.

Ugyan a válság előtti szint újbóli elérése egy hosszabb folyamat lesz, a pozitív tendencia bizakodásra adhat okot. Emellett a visszaesés révén előtérbe kerülhet a stabilitásra való törekvés, a válságállóság elérése, illetve még nagyobb teret nyerhet például az évtized egyik leginkább meghatározó tőkepiaci trendje, a fenntartható befektetések témaköre.

A BÉT50 projekt keretében már közel 250 céget mutattak be. Van még potenciál a hazai középvállalati szegmensben, kik lehetnek az új sikertörténetek?

A BÉT50 kiadvány immár ötéves története során egyszer sem jelentett gondot az 50 feltörekvő, tőzsdeaspiráns vállalat összeválogatása, sőt: az igazi nehézséget minden évben a munkálatok kezdeti fázisában összeállított bővebb lista szűkítése, majd a végleges, 50 tagot számláló mezőny kialakítása adja számunkra.

Ez idén is így történt, és a következő években sem számítunk változásra, hiszen minden korábbinál több lehetőség áll rendelkezésre a növekedést célzó kkv-k számára a Tőzsde által biztosított szolgáltatáspaletta mellett különböző pályázati rendszerek segítségével is jelentős tőke érhető el.

Lassan öt éve Ön a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója. Milyen mértékben sikerült megvalósítani a BÉT stratégiáját?

Elégedettnek mondhatom magam, komoly eredményeket értünk el az utóbbi öt évben. A részvénypiac forgalma az idei, rendkívüli időszaktól eltekintve folyamatosan növekvő trendet mutat, és a szintlépésre vágyó középvállalatoknak is létrehoztunk egy komplex szolgáltatáscsomagot a tőzsdei megjelenés elősegítéséhez, amellyel ezek a cégek el is kezdtek élni.

Korábban marginális szerepet játszó eszközosztályok éledtek fel, a Növekedési Kötvényprogram által lökést kapott vállalati kötvénypiactól kezdve az MNB jelzáloglevél-vásárlási programján keresztül épülő jelzáloglevél piacig. Emellett tavaly útjára indult a BÉT Xmatch, a zártkörű finanszírozást kereső kis- és középvállalatokat és a potenciális befektetőket összekapcsoló rendezvénysorozat.

Milyenek a kezdeti tapasztalatok a Növekedési Kötvényprogrammal kapcsolatban? A középvállalatokat is érdekli ez a finanszírozási forma?

A Növekedési Kötvényprogrammal összhangban indított speciális kötvénypiacunk, a BÉT Xbond esetében levont kezdeti tapasztalatok egyértelműen pozitívak: 2019 őszétől kezdve eddig 27 vállalat, 29 tranzakció keretében 515 milliárd forint forrást vont be ezen a módon. A mezőnyben jellemzően nagyvállalatok találhatók, de a kkv szektor is képviselteti magát.

Mennyire pozitívak a tapasztalatok a kkv-k számára közel 3 éve létrehozott Xtend piaccal kapcsolatban?

Jelenleg 5 kibocsátó található a BÉT Xtend piacon, a tendencia viszont ebben az esetben is növekvő: 2 kibocsátó – a DM-KER és a Gloster – az idei év során, a gazdasági visszaesés ellenére vezette be részvényeit a parkettre, a korábban zártkörű tőkeemelést végrehajtó CYBERG papírjai esetében pedig idén júniusban ismételt tranzakciót könyvelhettünk el.

Mit lehet már most elmondani a következő stratégiáról?

A leszűrt tapasztalatok, illetve visszajelzések alapján úgy ítéljük meg, hogy a fundamentumok megfelelők, így a hangsúly a hamarosan megjelenő új BÉT stratégiában főként a korábbi irányok fejlesztésén, csiszolásán lesz, legyen szó a piacfejlesztésről vagy a tőkepiac hazai gazdaságban betöltött szerepének növeléséről.

Továbbra is kiemelt fontossággal bír majd számunkra a kkv szektor ösztönzése, az állami tőkepiaci fejlesztések, a bankok és hazai nagyvállalatok tőzsdei megjelenésének támogatása és a lakossági és a hazai intézményi portfoliók részvényhányadának növelése.