Bogsch Erik: Jelenleg a világ 79. legnagyobb gyógyszercége vagyunk, ami szép eredmény
InterjúAz adópolitika jó Magyarországon, de az iparpolitikában nem érezzük a támogatást – mondta a növekedés.hu-nak Bogsch Erik, a jelenleg már a világban 40 leányvállalattal rendelkező Richter Gedeon Nyrt. elnöke. Mint kiemelte, a jelenlegi árfolyamsáv kedvező számukra, az orvostársadalom kiáramlása megállt, a kannabisz pedig az ópiátokhoz hasonló utat járhat be a gyógyításban.
Emelkedik a tőzsdén a Richter árfolyama, elégedett?
A részvényárfolyam mozgása nem feltétlenül tükrözi a cég valódi teljesítményét, ezért nálunk alapelv, hogy az árfolyammozgásokat nem kommentáljuk.
Mindenesetre a JP Morgan megemelte a cég célárát és az ajánlás is felülsúlyozás. Valamint nemrégiben jelentették be, hogy a Mycovia Pharmaceutical gyógyszercéggel is hosszú távú szerződést kötöttek. Vége a rossz híreknek a Richternél? Túl vannak az Esmya okozta 2018-as sokkon?
Mondhatom, hogy igen. Meggyőződésem, hogy a legutóbb bejelentett Mycovia Pharmaceuticallal kötött megállapodás sikeresen járul majd hozzá meglévő nőgyógyászati portfóliónk bővítéséhez, ami egyik központi eleme a Richter stratégiájának. A megállapodás egy új, jelenleg fázis III klinikai vizsgálatok alatt álló, visszatérő gombás hüvelyfertőzés kezelésére szolgáló molekula licenc, fejlesztési és technológia transzferéről szól. A fejlesztés alatt álló készítmény jelentőségét jól mutatja, hogy a visszatérő gombás hüvelyfertőzés mintegy 138 millió nőt érint világszerte, nemcsak kellemetlen érzést és fájdalmat, hanem lelki megpróbáltatást is okozva, jelentősen rontva életminőségüket. A termékjelölt molekulát úgy fejlesztették, hogy kiemelkedő hatékonyságot mutasson, miközben mentes lehet olyan mellékhatásoktól, amelyek a jelenleg használt készítmények alkalmazását korlátozzák.
A Richter vezető piaci szerepe és kiterjedt piachálózata a nőgyógyászati terápiás területen nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a készítmény nők millióihoz eljuthasson majd.
Milyen év az idei a Richter életében?
Idén a második félévben sikerült megoldást találnunk a szerializáció által okozott problémákra. Ez az eljárás röviden azt jelenti, hogy a hamisítás kiszűrése érdekében minden doboz kap egy egyedi azonosítót, sorszámot, a doboz pedig jobban le van zárva, nehezebb kinyitni. Az intézkedés deklarált célja a gyógyszerhamisítás megnehezítése, azt azonban hozzátenném, hogy Magyarországon a zárt patikaláncokba eddig sem került hamis gyógyszer.
A valódi problémát az internetes rendelések jelentik, amire a szerializáció sajnos továbbra sem nyújt hatékony megoldást. Mindenesetre az eddigi lépések jelentősen megnövelték a költségeinket, ugyanis a gépek beszerzése, az ehhez kapcsolódó szoftver és az állandó kiadások már több mint 7 milliárd forintot tettek ki.
A tapasztalataink szerint a szerializáció legsúlyosabb hatása a termelés lassítása volt, ami 10–15 százalékos kapacitáscsökkentést okozott. Ezzel a problémával nem vagyunk egyedül, az intézkedés más gyógyszergyártók életét is jelentősen megnehezítette. A felmerült problémák ellenére a korábbi előrejelzésekhez képest várhatóan jobb évet zár majd a Richter.
Annak idején mindig felemelte hangját az erős forint ellen. Most elégedett?
A versenyképességünk szempontjából a jelenlegi árfolyamsáv kedvező számunkra, hiszen az árbevételünk 90 százaléka exportból származik.
Már van pár év tapasztalat a Richter kettős vezetéséről. 2017 végétől Orbán Gábor lett a vezérigazgató, Ön pedig megtartotta az elnöki posztot. Hogy vált be az új felállás?
Az új felállás nagyon hatékonyan működik. Új pozíciómban én vagyok a felelős a kereskedelem, a külföldi leányvállalatok, valamint a PR és a kormányzati kapcsolatokért. Naponta többször egyeztetek a vezérigazgatóval, kiváló az együttműködésünk.
Mennyire tudta elengedni a cégvezetést?
25 évig vezettem a Richtert. Nem okozott gondot a napi munka átadása, mert lelkileg felkészültem erre. Igaz, minden nap továbbra is reggel 7-re járok, a családom szóvá is teszi, hogy nem látnak eleget otthon. Rendszeresen felteszem magamnak a kérdést, hogy hozzá tudok-e még tenni a cég működéséhez, és egyelőre úgy látom, hogy igen.
Mit jelent a cég életében, hogy az állam, az MNV már csak 15 százalékot tulajdonol és 10 százalékot átadott a Corvinus Egyetem alapítványának?
Működésünkben ez nem jelent semmilyen változást. A részvénypakett 10 százaléka csupán bizalmi vagyonkezelésébe került a Corvinus alapítványához az államtól, elidegenítési tilalom mellett.
Az orosz a Richter hagyományosan legerősebb piaca. Idén mi várható itt? Annál is inkább, mert Oroszország ellen szankciók vannak életben, esett az életszínvonal és a gazdaság sem teljesít a legjobban.
Oroszország változatlanul a legfontosabb piacunk, bevételeink 25 százaléka származik onnan, amivel magasan a legjobban teljesít.
Oroszországban a szív- és érrendszeri betegségekre forgalmazott készítményeink generálják a legnagyobb árbevételt, ezt követik a központi idegrendszeri, illetve a nőgyógyászati készítmények. Az orosz gazdaság teljesítménye kihatással van a forgalmunkra. Oroszországban nincs olyan társadalombiztosítás, mint Magyarországon vagy Nyugat-Európában, így a lehetőségeinket nagyban befolyásolja a lakosság vásárlóereje, amelyben jelenleg stagnálás van, és ezt mi is megérezzük.
Ez mit jelent?
A tavalyi évnél gyengébb forgalom várható, összességében mintegy 8 százalékkal lehet alacsonyabb az árbevételünk rubelben. Ami viszont kedvező számunkra, hogy a rubel a forinthoz képest erősödik, ezért forintban számolva annyira nem érezzük meg a csökkenést. Hozzáteszem, hogy ez euróban és dollárban is így van.
Ha már a dollár elszámolásnál tartunk, mi a helyzet az amerikai piaccal?
Az amerikai piacra partnerünk révén bevezetett originális készítményünk, a cariprazine hatóanyagú Vraylar nagyon nagy sikereket ér el.
Az amerikai forgalom után járó royalty bevételünk a tavalyi évben 89,8 millió dollár ért, amellyel azon kevés hazai cég közé tartozunk, amely nem külföldre fizeti, hanem onnan kapja a jogdíjat.
A Vraylar az amerikai piacon a skizofrénia és az I. típusú bipoláris betegség kezelésére szolgáló készítmény, a hatóanyagot a Richter kutatói fedezték fel, mi szabadalmaztattuk és a hatóanyagot is mi gyártjuk. Ez rendkívüli siker nem csak a mi, de teljes magyar gyógyszeripart történetében. Tavaly az USA-ban a partnerünk közel 500 millió dollár árbevételt ért el a készítmény értékesítésével, és ez az összeg idén várhatóan még nagyobb lesz.
Érinti az egyesült államokbeli piaci pozíciójukat, hogy az Önök amerikai partnerét felvásárolták?
Egyelőre nem látunk változást, az mindenesetre érzékelhető, hogy az AbbVie nagyon számít a Vraylarra. Az Allergan és az Abbvie kombinált működésen belül is jelentős termék tud maradni, az egyesített termékportfólión belül a fontossági sorrendben ez a 10. legfontosabb termék.
Mi a helyzet a kínai gyógyszerpiaccal?
A kínai gyógyszerpiac rendkívül protekcionista. Nagyon nehéz itt új gyógyszert bevezetni, jelenleg elsősorban azokkal a készítményekkel vagyunk jelen, amelyeket már több tíz éve forgalmazunk. Kínában egy teljes egészében a tulajdonunkban lévő eladói hálózat segíti az értékesítést. Kína hatalmas piac, így kis piaci részesedés megszerzése is jelentős bevételt jelenthet számunkra.
Mekkora bevétel származik a kínai exportból?
2018-ban a gyógyszergyártási árbevételünk hét százaléka jött onnan.
Mennyire kell küzdeniük a hamis gyógyszerekkel?
Kína sok gyára nem felel meg a nemzetközi, magas követelményeknek. Még mindig a hagyományos kínai gyógyszerek a meghatározóak. A nyugati készítmények szerepe lényegesen kisebb, mint más országokban.
Mit gondol a kínai orvoslásról?
Úgy gondolom, erőteljesen kettős mérce jellemzi. A nyugati világban használatos gyógyszereknek rendkívül szigorú szabályozása van. Kínában nagyon sokáig a hagyományokra építették a gyógyszeres terápiákat. Mai napig a tapasztalatok alapján orvosolnak. Európában ennek minimális a szerepe.
Nyugat-Európában mennyire van jelen a Richter?
Meggyőződésem, hogy ma egy cég nem lehet versenyképes, ha nem próbál meg minél nagyobb földrajzi területet lefedni. Ez nekünk a nőgyógyászatban sikerült is. Az Európai Unióban egységes szabályozás érvényesül, ezért érdemes kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Aki nem tudja lefedni az egész EU-t, az nem tud ezen a piacon gazdaságosan fejleszteni és forgalmazni terméket. Mi amellett, hogy lefedjük egész Európát, jelen vagyunk más kontinenseken is, így Ausztráliában és Dél-Amerikában is. Az USA-n kívül mindenhol saját kézbe vettük az értékesítést, saját leányvállalatokkal.
Hány leányvállalatot jelent ez?
Több mint 40-et. Nyugat-Európából a bevételünk 16 százaléka származik. Az Esmya-t ezen a piacon éreztük meg leginkább, amelyet részben sikerült pótolnunk a termékenységet segítő készítményünkkel, a Bemfolával.
A magyar piactól mit várnak?
A hazai piacról bevételünk 10 százaléka származik, ami azt is jelenti, hogy a forgalom 90 százaléka külföldről jön. Vagyis Magyarországra folyik be a nyereség, amely ráadásul az exporton nagyobb arányú, mint az itthon forgalmazott gyógyszereken.
Ennek köszönhetően tudunk itthon kutatni, fejleszteni, beruházni, foglalkoztatni. Tehát a nemzetgazdasági hozzájárulásunk jelentős. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nem kapjuk meg azt a számunkra szükséges állami támogatást és azt a figyelmet, amelyhez más országokban egy ekkora cég hozzájut.
Mit ért ez alatt?
Az adópolitika Magyarországon nagyon kedvező, de az iparpolitikában nem érezzük a támogatást. Más országokban a gyógyszeripar különböző alapokon keresztül jelentős támogatáshoz jut.
Magyarországon is vannak pályázatok, amelyekből a Richter részesül, de úgy gondolom, hogy az államnak sokkal többet kellene fordítania kutatás-fejlesztésre. A kutatásainkat sok esetben egyetemekkel közösen végezzük, ezért a támogatással végső soron az egyetemek fejlődéséhez is hozzájárulnának.
Marad-e az eddig megszokott osztalékpolitika?
Eddig mindig a nyereség 25 százalékát fordítottuk osztalékra. Most egy sávot hoztunk létre, amely 25–40 százalék között mozog, attól függően, hogy az adott évben milyen lehetőségeink vannak a licensz vásárlásra, beruházásra, piacbővítésre.
Korábban fontos ígéretként hangzott el, hogy a Richter beszáll a biotechnológiába és úgynevezett bioszimiláris termékeket is fejleszt. Ezzel hogy állnak?
A biológiai készítmények gyógyszerpiaci részesedése jelentőssé vált az elmúlt két évtizedben. Már most is az újonnan regisztrált gyógyszerek mintegy 60 százaléka biológiai eredetű. Aki ebből kimarad, komoly üzleti lehetőséget hagy ki.
E gyógyszerek nem szintetikusan állítják elő, hanem biológiai úton, a legtöbb esetben emlőssejtes fermentációval. E technológiák terén korábban jelentős lemaradásban voltunk. Nem csak mi, mint Richter, hanem a magyar oktatás, kutatás. Az elmúlt 10 év feladata volt ezt felépíteni, felzárkózni és úgy néz ki, hogy ez sikerült.
Ennek eredményeként augusztusban forgalomba hoztuk az első bioszimiláris készítményünket a csontritkulás kezelésére.
Mennyire lesz ez üzlet?
A rákkutatásban jelentős kutatások folynak biotechnológiai cégeknél. Ide összpontosul az anyagi források nagy része is. Ezen a területen a 20-as években több originális biotechnológiai készítmény szabadalma is le fog járni, így lehetőség lesz bioszimiláris készítmények bevezetésére. Aki versenyképes áron tudja ezeket gyártani és a társadalombiztosítások számára – akár 50 százalékkal is – olcsóbban szállítani, az hosszabb távon is megalapozhatja versenyképességét.
Magyarországon most milyennek tartja a gyógyszertámogatás-politikát?
Alapvetően megfelelőnek látom a jelenlegi gyógyszertámogatás rendszerét. Legfőbb erényének azt látom, hogy nálunk már jelen vannak olyan gyógyszerek, amelyek hasonló egy főre eső GDP-vel rendelkező országokban még nem érhetőek el, amely egyértelműen a kedvez a magyar betegeknek.
Az elmúlt időszakban az onkológiai készítményekre sokkal több támogatás jutott, mint korábban. Ez viszont azzal járt, hogy kisebb összeg jutott azokra a területekre, ahol a szabadalmak lejártak, generikussá váltak. A gyógyszeripari cégek számára ez komoly áreróziót okozott. A Richter ezt úgy tudja kompenzálni, hogy folyamatosan új termékeket hoz be a magyar piacra.
Mit tapasztal, az orvosok hogy érzik magukat Magyarországon?
Az elvándorlás megállt, van viszont egy korosztályi probléma. Az elmúlt tíz évben az akkor 30–40 évesek hagyták el az országot, és ez a korosztály hiányzik. Nagy gondot okoz az ápolók, szakápolók hiánya, ami egyre súlyosabb probléma.
Mi a véleménye a kannabisz egyre nagyobb szerepéről az orvoslásban?
Az ópiátokról most derült ki az USA-ban, hogy milyen függőséget alakítottak ki, és mekkora károkat okoztak. Ugyanazt a veszélyt látom a kannabisszal kapcsolatban is.
Mennyire érzi eredményesnek a Richter szponzorációs tevékenységét?
Amikor vezető lettem a Richterben, úgy fogalmaztuk meg, hogy a két legfontosabb terület számunkra szponzorációs szempontból az egészségügy és az oktatás. Ehhez következetesen ragaszkodtunk. Úgy érzem, hogy emellett az alapelv mellett helyes volt kitartani.
Már 27 éve dolgozik a Richternél vezetőként. Mi változott leginkább?
Vezetői kinevezésemkor alapvetően egy magyarországi cég voltunk, amelyik a volt KGST-piacokon épített ki hálózatot. Ebből a regionális cégből multinacionális cég lettünk, amely globális szinten is vezetőnek számít a nőgyógyászat területén.
Az akkori 100 millió dolláros árbevételünket 1,6 milliárdra emeltük. De ennél talán még fontosabb, hogy világszerte kiépítettük a piachálózatunkat.
A cariprazine világsikere azt mutatja, hogy helyes volt az a stratégiánk, hogy az eredeti kutatást meg kell tartani. Igaz, hogy 17 évig tartott a fejlesztés, és tudni kellett kezelni a közben felmerülő nehézségeket is, de megérte. Van ugyanis egy olyan magyar molekula, amelyet a világon mindenhol alkalmaznak.
Fontos mérföldkő volt számunkra a tőzsdére lépés is, ami egyben nagyon jó döntésnek is bizonyult, hiszen a befektetőinktől érkező nyomás, hogy sikeresnek kell lenni, szintén jót tett a cégnek.
A tőzsdei bevezetés óta eltelt 25 évben a Richter részvényeink árfolyama több mint 44-szeresére nőtt. Úgy gondolom, a tőzsdének jó hatása van, de nem szabad rövidtávon gondolkodni benne.
A rengeteg előnye mellett nagyon fontos eredménynek azt tartom, hogy sikerrel kerültük el a külföldi vállalatok általi felvásárlást, hiszen így nem vagyunk kiszolgáltatva egy külföldi anyavállalat aktuális érdekeinek. Ez a régióban egyedül nekünk sikerült. Mi vagyunk az egyetlen független gyógyszercég.
Jelenleg a világ 100 legnagyobb gyógyszercége közül a Richter a 79., ami szép eredmény.
Ön szerint miért nincs több nagyra növő magyar cég?
Erős hazai cégekhez erős hazai piac szükséges. Támogató belföldi környezetből lehet csak sikerrel kilépni külföldi piacokra is, ami magával hozhatja az árbevétel és ezzel a profit jelentős növekedését. Úgy gondolom, ahhoz, hogy több nagyra növő cég lehessen Magyarországon, abban az államnak is jelentős szerepet kell játszania. De a sikerhez nagyon sok munka, tudás és egy nagy adag szerencse is kell.