Bosch vezető: Rendkívül változékony piaci környezet jön

Az orosz-ukrán háború több területen is kihívást okoz a magyar vállalatoknak. Hogyan látja, melyek az idei év legnagyobb kockázatai ebből a szempontból a Bosch számára?

A kockázatok közül egyértelműen az alapanyagok drágulását, az alapanyagok, például az acél – remélhetőleg átmeneti – hiányát,

a logisztikai láncokban felmerülő problémákat és a szállítási költségek drágulását emelném ki. Ez utóbbit a tengeri útvonal használata okozza, a jól bevált, orosz-ukrán vasúti megoldás helyett.

Emellett a vevői érdeklődés, a megrendelésállomány megnőtt, ami alapvetően jó hír, ugyanakkor ez előbb említettek miatt számos kihívást is eredményez. Szorosan együttműködünk a beszállítóinkkal és az ügyfeleinkkel, hogy a vevői megrendeléseket teljesíteni tudjuk. A megoldást keressük, és a nehézségekben is a lehetőséget látjuk: a COVID miatt a digitalizáció fejlődését, a tragikus ukrajnai események pedig a fosszilis energiahordozókról történő leválást gyorsíthatják fel. Rövidtávon ez nem lesz egyszerű, hosszútávon azonban fel fog gyorsulni a technológiai átállás, ami segíti a vállalatcsoport klímapolitikai céljait.

A hazai autóipar kivitele csökkent, mikorra javulhatnak az alapanyaghiányok?

Természetesen, mint minden termelő vállalatnál, nálunk is drágulnak az alapanyagok költségei,

sokat dolgozunk azon, hogy az alumínium, az acél és bizonyos komponensek, például a félvezetők ellátását stabilizáljuk.

A Boschnál azt szoktuk mondani, hogy probléma nincs, kihívás van, amit meg kell oldani, és e szerint is cselekszünk. Azt, hogy az alapanyagok hiánya mikorra rendeződik, nagyon sok tényező befolyásolhatja, az elhúzódó orosz-ukrán háború, vagy a világjárvány is komoly hatással van erre. Az ellátási láncok és a készletezés is - igaz sok kihívással -, de működik a vállalatcsoportnál, ami annak is köszönhető, hogy szakértői csapataink rendkívül szorosan működnek együtt a beszállítókkal, az alvállalkozó beszállítókkal és az ügyfelekkel.

Az, hogy a vállalatcsoport portfóliója nagyon diverzifikált és a világ számos pontján jelen vagyunk, nagy előnyt jelent ebben a kihívásokkal teli időszakban. 

A gyenge forint hogyan befolyásolja a vállalatot?

A Bosch esetében a forint-euró árfolyam változása minimálisan befolyásolja a vállalat működését. A Bosch tevékenységét globális jelenléte miatt elsősorban a világpiaci trendek határozzák meg, a hazai Bosch csoport is a világpiacra termel. A gyárak euró alapú elszámolása miatt a forintárfolyam inkább a kereskedelmi üzletágaknál érezteti hatását, ám ebben az esetben sem az árfolyamszint, hanem annak sokszor kiszámíthatatlan változása az, ami nehézséget okoz, hiszen így kevésbé tudunk előre tervezni.

Azt érzékeljük, hogy az infláció miatt tartósan magas árakra és rendkívül változékony piaci környezetre kell felkészülnünk.

Azok a kockázatok, amelyekről az orosz-ukrán helyzet kapcsán beszéltünk, felerősödhetnek a forintgyengülés hatására. Folyamatosan figyeljük és értékeljük a rendkívül változékony üzleti környezetet, vizsgáljuk az üzletmenetünkre gyakorolt hatását.

Milyen fejlesztéseket tervez a Bosch idén?

A Bosch tavaly világszerte 6,1 milliárd eurót fordított kutatás-fejlesztésre,

Magyarországon ez az összeg mintegy 93 milliárd forintot tesz ki.

Fejlesztéseinkkel olyan területekre fókuszálunk – önvezető járművek, elektromobilitás, hidrogén, illetve mesterséges intelligencia alapú fejlesztések, Ipar 4.0 –, amelyek azontúl, hogy új piaci lehetőségeket teremtenek, hozzájárulnak a klímavédelmi célok eléréséhez. Ezekkel a fókuszokkal folytatjuk idén is a fejlesztéseket, sőt az orosz-ukrán háború még dinamikusabbá teszi ezt: az a célunk, hogy minél hamarabb elérhető legyen mindenki számára az alternatív energiával működő, fenntartható működés minden területen.

Ezt az irányt támogatja majd az új, elektromobilitásra és az autonóm járművek fejlesztésére fókuszáló, budapesti K+F központunk, amely többek között a magyar mérnökök tudását, ötleteit felkarolva járul hozzá a még biztonságosabb és fenntartható mobilitás megteremtéséhez. Az új, 90 000 négyzetméternyi területű Bosch Budapest Innovációs Kampuszt szeptemberben adjuk át.

Az ország egyik legszínvonalasabb tesztpályája, a zalaegerszegi ZalaZone tesztpályához közvetlenül kapcsolódó területen létrehozunk egy mérnöki fejlesztő és tesztelő lokációt,

amelynek fókuszában a vezetéstámogató rendszerekhez, valamint az autonóm vezetéshez kapcsolódó fejlesztések és tesztelések állnak majd. Ezek közé tartozik például a radar- és kamera-alapú rendszerek kivitelezése vagy a LIDAR elvén működő távolságmeghatározás, amely lézer alapú távérzékelésre szolgál.

A mintegy 10 millió eurós beruházás a tervek szerint 2025 végéig valósul meg.

Makláron tavaly nyáron jelentettük be, hogy 2023 végéig három, összesen több mint 52 milliárd forint értékű beruházást valósítunk meg. Ezekkel a vállalat növeli versenyképességet, bővíti a gyártási kapacitást, új technológiákat vezet be, és egy szolgáltató központot is létrehozunk.

A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft., a Bosch legnagyobb gépjárműelektronika gyára világszerte, egyre meghatározóbb szerepet tölt be az elektromobilitáshoz köthető alkatrészek gyártásában, tavaly a legnagyobb mértékben ezeknek a termékeknek a gyártása nőtt.

Az ipari digitalizációs fejlesztések részeként a gyárban beüzemeltük a Big Data és a gépi tanulás alapú technológiákat, amelyek a folyamatok optimalizálását, valamint a költséghatékonyságot segítik.

Az idén húsz éve működő, kéziszerszámokat gyártó miskolci Robert Bosch Power Tool Kft-nél 2021-ben 13,9 milliárd forintos fejlesztéssel új gyártócsarnokot adtunk át. A szintén miskolci, járműipari alkatrészekkel, valamint elektromos hajtásokkal foglalkozó Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-nél a legnagyobb mértékben az eBike meghajtások és a motorhűtőrendszerek gyártási volumene nőtt, a vállalat több kutatás-fejlesztési és innovációs projektet valósított meg, melyeknek köszönhetően olyan új gyártási eljárás és alkatrész született, amely komoly előrelépést jelent a jövő gépjárműveinek megalkotásában.

Milyen K+F fejlesztéseket terveznek a hazai egyetemekkel, így például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és az ELTÉ-vel? 

Magyarország egyik legnagyobb munkaadójaként az elmúlt években országosan több egyetemmel is szoros, hosszú távú szakmai partnerséget alakítottunk ki. A felsőoktatási együttműködéseinkkel

a hazai egyetemek közvetlenül is bekapcsolódhatnak az ipari innováció nemzetközi folyamataiba, így az akadémiai szektor még aktívabban vehet részt a jövő technológiájának formálásában.

Fontos partnerként tekintünk a hazai egyetemekre, nemcsak a mérnök- és informatikusképzés, hanem a közös kutatás-fejlesztés területén is. A BME-vel évek óta szoros együttműködésünk van, dolgozunk a közös kutatás-fejlesztési központ létrehozásán, az Óbudai Egyetemen kialakított műhelyben pedig számos közös, K+F-hez és oktatáshoz kapcsolódó feladatot végzünk.

Idén május 9-én adtuk át a magyarországi Bosch csoport támogatásával az ELTE Informatikai Karán Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét.

Olyan tudásbázis és kutatóközpont jött így létre, amelyből a hazai felsőoktatás egésze profitál: a résztvevők együtt formálhatják a tudomány és az ipar közös jövőjét.