Egyre idősebbek versenyeznek az USA elnökségéért - Hetvenévesek harca

Az Egyesült Államok alkotmánya szerint három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki elnök lehessen. Az Egyesült Államokban kell születnie, legalább 35 évesnek kell lennie és amerikai állampolgárnak kell lennie legalább 14 évig. Az első kikötés még érthető, a második és a harmadik azonban meglehetősen furcsa. Miért pont 35 és miért pont 14 év?

Persze van, hogy az elsővel is problémák vannak. Barack Obama beiktatása idején kaptak szárnyra azok az összeesküvés elméletek, amelyek szerint Obama nem az Egyesült Államokban született. Beiktatását megakadályozni nem tudták, de számos tagállamban foglalkoznak az ötlettel, hogy aki jelöltként indul, annak igazolnia kell, hogy az alkotmány mindhárom kitételének megfelel. Felvetődött az az ötlet is, hogy ha van minimum életkor, akkor legyen  maximum is. Sőt, nagyon úgy néz ki, hogy ez talán fontosabb lenne, mint a minimum kritérium. A 35 év a jelek szerint nagyon alacsony, a legfiatalabb amerikai elnökök is jóval idősebbek voltak beiktatásukkor.

Theodore Roosewelt 42, John F. Kennedy 43 éves korában lett elnök. 

A felső korhatár mellett érvelők szerint az öregedés számos kognitív funkció romlását hozza, s az idősebb emberek általában kevésbé nyitottak az új ötletekre, technológiákra, a társadalom és a környezet változásaira. Az Egyesült Államok alapító atyái úgy gondolták, hogy 35 év az az életkor, amikor már elég érett egy férfi – nőkről szó sem lehetett még akkor –, ahhoz, hogy irányítson egy államot. Persze ehhez célszerű hozzátenni azt is, hogy akkoriban, a 18. század végén egy 35 éves férfi sokkal idősebbnek számított, mint manapság – jóval alacsonyabb volt a várható élettartam.

De vajon mennyi legyen a felső határ? Az USA első elnöke, George Washington 67 évig élt, Thomas Jefferson például 83 éves korában hunyt el. Valószínűleg lehetetlen olyan pontos kort definiálni, ami mindenkinek és minden követelménynek megfelelne. Ráadásul ma már tisztában vagyunk azzal is, hogy a biológiai kor és a tényleges életkor jócskán eltérhet egymástól. 

A maximált elnöki kor ellenzői között akadnak olyanok is, akik szerint az az igazságos, hogy aki elérte már a választásra jogosult életkort, az választható is legyen – akár elnöknek is. 

A legidősebb, még élő amerikai elnök Jimmy Carter, aki nemrég ünnepelte 95. születésnapját. Carter az ünnepségen egy kérdésre válaszolva poénkodott is azzal, hogy ha 15 évvel fiatalabb lenne, indulna is az elnöki tisztségért.

A téma aktualitását az adja, hogy a 2020-as elnökválasztáson a Demokrata Párt nagy öregjei közül többen is elindulnak. Joe Biden korábbi alelenök 76, Elizabeth Warren szenátor 70, Bernie Sanders szenátor pedig 77 éves. A republikánus Trump elnök egyébként szintén túl van a 70-en, 73 éves és nagy erőkkel szervezi újraválasztási kampányát. 

A fiatalabb jelöltek meg is próbálták kijátszani ezt a kártyát – hiába. Bernie Sanders hihetetlenül energikusan söpörte le ezt az asztalról:

a végén úgysem az számít, hogy öreg vagy vagy fiatal, hanem az, hogy miben hiszel

– mondta még áprilisban. Októberben megkapott egy szívinfarktust, szerencsére felépült belőle. A lábadozás utáni első nyilatkozataiban Sanders közölte, hogy minden orvosi leletét nyilvánosságra hozza. Az amúgy szigorúan személyes adatnak minősülő dokumentumokkal próbálja meg igazolni, hogy kutya baja sincs már. Republikánus elemzők szerint ugyanakkor ezzel majd csak azt éri el, hogy a kampány során még jobban felhívja figyelmét egészségének törékenységére, s ezzel sok szavazatot veszít majd.

A kor meglátszik Joe Bidenen is, beszédeiben néha keresi a szavakat és meglehetősen idejétmúlt kifejezéseket használ. Egy kampányrendezvényen például kifejtette, hogy „a fekete szülőnek aktívabban kellene használniuk a lemezjátszót” (!) gyermekeik nevelésében-oktatásában. Az elnökök életkorát firtató vitákban gyakran előjön az az eset is, amikor Woodrow Wilson elnök stroke-ot kapott 1919. októberében, s ezt követően gyakorlatilag felesége, Edith Wilson döntött a fontosabb kérdésekben az ágyhoz kötött államfő helyett. Carter elnököt úgy látszik, mindez nem zavarja, közölte, hogy vagy Sandersre vagy Bidenre fog szavazni. 

A modernkori amerikai törtnélemeben egyébként jócskán akad arra példa, hogy az életkor nem számít. Ronald Reagan például 69 éves korában foglalta el hivatalát és jócskán benne járt 70-es éveiben, amikor megkötötte a történelmi jelentőségű leszerelési egyezményt a Szovjetunióval.

Befolyása olyan erős volt, hogy kétpárti megállapodások alapján migárciós- és adóreformot is bevezetett. Sok mindent lehet róla mondani, de azt a legnagyobb rosszindulattal sem, hogy szenilis és tétlen elnöke lett volna az Egyesült Államoknak. Második elnöki ciklusának végén is ritka magas volt a népszerűsége – annak ellenére, hogy ekkor már az Alzheimer-kór tüneteit diagnosztizálták nála. 

Amerikai elnökök életkora beiktatásuk évében: