Dráguló élelmiszerek, ingadozó forint - van kiút az inflációból? 

A januári inflációs adatok a vártnál jóval magasabb, 5,5 százalékos pénzromlást mutatnak. Ráadásul a maginfláció 5,8 százalékra nőtt, különösen az élelmiszerárak emelkedése szembetűnő. Minek tudható be a magas árszínvonal, és mi hajtja fel újfent az árakat?

Alapvetően a nyersanyagpiacon jelentek meg olyan tendenciák, amelyekből sejthető volt, hogy az élelmiszerárak növekedni fognak, de nem csak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban. Láthattuk azt is, hogy bizonyos termékeknél kimondottan kiugró volt a drágulás. Ilyen például a kakaó, vagy a kávé, de említhetjük a tejet és a tojást is, amelyek esetében valós lehet az állítás, hogy 6 százalékos volt az élelmiszerárak növekedése. A nagy kiugrás ugyanakkor éppen a napokban kezdett legalább egy kicsit visszakorrigálni, így vélhetően a növekedés üteme mérsékeltebb lesz a következő hónapokban.

A szélesebb időskálát tekintve tehát egy lokális kiugrást láthattunk. Persze nem árt megjegyezni, hogy a fogyasztók elsősorban az élelmiszer, illetve az üzemanyagárak változásaira reagálnak érzékenyen, nem véletlen, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, újra látókörbe kerülnek az árstopok és az árfigyelő rendszerét ki fogják bővíteni. Nagyon fontos lesz figyelni az élelmiszerpiacokat a közeljövőben.

Gyakran kerül szóba a profitinfláció is. Ebben mennyire van jelen, hogy az élelmiszeripar termelékenysége, versenyképessége terén van még tér a fejlődésre?

Alapvetően az a legnagyobb probléma, és ezzel nem is nagyon tudunk mit kezdeni, hogy Magyarország egy kis piac, ebből kifolyólag nem tud kiérlelni versenyképes élelmiszeripari vállalatokat. Lengyelországban például vannak olyan tejüzemek, amelyek annyi tejet tudnak feldolgozni akár egy hónap alatt, mint például Magyarország teljes tejfogyasztása. Ezek nyilvánvalóan olyan versenyképességi tényezők, amelyek azonnal, ha úgy tetszik, input oldalon hatnak. Nem tud egy nagyobb gyártóval, egy nagyobb beszállítóval versenyezni a kisebb magyar cég. Nálunk jellemző az élelmiszerimport, ami viszont kitettséget is jelent, annak ellenére, hogy bizonyos termékekből mi vagyunk exportőrök. Abban az esetben, ha számottevő az élelmiszer import, ott egyből lehet egy olyan sérülékenység, amit a forint árfolyama okoz.

Ha gyengül a forint, az drágítja az élelmiszert, és egyébként a 6 százalékos élelmiszerinfláció mögött ezt is érdemes kiemelni, a 2024-es év utolsó heteiben nagyot gyengült a forint, és ennek a hatása is ott van az árfelhajtó tényezők között.

Mi várható a forint árfolyamával kapcsolatban? Most egy picit erősödött, nyilván az inflációs adatok miatt azt árazza a piac, hogy nem lesz idén több kamatvágás. A mostani 6,5 százalékos alapkamat csökkentése csak későbbre várható?

A várakozás az, hogy rövid távon nem lesz módosítás, esetleg a későbbiekben, de jelen tudásunk szerint ezt sem feltétlenül tartjuk valószínűnek. Ami a forintot árfolyamát illeti, azt láthatjuk, hogy nagyon instabil az árfolyam, a vámokat megérzi, a vámok bejelentését megérzi, a háború közeledtét, vagy egyébként a háború elhúzódását ugyancsak megérzi. Mi a 2025-ös évben 400 forint feletti árfolyammal számolunk. Összességében azt mondhatjuk, hogy továbbra is volatilis marad az árfolyam. Ha valamilyen kedvező hír érkezik, akkor erősödhet, ám abban az esetben, ha mondjuk élesednek a vámok az Európai Unióval szemben, akkor azt rögtön megérezzük, úgyhogy valószínűleg érzékeny kérdés marad a forint-euró árfolyam tulajdonképpen egészen a 2025-ös év végéig.

A volatilitás miatt viszont egyre többen euróban, dollárban teszik félre a megtakarításaikat. Vajon mennyire lehet ez jellemző a lakosság körében?

Tulajdonképpen nem lehet azt mondani, hogy mindenki így gondolkodik, ez leginkább a pénzügyi tudatosságtól függ. Színesebb a portfólió azoknál, akiknél magasabb a pénzügyi tudatosság, megjelenik a diverzifikációs hajlandóság. Az viszont látható, hogy egyre többen lesznek olyanok, akik védettséget szeretnének szerezni az árfolyammozgások, vagy például az infláció ellen azzal, hogy dollárban vagy euróban takarítanak meg. Ez a jelenség már korábban elindult.

Nem gondolom, hogy az infláció miatt ez nagyobb löketet kaphat, de egyébként az árfolyammozgás miatt sem, mert 430-as, 450-es euróval nem számolunk. Abban az esetben, hogyha jelentősebb árfolyamingadozás zajlik, nagyjából 5-10 forintos maximum mozgás képzelhető el, ez nem biztos, hogy megmozgatja azokat, akik mondjuk tartósan, hosszú távon szeretnének befektetni. Ez még nem egy túlzottan nagy kilengés ahhoz, hogy itt hosszú távú, tartós portfólió diverzifikáció valósuljon meg.

A nyugdíjasokat érintő infláció is 5 százalék fölött van most. Egész évre is 4 százalék fölötti, 4 százalék körüli inflációt jósolnak az elemzők. Várható idén még egy nyugdíjkorrekció?

Igen. Azt gondolom, hogy amint korábbiakban is, a magyar kormányzat figyeli az infláció alakulását. Nagyon fontos annak a 2,4 millió nyugdíjasnak a vásárlóereje, akik nyugdíj, illetve nyugdíj jellegű ellátást kapnak, és abban az esetben, hogyha az indokolt, például a magasabb infláció miatt, akkor természetesen a nyugdíjkorrekció eszközéhez fog nyúlni, de ettől függetlenül én azt gondolom, hogy az infláció nem fog olyan mértéket ölteni, hogy erre szükség legyen. Ezek 2025 február elején a várakozások, de egyébként az inflációt is egészen sok tényező befolyásolja. Meg kell majd nézni, hogy miként alakulnak itt különböző mutatók, tendenciák az előttünk álló hónapokban.

Éves szinten mekkora lehet majd az átlagos infláció?

Az infláció átlaga 4 százalék körül alakulhat, talán valamennyivel 4 százalék alatti inflációt várunk. Tehát inflációs nyomás lesz a gazdaságban, mi több az Európai Unió más gazdaságaiban is. Nagyon fontos hozzátenni, hogy Horvátországban is 5 százalékos az infláció, és például Ausztriában havi alapon jóval nagyobb ütemben emelkedett az infláció, mint Magyarországon. Tehát általános trendről beszélhetünk, inflációs nyomás van a gazdaságokban, és ennek a lokális megjelenését tapasztalhatjuk Magyarországon is, vagy éppen Szlovákiában, Horvátországban, Ausztriában.