Vezető közgazdász: Kellemetlen meglepetés a mai inflációs adat
ElemzésekA januári adat óriási kellemetlen meglepetést jelent az inflációban: a várt 4,9 százalék helyett a pénzromlás üteme 5,5 százalékra emelkedett, azaz bőven a jegybanki célsávon kívül tartózkodik és kimondható, hogy ismét problémát jelent.
A mai adat azért is fontos, mert az év eleji átárazások meghatározóak az év egészének inflációs számai szempontjából, ennek megfelelően a korábbi inflációs várakozásokat is felfelé kell módosítani.
A havi alapú 1,5 százalékos drágulásra tekintve az látható, hogy a vártnál nagyobb infláció széles bázison nyugszik, nem egyetlen tényező tehető felelőssé érte. Egy hónap alatt jelentős drágulás volt az élelmiszereknél (1,9 százalék), a szolgáltatásoknál (2,2 százalék), a háztartási energiánál (1,7 százalék) és a szeszes italoknál, dohányáruknál (1,5 százalék).
A háztartási energia drágulása részben ered a nagyobb fogasztásból, részben azonban nőtt a nem hatósági áras termékek ára is.
Az üzemanyagok ára egy hónap alatt 2,7 százalékkal nőtt – ebben a gyenge forint és a magasabb olajár játszik szerepet – ez önmagában 0,2 százalékponttal húzta fel havi alapon az inflációt.Az élelmiszerek drágulása éves alapon is gyorsult, 6 százalékra, ezen belül több alapélelmiszernél kétszámjegyű drágulás látható (liszt 43,2, tej 25,0, tojás 23,8, étolaj 21,5, gyümölcs- és zöldséglé 16,0, vaj, vajkrémé 15,5 százalék).
Az infláció ez alapján több okra vezethető vissza: egyértelmű szerepe van benne a forint gyengülésének, amelynek inflatorikus hatása egyre erősebb, ahogy a forint gyengülése miatt a gazdaság egyre nagyobb része áll át euróra.
Ugyanakkor olyan szektorokban (pl. szolgáltatások) is jelentős drágulás volt, ahol egyébként az árfolyam nem játszik szerepet. Itt megjelenik az állami szolgáltatások év eleji áremelése (kiemelve például a postai szolgáltatások 6 százalékos drágítását).
Látható ugyanakkor az is, hogy az inflációs várakozások megugrása és a felélénkülő kereslet is az árak növekedéséhez vezettek, így az infláció letöréséhez a várakozások megfékezése is szükséges. A magas várakozások és az aktívabb átárazások miatt is van az, hogy a forint gyengülése ennyire erőteljesen hat az árakra – olyan esetekben is, amikor ez nem tűnik indokoltnak.
A mai inflációs adat alaposan átírja az idei számokat: ez alapján az idei évi infláció inkább az 5 százalékhoz kehet közel, mint a 4-hez, ez pedig a reálbéremelkedés ütemét is mérsékli és így a fogyasztás növekedését is visszafogja, azaz végső soron alacsonyabb GDP-növekedéshez vezethet. A mai inflációs adat nyomán egyre biztosabb, hogy az MNB az idén nem tud kamatot csökkenteni, hiszen az infláció magas, a forint gyenge és a nemzetközi kamatkörnyezet sem alakul kedvezően.
A mai adat alapján az is érthető, hogy az elmúlt napokban miért kerültek elő olyan ötletek, mint az ársapkák ismételt bevezetése vagy miért kerül az árfigyelő kibővítésre.
A cikk szerzője Regős Gábor vezető közgazdász
