Durván drágulnak a zöldségek, részben már az éghajlatválozás miatt 

Egyre többször beszélnek az éghajlatváltozást tűrő növényekről. Itt van már a baj a nyakunkon? 

 Igen, már a bőrünkön érezzük. A kultúrnövények, a természetben élő növények és állatok is érzékenyen reagálnak rá. 

Hogyan hat mindez a termelőkre? 

Nekik egyszerre több dologgal is szembe kell nézni. Szeretnének minél jobb minőségben, és minél többet termelni, ehhez optimális éghajlat és talaj körülmények kellenek.

Évek óta érezzük a hatását a klímaváltozásnak. Ez az összes zöldségre igaz, de főleg a káposztafélék termesztését lehetetleníti el a szélsőségessé váló időjárás.

A káposztafélék eleve tőlünk északabbra érzik jobban magukat, leginkább Hollandia-Németország-Lengyelország sávjában. Hagyományosan őszi zöldségfélék, kedvelik a hűvös csapadékos időjárást ez az ami nálunk eltűnőben van. Erősen emelkedik az átlaghőmérséklet, kevesebb a csapadék.

Egyre nehezebb lesz termelni, ha nem jönnek új fajták, amik ezt az éghajlati stresszt jobban viselik. 

Ráadásul az éghajlatváltozás miatt új kártevők, kórokozók is megjelennek. Délről húzódnak fel. A káposztafélék rosszul reagálnak minderre, mivel többségük szabadföldön van termesztve, nem fóliaházban, mint a paradicsom vagy a paprika. 

Mekkora veszteséget jelent ez a gazdáknak? 

Nehezen forintosítható, mivel hétről hétre változnak az input anyagok árai,  de

azzal számolunk, hogy az idei évben a káposztaféléknél húsz százalékos lesz a termeléskiesés, ami annak tudható be, hogy az átlagosnál melegebb volt a nyár és még a szeptember is.

Kevésbé tudtak megnőni, kevesebb termés lesz. Erre jön még rá az, amitől most egész Európa szenved, az energiahordozók drágulása. A gázár nagy hatással van a mezőgazdasági növényvédő szerek előállítására, a műtrágyagyártásra, valamilyen energiahordozó szükséges ahhoz hogy az öntözővizet kijuttassa a gazda a földre akár villanymotorral akár dízelmotorral történik.

Hatással van rá az üzemanyagárak emelkedése is, hiszen tankolni kell a talajlazítás, szántás, palántázás, permetezés, betakarítás során. De nemcsak az energiahordozók árai nőttek idén, nagyon megugrott például a fólia, és a fémszerkezetek ára is, gyakorlatilag minden drágult, ami a termeléshez szükséges, és messze még a folyamat vége. 

Akkor borítékolható a zöldségárak emelkedése? 

A következő években folyamatos áremelkedés várható. A világgazdaság számos gyengeségét előhozta a járványhelyzet, amelyek összefüggésben vannak az élelmiszerárakkal.

Nem tudjuk, mit hoz a jövő, az is elképzelhető, hogy megtorpan egy kicsit a globalizáció, az országok jobban berendezkednek önellátásra.

Lehet, hogy már nem lesz annyira természetes hogy január 1-től december 31-ig lesz a boltokban paradicsom, paprika, banán Dél-Amerikából vagy Dél-Afrikából a világ másik csücskébe fuvarozva. 

Visszatérve az éghajlatváltozásra, hogyan próbálják ezt Önök kivédeni? 

Fajtanemesítést végzünk, amit a vetőmag formájában adunk tovább a termelőknek. Megpróbálunk olyan zöldségféléket nemesíteni, amelyek valamilyen módon választ adnak a kihívásokra az éghajlati stressznek ellenállnak és az éghajlatváltozással érkező gombás vagy baktérium okozta betegségeknek, az új kártevőknek, miközben minél kevesebb vagy éppen semennyi növényvédőszert nem igényelnek.

A fogyasztókban ugyanis egyre nagyobb igény van arra, hogy a termék lehetőleg ne is találkozzon vegyi anyagokkal. Persze ehhez nem árt hozzátenni, hogy ha leállnánk a növényvédő szerek használatával, hogy mindenmentes termelést folytassunk, akkor a földön jónéhány milliárd ember éhen halna.

A bio egyelőre egy nagyon szűk fogyasztást fedező prémiumtermék, aminek megvan a helye a piacon, a termelésben és az emberek étkezésében, de csak nagyon kevesek kiváltsága. 

Hogyan került a világ egyik legnagyobb fajtanemesítőjének egyetlen zöldségekkel foglalkozó kísérleti állomása éppen Magyarországra? 

Azért van Magyarországon nemesítő állomásunk, mert az itteni kontinentális klíma az egyik legszélsőségesebb. Hidegek a telek, melegek a nyarak, a csapadék elosztás teljesen szélsőséges, nem akkor jön amikor kell, és nem annyi, amennyi kell.

Amit itt nemesít a cég, és itt működik, az garantáltan jó lesz tőlünk északabbra és délebbre egyaránt. 

Mekkora piaca van hazánkban a Syngentának? 

A cég az összes szántóföldi gabonafélével foglalkozik, ezen belül a zöldségfélék vetőmagjának piaci potenciálja nagyjából  10 milliárd forint idén, és évről évre növekszik, részben azért, mert egyre több nemesítő munka van a vetőmagokban, amelyek a piacra kerülnek, így az értékük is nagyobb. 

És akkor nem beszéltünk még a búzáról kukoricáról cukorrépából, ezekben nagyságrendekkel sokkal nagyobb potenciál van. A magyar zöldség vetőmagpiacból nagyjából húsz százalék a Syngenta részesedése.

Ha már szóba kerültek a káposztával kapcsolatos nehézségek, arra is készülnünk kell, hogy idén hiány lesz a boltokban? 

Nem, noha az összes káposztaféle területe együtt sem éri el már Magyarországon a 3000 hektárt ez a magyarok ellátására még elegendő, exporttermékként pedig igazából soha nem volt számottevő. 

Szokták mondani hogy a magyar mezőgazdaság nem elég hatékony. Mennyire rossz a helyzet? 

Valóban szokták ezt hangoztatni, pedig nagyon sok növény tekintetében elég hatékony. Azt gondolom, hogy a magyarországi termésátlagokkal nem vallunk sehol sem szégyent. Az más kérdés, hogy bizonyos részeit jobban lehetne gépesíteni, az emberi munka lehetne hatékonyabb, a tervezés lehetne jobb, de azt gondolom hogy a magyar mezőgazdaság a kertészeti termékek tekintetében ott van Európa élvonalában.