Durván felpörgette a vállalati digitalizációt a járvány

Home office, online értekezlet otthonról, kiberbiztonsági kihívások és a munka minden területét átszövő digitalizáció – a tavaszi lezárások óta mintha minden erről szólna, de vajon hogy álltak a magyar cégek a vállalati digitalizációval a koronavírus előtt, és ha minden az online térbe költözik, hogyan védik majd meg az ügyfelek és vásárlók adatait a hackerektől?

Alapvetően növekvő trend volt ez a pandémiás helyzet előtt is. A vállalatok elkezdtek digitalizálni, hogy optimalizálják erőforrásaikat, folyamataikat és költségvetésüket. Tavasszal végeztünk egy kérdőíves kutatást hogy felmérjük, hol tart a hazai piac a digitális transzformáció folyamatában. Már akkor úgy nyilatkozott a magyar döntéshozók közel hetven százaléka, hogy tudatosan szeretné tovább erősíteni vállalata digitális érettségét. Érdemes azt is megjegyezni, hogy

a vállalatok döntő többségét alapvetően felkészülten érték a tömeges home office és a válság okozta kihívások, csak 13,4 százalékuk értékelte közepesre és 9,9 százalékuk alacsonyra a felkészültségüket.

A koronavírus az amúgy is exponenciálisan fejlődősnek adott nagyobb meredekséget és így gyorsítást. Meg kellett teremteni a távmunka feltételeit, szembe kellett nézni a legújabb információ biztonsági kihívásokkal, optimalizálni a szoftverket (Pl.: Ecommerce piac esetén a webshopokat), illetve mindenekelőtt megfelelő kommunikációs csatornákat biztosítani a munkavállalók és az ügyfelek számára egyaránt. A világ egy része őrült sebességgel száguld a jövőbe – 2025-re mintegy háromezerháromszáz-milliárd dollárra rúg majd a digitális transzformációhoz kapcsolódó piaci szolgáltatások értéke.

Hogyan szervezte át a vállalatok életét a járványhelyzet?

A cégek ráébredtek, hogy a régi nagy monolit rendszereik nem fognak megfelelni az új kihívásoknak. Ehelyett szoktuk mi is a mikroszervice architektúra előnyeit hangsúlyozni, ami egy olyan rugalmas infrastruktúra, amelyre hosszabb távon is építeni lehet. Skálázható, magas rendelkezésre-állású, párhuzamos szolgáltatáson alapuló architektúra hozható létre, mely kisebb, üzleti folyamatok mentén szétbontott elemekből épül fel, így fokozatosan építhető be a már meglévő vállalati informatikai rendszerbe. Egy monolit struktúrában bármilyen változtatás képes befolyásolni a rendszer egészét, akár az egész kártyavár borulhat.

Sokat emlegetik manapság a digitális transzformációt. Mit takar ez?

Azt, hogy a vállalatok a problémáikra megpróbálnak digitális eszközökkel megoldást találni. Jó példa az erőforrás, vagy a költségek optimalizálása. Az egyik, energetikai szektorban tevékenykedő több mint száz mérnök adminisztratív munkáját sikerül egy szoftver segítségével csökkenteni egy erőforrás-optimalizációs projekt keretében, méghozzá hetven százalékkal.

Ez nem azt jelenti, hogy a mérnökök munkájára már nincs szükség, éppen ellenkezőleg most már több idejük van arra, hogy a szakmai feladataikra koncentráljanak.

Azért ez a nagyarányú digitalizáció kicsit ijesztően is hangzik, elvégre a dark weben fellelhető bankkártya és egyéb adatok azt mutatják, hogy a hackerek bármihez hozzáférhetnek, ezzel az ő mozgásterük is megnő…

Az ügyfelek és vásárlók nagy félelme, hogy adataik nincsenek biztonságban. Minél több adattal dolgozunk, annál jobban nő a kitettség, és annál jobban kell figyelnünk az információbiztonságra is. Mindenféle külső támadásra készen kell állni, de akár véletlenszerű rendszerhiba miatt is kikerülhetnek adatok, amiket a hackerek továbbértékesítenek, vagy csaláshoz használják fel. Az információvédelemnek okvetlen együtt kell fejlődnie a digitális transzformációval, ellenkező esetben belegondolni is rossz, hogy mi történhet…

Milyen területeket érintett a legjobban a fejlődés?

A nagyvállalatoknál főleg a kiberbiztonság, illetve az adatvédelem került előtérbe. Ezek a cégek eddig jellemzően zárt rendszerekben, intraneten dolgoztak. Amikor a dolgozókat hazaküldték home office-ba, ezeket a zárt rendszereket ki kellett nyitni, ami az első pillanattól kezdve nagyon sok biztonsági kérdést vetett fel, az információbiztonsági technológia fejlődése pedig azonnal felpörgött. A jövő másik fontos trendje a mesterséges intelligencia. Sokan úgy gondolják, hogy ez még a jövő zenéje, pedig már most is jelen van az életünk szinte minden szegmensében.

Noha az AI hamarosan a mainál is jóval összetettebb lesz, azért most is sokat tud, és minél több adatot osztunk meg vele, annál jobban tud majd tanulni.

Hogyan lehet mindezt egy vállalat hétköznapi tevékenységéhez felhasználni?

Rengeteg adattal dolgozunk, ekkora adatmennyiséget az emberi agy képtelen lenne rendszerezni, logikát és predikciót építeni. Viszont egy mesterséges intelligencia, vagy egy algoritmus, amely magától is tud fejlődni, képes erre. Az E-commerce szektorban a mi cégünk is aktív, a tapasztalataink pedig azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia alapú ajánlórendszerek hasítanak.

De jó példa erre a Netflix is, hiszen már most jobban tudja hogy mit akarok nézni, mint én magam. Nyilván azért, mert rengeteg adatot, információt osztok meg magamról, amit összehasonlít akár velem egykorú, hasonló személyiségű és pozíciójú felhasználóéval, és ebből az adathalmazból dolgozva predikcionál.

Mivel tud segíteni a digitalizáció egy olyan triviális területen, mint mondjuk a home office?

Bármilyen kommunikációt megkönnyítő eszköz segíthet, saját példát is tudok hozni. Csináltunk egy mobilalkalmazást, amelyen keresztül a kollégák visszajelzést küldenek a saját csapatuknak és a HR-nek arról, hogy milyen volt aznap a hangulatuk, mennyire voltak produktívak. Nyilván ezt egy irodában jobban látja az ember, de ez egy jó digitális eszköz, aminek a segítségével be tudunk avatkozni, ha szükség van rá. Jól jött ez pár embernél, például kiderült, hogy nem volt elég jó az infrastruktúrája otthon, ezért azonnal indítottunk egy eszközbeszerzést.

Szerintem ennek is köszönhető, hogy sok cégvezető vagy menedzsment jött rá, hogy az otthoni munkában nagyobb produktivitás érhető el. Mi ezt tapasztaltuk, így ez a jövőben is megmarad.

Egy hibrid modellt képzelek el, a korábban munkahelyként funkcionáló iroda átalakul, közösségi tér lesz, egy meeting point, és vagy akár projektindító hely, a tényleges munka pedig otthon zajlik majd. Mindnekinek meg kell tanulnia, hogy mi a megfelelő számára.

Mi a helyzet azokkal, akik nem tudnak otthoni munkára váltani, mert a munkakörük ezt nem teszi lehetővé?

Nagyon beindult a robotizáció is, a gyártósorokat is egyre gyorsabb ütemben fogják automatizálni.

Mi lesz akkor, ha mindez egyszer a visszájára fordul, és az automatizálás miatt tömegek veszítik el a munkájukat?

Jelenleg inkább az ellenkezője igaz, több munkahely keletkezik, mint amennyi megszűnik.

Attól nem félek, hogy nem lesz elég munka, viszont hozzá kell szokni az egyre gyorsabban váltásokhoz, és agilisabbnak kell lenni, mint korábban, és erre nem biztos, hogy minden korosztály képes lesz. Például előfordulhat, hogy egy villanyszerelőnek át kellene képeznie magát mondjuk okosotthon dizájnerré, vagy egy festőből lehetne programozó, mert a munkáját el tudja majd végezni egy robot, viszont kellene valaki, aki a programot megírja a munkához.

Mit hoz a közeljövő? Milyen irányba terel majd minket a digitalizáció?

Oktatás és a képzés terén biztosan erősíteni kell, egyre több digitális szakemberre lesz szükség. Ami eddig egy növekvő trend volt, most minden korábbinál jobban előtérbe kerül. Ami a hazai cégeket illeti, ahol csak lehet, meg fog jelenni a digitális stratégia. A kutatásunkban megkérdezett vállalatok szerint a digitalizáció elengedhetetlen a piaci szerepük megtartásához.

A döntő többség, 69,9 százaléka ennek fényében tervezi, és mindössze 16,1 százalék bizonytalan, vagy nem tervezi folytatni a digitális transzformációt.

Biztosan lesznek olyanok is, akik nem lesznek képesek túljutni az első lépéseken, ez viszont sokba kerülhet nekik a következő években.