Ki veszi át Merkel örökségét? Három jelölt közül választ a CDU

A járványban Németország az eurozóna többi tagállamánál viszonylag jobban teljesít - a kínai fellendülés megmenti a német autóipart.

Ugyanakkor a németek számára a legnagyobb kérdés, hogy ki Angela Merkel, a Mutti utódja, amikor 2021-ben lejár a mandátuma. A legendás kancellár jelezte, hogy lelép a német nagypolitika színpadáról és uniós szinten sem kíván semmilyen pozíciót elvállalni.

Az első női kancellár 2005 óta vezeti az országot. Az ilyen nagy formátumú politikusok távozása általában űrt hagy maga után és ez Németország esetében sem lesz másképp.

A CDU, a kereszténydemokraták színeiben politizáló Merkel ugyan kiválasztotta saját utódját, s elintézte azt is, hogy a pártelnök legyen belőle,

Annegret Kramp-Karrenbauerről (AKK) azonban elég gyorsan kiderült, hogy nagy neki ez a kabát.

Ezzel maga is tisztában van, jó előre közölte, hogy nem indul újra a CDU elnök tisztségéért, ami pedig belépő ahhoz, hogy valakiből kancellár legyen.

A kijelölt utód megbukott, így megkezdődött Németország legnagyobb, s a közvélemény kutatásokban jelenleg is vezető pártjában a hatalmi marakodás.

A posztért hárman szállnak versenybe: Friedrich Merz, akit korábban Merkel egyik legnagyobb riválisának tartottak, ám a Mutti sikerrel kigolyózta a politikai életből, jelenleg ügyvédként tevékenykedik. Ringbe száll továbbá Armin Laschet, aki Észak-Rajna-Vesztfália, a legnépesebb német tartomány miniszterelnöke, valamint a Merkelhez szorosan kötődő Norbert Röttgen, aki jelenleg a német törvényhozás, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. 

Hármójuk közül Merz az igazán kemény vonalas konzervatív, nem véletlenül hívják a német Trumpnak. 

A közelmúltban nagyon érdekes televíziós vita zajlott le hármójuk között, amiből világosan kiderült, hogy milyen irányvonalakra lehet számítani a német nagypolitikában a következő években.

Merz például közölte, hogy egymillióval kevesebb munkanélküli lenne az országban, ha nem engedték volna be tömegesen a migránsokat. 

Mertz gazdasági kérdésekben is határozottan konzervatív. Véleménye szerint igenis be kéne húzni újra az adósság-kéziféket, félő, hogy adósságspirálba keveredik az ország.

Ezzel egyébként azt is üzente a német politikus, hogy ha kancellár lesz, hasonló álláspontra számíthat Berlintől az EU-is, vagyis vége lesz annak a megengedő álláspontnak, amely a minél nagyobb eladósodással, állami mentőakciókkal próbálná meg a gazdasági válságot kezelni. Ennek alapján borítékolható a konfliktus a dél-európai országokkal, a franciákkal, az olaszokkal és a spanyolokkal. 

Nem sokkal korábban a CDU főtitkára Paul Ziemiak bejelentette, hogy a pandémia miatt a párt elnökválasztó kongresszusát, amelyet már többször elhalasztottak január 15-16-án rendezik meg. A párttagság akkor választ a három jelölt közül. Maga a kongresszus és a szavazás is teljes egészében digitális lesz, ez lesz az első ilyen esemény a nagy európai pártok esetében. 

A jelöltek közül Merznek van a legnagyobb támogatottsága a pártban.

A zöldek előretörése és a nagykoalíciós partner, a szociáldemokraták mélyrepülése figyelmeztető jel a kereszténydemokratáknak:

ha a nagy pártok nem alakítják ki - újra - határozott arculatukat, komoly népszerűségvesztéssel kell számolniuk. A CDU esetében ez a keményvonalas konzervatív politizáláshoz való visszatérést jelenti. Merkel sok bírálatot kapott regnálása idején, hogy a CDU úgymond színtelenné, arctalanná vált. Bizonyos szempontból ez sikeres politika volt, hiszen képes volt a pártot többször is választási győzelemre vezetni.

A Mutti egyik kedvenc taktikája volt, hogy kifogta a szelet politikai ellenfelei vitorláiból: saját maga valósította meg az ellenzék, vagy az aktuális nagykoalíciós partner gazdaságpolitikai, társadalmi javaslatait. Ezzel sikeresen jellegtelenítette el a konkurenciát, viszont arctalanná, határozott irányvonal nélkülivé tette a saját pártját is. 

Ezzel a merkeli hagyománnyal szeretne radikálisan szakítatni most Merz, aki egykor a CDU üdvöskéje volt, a pártban aligha túlbecsülhető befolyású Wolfgang Schäuble tolta a szekerét.

Merkel végül 2002-ben csinálta ki, amikor megbuktatta, mint az akkor ellenzékben lévő CDU parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét. Merz túl nagy befolyást szerzett a képviselők köreiben, fenyegette Merkel hatalmát, aki magának szerezte meg a frakció vezetését. A frakcióvezető helyettes Merz végül két évvel később lemondott. 

A 65 éves vállalati jogász ezt követően távozott a politikából, az elmúlt 20 évben csinos kis vagyont gyűjtött össze különböző vállalatok felügyő bizottságaiban és igazgatóságaiban.

A CDU jobbszárnyában azonban nem felejtették el és erről a csoportról tudható, hogy nem nagyon volt ínyére Merkel középutas politikája. Ennek tudták be ugyanis, hogy léltrejöttek és megerősödtek az olyan új pártok, mint például az Alternative für Deutschland (AdF), amely ma a legnagyobb ellenzéki párt.

Merkel 2018-ban mondott le a pártelnöki posztról, csinálta a helyet az utódnak kiszemelt AKK-nak. Merz, akit a régivágású németek továbbra is fiskális héjának és a hagyományos értékek védelmezőjének tartanak újra színre lépett. 

Németország akkoriban a menekültválsággal küzdött, Merkel népszerűsége vészesen csökkent, s Merznek nem kellett sok, hogy kiüsse a nyeregből AKK-t.

A magáról gyakran egyes szám harmadik személyben beszélő politikus a pártelnök szavazás elhalasztásában ellene irányuló összeesküvést lát. Szerinte a CDU-ban meglévő ellenfelei arra akarják felhasználni az időt, hogy megerősödjenek és összefogjanak ellene. Ellenkampányával sikerült elérnie a január közepi kongresszust, amelyet eredetileg tavaszra akartak volna halasztani - ahogy ezt AKK javasolta.

A Der Spiegel című német lap által megrendelt közvéleménykutatás szerint Merz támogatottsága a párton belül 26 százalék, Röttgené 10,6, Lascheté pedig 8,1 százalék.

Érdekes, hogy a jelenleg egészségügyi miniszter 23 százalékkal a második legnépszerűbb CDU-s politikus, viszont ő nem jelentette be, hogy indulna.

Ami a párton belüli spekulációk szerint azt jelenti, hogy maga is támogatja Merzet. A CDU tehát meglehetősen megosztott, amit az is jelez, hogy a felmérés szerint a válaszadók 20 százaléka más elnököt látna szívesen. 

Figyelembe kell venni azt is, hogy Laschet Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, s ottani népszerűsége segít neki a kampányban.

Merz hiába népszerű a jobbszél felé húzó párttagok és szavazók körében, ha a németek többsége továbbra is a Merkel-féle középutassággal szimpatizál.

A Mutti továbbra is magasan a legnépszerűbb német politikus, 70 százalékos népszerűséggel. Merz ezért magát igyekszik függetlenként feltüntetni, ami végül is működő stratégia, ha azt vesszük, hogy jó 20 évet húzott le a párton kívül. Ez a pozíció - a kívülállóság - ráadásul lehetőséget ad neki arra is, hogy kimondja az adott esetben nagyon kényelmetlen igazságokat a pártvezetésről és annak elmúlt évekbeni tevékenységéről. 

Egy nemrég megjelent cikkében elismeri ugyan, hogy Merkel biztos kézzel navigálta az országot a válságos időkben, ugyanakkor azzal is vádolja, hogy “növelte a kockázatot”, amellyel új válságokat idézett elő. 

Merkel árnyéka azonban hosszúra nyúlik, s befolyása a párton belül ismét kezd megerősödni.

Így könnyen lehet, hogy a tagság inkább egy, az establishmenthez tartozó, a bevett irányt követő, Merkel politikáját folytató elnököt választ - Laschet tipikusan ilyen lenne -, mint a radikálisabb Merzet.

Többen tartanak attól is, hogy Merz győzelme véglegesen megosztaná a pártot és elidegenítené a centrista szavazókat. A német közvéleményt és a gazdaság szereplőit - bár továbbra is nagyon érdekli őket a Merkel-örökségért folytatott hatalmi har - egyelőre sokkal nagyobb aggodalmak gyötrik.

A járványhelyzet Németországban is romlik, a szövetségi kormány ismét bezárta az iskolákat, a legtöbb üzletet - egészen január 10-ig. A gazdasági elemzésekben ismét megjelent a recesszió kifejezés, a közgazdászok attól tartanak, hogy az idei negyedik negyedév is mínuszos lesz.

A Commerzbank közgazdászainak becslése szerint a “kemény” korlátozások 4 százalékkal csökkentik az ország napi növekedési rátáját, a korábbi “puha” korlátozások ezzel szemben csupán 2,5 százalékkal apasztották azt.

Várakozásaik szerint a GDP a negyedik negyedévben egy, a 2021-es első negyedévben fél százalékkal süllyed majd. (Technikai értelemben két egymást követő negyedévben kimutatott negatív GDP-t szokás recessziónak nevezni.)

Az elemzői várakozások szerint viszont jövőre - ha megfelelő lesz az átoltottság - 4-4,5 százalékos visszapattanás jöhet éves átlagban.

Az ING frankfurti elemzői egyelőre nem tartanak attól, hogy a jövő év első negyede is negatív GDP-t hoz, viszont az idei utolsóra adott -1 százalékos előrejelzésüket további fél százalékponttal rontották. 

Többen hozzáteszik, hogy a lényeg nem is igazából az, hogy a jövő év első negyede is hoz-e visszaesést vagy nem, hanem sokkal inkább az, ha strukturális változások következnek be a német gazdaságban.

A pandémia első hullámából felálló vállalkozások ugyanis most, a második hullámban már olyan érzékeny veszteségeket szenvedhetnek el, amely csődhullámot idézhet elő az országban. Ennek nem kívánt eredménye lehet az is, hogy az állami garanciával hitelező bankoknál megugrik a nem teljesítő hitelek aránya. Az egyetlen mentőöv ebben a helyzetben az export lehet. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég közölte, hogy az eurozóna ipari termelése a vártnál gyorsabban, 2,1 százalékkal emelkedett októberben. Abban lehet tehát bízni, hogy a visszaeső belső keresletet a külső, főleg az egyre erősödő kínai kereslet képes lesz kompenzálni majd. 

A német jegybank, a Bundesbank elemzése arra számít, hogy 2021 tavaszától az átoltottság emelkedésének hatására fokozatosan javul a gazdasági helyzet, majd 2022 első hónapjaiban teljesen eltűnik a járvány. A központi bank előrejelzése szerint az idén 5,5 százalékkal süllyed  GDP, jövőre azonban már 3, 2022-ben pedig 4,5 százalékos emelkedés várható.