Brit nagykövet: „Az Egyesült Királyság az unióból lép ki, nem Európából ”

Elődje, Iain Lindsay szerint az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése, akár megállapodás nélkül, a kétoldalú/országközi kapcsolatok erősödését hozza majd. S jelenleg kevéssé tűnik valószínűnek, hogy lesz megállapodás a Brexitről.  

Ez így van. Ugyanakkor nem feltétlenül értek egyet azzal, hogy kicsi az esély a megállapodásra. Nem lesz egyszerű, de lehetséges. Különösen az elmúlt hetekben zajló  egyre intenzívebb egyeztetések is arra utalnak, hogy történt előrelépés. Ám hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek megosztó, megoldásra váró ügyek, mint például a kormányzás, az egyenlő versenyfeltételek, a vitás ügyek rendezése vagy a halászati jogok. Ez utóbbi néhány országban, például Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban vagy Dániában politikai szempontból különösen érzékeny téma. Szerencsére mindkét fél tisztában van ezzel és próbálnak megoldást találni. Mindezzel együtt meggyőződésem, hogy a megállapodással történő kilépés lehetséges – meglátjuk, mit hoz a következő néhány hét.

Ha pedig mégsem sikerül megállapodni, az sem a világ vége. Nyilván csalódottak leszünk, de az élet folytatódik.

Az Egyesült Királyság az unióból lép ki, nem Európából.

Ezután is jó viszonyt ápolunk, kereskedünk Európával, továbbra is lesznek ügyek, például a biztonság kérdése, melyeken együtt dolgozunk. Sok minden változatlan marad.

Mit jelent ez Magyarország szempontjából?

Ami az egyedi, illetve a Magyarországgal történő kapcsolatunkat illeti, a kétoldali kapcsolatok erősödni fognak.

Különösen a kereskedelem és jólét terén látok lehetőséget arra, hogy kapcsolatainkat tovább erősítsük.

A két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke 6 milliárd font körül alakult tavaly, ami nem sok, ám ebből adódóan van tér fejlődésre.

Az Egyesült Királyság egyúttal komoly befektető; a távközlés, kiskereskedelem és pénzügyi szolgáltatási szektorokban számottevő jelenlétünk. Bár nyilván a kereskedelem az, amire kíváncsi, ne feledkezzünk meg a biztonságpolitikai és védelmi ügyekről sem. A két ország együttműködhet például a nyugat-balkáni régió békefenntartási folyamataiban. Ami pedig az emberek közötti kapcsolatokat illeti, komoly potenciált látok tudományos, oktatási együttműködésekre nézve. Többek között ezért tartom fontosnak, hogy minél szélesebb körben kommunikáljuk a brit és magyar polgárok jogait az átmeneti időszakot követően. 

Még egy rendkívül fontos ügy, melyre várhatóan mindkét ország sok figyelmet fordít 2021-ben, a klímapolitika. Jövőre Glasgowban rendezik a következő klímacsúcsot: a napokban szerveztünk egy eseményt magyar vállalatok részére, melyben próbáltuk bevonni őket az együttműködésbe. A „Race to Zero” elnevezésű kampány célja, hogy zéró kibocsátást érjünk el 2050-re, vagy korábban.

Az éghajlatváltozás ellen Magyarország is sokat tesz, s példaként szolgálhat a Visegrádi Négyek számára, melynek elnökségét jövő júliustól az ország látja el.

Mennyiben lesz más a munkája, ha születik, illetve ha nem születik megállapodás?

Mindkét esetben sok munka vár rám.

Ha nincs megállapodás, nagyon sok energiát kell fordítanunk arra, hogy a Magyarországon és az Egyesült Királyságban működő vállalkozásoknak elmagyarázzuk, mit kell tenniük, hogy a kereskedelem zökkenőmentes maradjon.

Valószínűleg ez sem lesz elég, a no-deal Brexit esetén jóval több lesz a zavaró tényező. A munkám egy része arról szól majd, hogy információval lássam el a cégeket, hogyan tudnak ezeken az akadályokon átlendülni. Egy megállapodás esetén nyilván könnyebb dolgunk lesz, de ebben az esetben is fontos, hogy mindenki megkapja a számára szükséges információt.

Megállapodás híján mit tehetnek a helyi cégek, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a helyzetből?

Én és a csapatom örömmel egyeztetünk vállalatokkal, akár egyedileg vagy csoportosan, például a Brit Kereskedelmi Kamarán keresztül.

A szükséges információ megadása mellett még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az egyes vállalatok, potenciális üzleti partnerek felkutatására és összekapcsolására. Tulajdonléppen folytatnunk kell, amit eddig is tettünk, de a korábbinál jóval intenzívebben.

Hogyan hat a koronavírus a két ország gazdasági tevékenységre?

Szemben a járvány mindennapokra gyakorolt hatásával, mely hosszú távon megváltoztatta az életünket, nem gondolom, hogy a két ország közötti kapcsolatok jelentősen változnának. Persze érződik a durván egymillió brit turista és a látogatásaikból generált bevétel hiánya. S ott vannak a légitársaságok is – nem tudjuk, mikor áll helyre a korábbi forgalom. A brit gazdaságban körülbelül 10%-os visszaesést várnak idén, Magyarországon valamivel kevesebbet.

A koronavírus ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a gazdaságot „zöld módon”, a klímacélok figyelembe vételével építsük újra.

Újra kell gondolnunk, mi az, amit ezúttal másképp csinálhatunk. Többet fektethetünk például a környezettudatos közlekedési technológiákba, közösségi közlekedésbe. Ezek is olyan területek, ahol együttműködhetünk Magyarországgal.

Mi az, ami hiányzik a két ország kapcsolatából?

Nem könnyű ilyet találni, mivel az elmúlt években jóval szorosabb lett az együttműködés Magyarország és Nagy-Britannia között.

Talán az emberek közötti kapcsolat az, amit tovább lehetne erősíteni

, akár indirekt módon, kulturális találkozókon, stb. keresztül, vagy oktatási és tudományos együttműködések keretében. Ezeken a területen óriási potenciál van.

Említette, hogy a klímacélok előre mozdítása egyik kiemelt célja. A nagyvállalatok számára nem kérdés, azonban egy KKV számára kevésbé kézzelfogható, mit tehet ezen a téren.

Megpróbáljuk bemutatni a hazai cégeknek, és nemcsak a nagyvállalatoknak – KKV-kat is megkerestünk – mit tettek/tesznek a brit vállalatok ezen a téren, és próbáljuk továbbadni ezt a tudást. Természetesen a vállalat döntése, hogy milyen mértékben kíván bevonódni és tenni ezért az ügyért: a mi feladatunk, hogy elérhetővé tegyük számukra az információt és lehetőségeket.

Szintén a közelmúltban tartottunk egy régiós szimpóziumot okos városokról, a budapesti Brit Nagykövetség által indított Közép-Európai Intelligens Városok Projekt keretén belül. Az eseményen több mint hatvan város vett részt. Itt szintén a jó gyakorlatokat mutatták be a cégek. Ennek egy kézzelfogható hozadéka egy együttműködési megállapodás, melyet Milton Keynes, a terület egyik brit úttörője és Paks városa írt alá.

Az éghajlatváltozás mellett a sokszínűség kérdése is egyre jobban meghatározza mindennapjainkat.

 ..melynek Nagy-Britannia az egyik éllovasa.

Magyarország azonban nem feltétlenül jár élén ezen a téren.   

Minden ország, demokrácia más. Mi büszkék vagyunk arra, hogy mennyire komolyan vesszük ezt a kérdést, különösen Londonban. Reméljük, hogy jó példával szolgálhatunk a magyaroknak is, de ez az ő döntésük.

Több mint 30 éves pályájára visszatekintve hogy látja, miben változott leginkább a diplomaták szerepe?

Az előző évszázadban, s az elmúlt 30-40 évben, sokkal demokratikusabb lett, tükrözve a világ változásait.

A diplomácia ma már nem a magas szinten zajló nagyívű politikai kérdések megvitatásáról szól

, mivel a témák, melyekkel foglalkozunk, sokkal szerte ágazóbbak: kereskedelem, oktatás, tudomány, éghajlat. A diplomáciai szervezetek összetétele is jóval sokszínűbb, sokat javultak a nemi arányok. Nemzetünket képviseljük – működésünknek tükröznie kell azokat a változásokat, melyek az országban végbementek, s legfőképp a brit embereket, amilyenek ma.  

A legnagyobb különbség a második világháború óta a rendelkezésre álló információ mennyisége, mely határoktól független. A mi feladatunk az, hogy felismerjük, mi az, ami ebből az információból a nemzet és az emberek érdekeit védi, szolgálja, ami a szövetségek és együttműködéséket létrehozását és a kihívásokkal szembeni fellépésünket támogatja. A legnagyobb különbség, amit én személy szerint érzékelek pedig az, hogy amikor 1987-ben beléptem a külügybe még nem volt számítógép.

Két hónapos tartózkodása mire volt elég, mennyire ismerte meg, milyen ez az ország?

Az érkezéstől kezdve a távozásig folyamatosan tanul az ember. Szeretem ezt a régiót, annyira változatos: sokféle nyelv, sokféle ember. Egy dolog olvasni egy országról, más személyesen megtapasztalni, milyen valójában.