Egyik pillanatról a másikra ellehetetlenült a szektor - interjú a Rendezvényszervezők Szövetségének elnökével

Interjú2020. máj 21.H.A.

Az iparág szinte teljes idei bevétele lenullázódott, sok cég, aki a járulékkedvezménnyel eddig kitartott, szeptembertől nem tudja finanszírozni további létét, a munkatársait. Márpedig, ha ezek a cégek nem élik túl a válságot, nem tud újra indulni az iparág, mely legalább százezer embernek ad munkát - mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban Ganczer Gábor, a Magyar Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (MaReSz) elnöke, akit az újraindulásról is kérdeztünk.

Ön a legnagyobb kiállítási területtel rendelkező cég vezérigazgatója több mint 10 éve. Voltak már nehéz évek a kiállítási szakmában a recesszió idején. Mit jelent egy ilyen kényszerpihenő egy 8 milliárdos árbevételű nagyvállalat életében? Az eddigi válságokhoz képest hogy látja a mostanit?

A kiállítás iparágat mindig azonnal megüti egy válság, és lassabban áll föl sok más szektornál. A 2009-es váláság jelentős visszaesést hozott a legtöbb szektorban és ezt megérezték a kiállításaink, az viszont, hogy maga a rendezvény szervezés lehetetlenült el, egyik pillanatról a másikra teljesen más helyzet. Többféle forgatókönyvvel készülünk, de bizakodunk. Igyekszünk jól reagálni, kihasználni a kényszerpihenőt, például a járvány utáni kihívásaira és lehetőségeire készülve.

A Hungexpo még február végén megtartotta az Utazás kiállítást, de a többi tavaszi rendezvényt el kellett halasztaniuk. Mit jelent a cég életében ez a vis-major helyzet? Vezetőként hogyan éli meg a cég életében, az önhibáján kívül bekövetkezett nehézségeket?

Nehezen. Nagyon jól indult az évünk, és egyik hétről a másikra megállt minden. Erre szerintem senki nem volt felkészülve, ilyen helyzetben nagyon sok múlik egy vezetőn. Stratégiát kell alkotnia, újra kell terveznie mindent, rengeteg döntést kell hoznia. Mi a csapatommal most is intenzíven dolgozunk. A jövő időszak tervezése mellett, most a munkaerő megtartása a legfontosabb. A tapasztalt, felkészült munkaerő szükséges a sikeres újra nyitáshoz.

Én abban hiszek, hogy a terheket a munkáltatónak és a munkavállalónak és az államnak közösen kell viselnie. Annak ellenére, hogy a Hungexpón márciustól megállt az élet, egyetlenegy munkatárstól sem váltunk meg.

Felelős vállalatként és Magyarország legrégebbi, professzionális rendezvényhelyszíneként a Hungexpo Zrt. is részt vett a maga eszközeivel a koronavírus elleni küzdelemben. Milyen segítséget tudtak nyújtani az Operatív Törzsnek?

Felajánlottuk a Hungexpo legmodernebb G pavilonját, hogyha a szükség úgy kívánja egészségügyi szolgáltató helyet rendezzenek be benne. Sok nemzetközi példa van már erre, számunkra rögtön egyértelmű volt, hogy felelős vállalatként hozzá szeretnénk járulni a járvány elleni védekezéshez. A területet átadtuk az Operatív Törzsnek, a kórházról ők tudnak információval szolgálni.

Ön évek óta a Magyar Rendezvényszervezők Országos Szövetségének az elnökeként már a vírus kezdetekor jelezte, hogy a szakma véleménye szerint járulékcsökkentéssel, az elbocsátások szüneteltetésével lehetne elkerülni a cégek bezuhanását. Mi a véleménye a kormány eddig meghozott intézkedéseivel kapcsolatosan? Esetlegesen még milyen könnyítések segítenék a szakmailag bajba jutott cégeket?

A szövetség sikerként könyvelte el, hogy a rendezvényiparág a turizmus szektorral együtt megkapta az első kormányzati segítséget, az újra induláshoz az iparágnak nagyobb segítségre lesz szüksége a kormányzat részéről. Azon dolgozunk, hogy a rendkívül sokféle szolgáltatóból álló iparágat összefogó MaReSz minden egyes tagja megfelelő segítséget kapjon, ez most sajnos nincs így, a rendezvényipari beszállítók léte most is bizonytalan.

A „Kurzarbeit”, különösen a módosított változatában segítség lehet, de a hitel tőketörlesztési moratórium, valamint a járulékkedvezmények meghosszabbítása, és a kedvezményezetti kör kiterjesztése is kulcsfontosságú, az iparág szinte teljes idei bevétele lenullázódott,

sok cég, aki a járulékkedvezménnyel eddig kitartott, szeptembertől nem tudja finanszírozni további létét, a munkatársait. Márpedig, ha ezek a cégek nem élik túl a válságot, nem tud újra indulni az iparág, mely legalább 100.000 embernek ad munkát. 

Mint szálloda tulajdonos, hogyan látja a vírus utáni helyzetet? Hogyan, és hol fog leghamarabb feléledni a turizmus?

A turizmusban biztosan előbb fog visszaállni a kereslet, mint a rendezvénypiacon. Én is úgy gondolom, hogy a belföldi desztinációk jelentősége megnő, szívesebben utaznak itthon az emberek. Ez persze nem oldja meg a budapesti szállodák, vendéglátóhelyek problémáját, ott jelentős túlkínálatra számítok, mivel az elmaradó külföldi vendégek még egy darabig hiányozni fognak.

Magánemberként Ön szerint a hétköznapi élet mikor térhet vissza a normál kerékvágásba? Üzletemberként pedig mennyire mélynek látja a gazdasági visszaesést?

Nem tudom mikor térhetünk vissza a normál kerékvágásba és hogy egyáltalán ugyanoda térünk-e vissza, vagy új normák születnek.

De bizakodó vagyok, úgy látom a hétköznapi élet mindenhol Európában kezd lassan visszaállni, erre számítok itthon is, ránk is fér úgy érzem.

Üzletemberként rövid távon nem vagyok ennyire derülátó, nehezebb évek jönnek.