Miskolcra az EDDA sem ismerne rá

Amikor 2010-ben átvették a város vezetését, milyen „örökséggel” szembesültek?

A számok magukért beszélnek, amelyekkel szembesülnünk kellett: 57 milliárdos adósságállomány, ezen felül a város gazdasági társaságainak külön eladósodottsága, a szabadidős területek, városrészek, strandok, rekreációs központok, Lillafüred lepusztultsága.

Kriza Ákos: Nyolc év alatt 100 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre

Azt tudtuk, hogy valamit sürgősen tennünk kell, hogy városunk fejlődésnek indulhasson. Ugyanis elődeink nem éltek a fejlesztés lehetőségével, gyakorlatilag a „sivatagosodás” fenyegetett bennünket. 

Hatalmas volt 2010 környékén a munkanélküliség, 12 ezer embernek nem volt állása, minden harmadik miskolcinak nem volt munkahelye. Mára a munkanélküliek száma 4700 főre apadt.

A rossz közbiztonság sajnos híres volt, minden harmincadik percben bűncselekmény történt. Mindezt tetézte, hogy már a nyolcvanas évektől megindult az elvándorlás, amely 2008-2009 körül csúcsosodott ki. Nem mondhatom azt, hogy ebben az időben Miskolc túlságosan élhető hely volt, folyamatosan emelkedett a nyomortelepek száma is.

Hogyhogy? 

Rengeteg olyan, a társadalmi együttélés normáit betartani képtelen személyt helyeztek el Avas, illetve Diósgyőr bérházaiba, akikkel mindennapos volt a probléma. Ők jöttek, sokan meg mentek. Napjainkban folytatódik a nyomortelepek felszámolása, idén további 50 millió áll rendelkezésre, erre a célra.

Mit gondol, az említetteket mi generálhatta?

A nehézipar rendszerváltozás utáni leépülése, majd teljes összeomlása. Miskolc az ország egyik ipari központja volt, majd ez megszűnt. Gyakorlatilag, amikor a vezetést átvettük, városunk egy gyeplő nélküli lovas kocsihoz hasonlított. Az említett problémákról mindenki tudott, csak épp megoldások nem születtek 2010 előtt rájuk. Például hiába erőltették a barnamezős beruházásokat, abba senki nem gondolt bele, hogy a XXI. században már nem sokan mennek elhagyott gyárak, kereskedelmi épületek, illetve egyéb korábban szennyező tevékenységeket végzők területére menni. Ha akarták volna, változtattattak volna. Nekünk miért sikerült?!

Feltételezem, nem kis munka volt a mostani állapotig eljutni.

Szándékunkban állt, akartuk és ezek a kulcsszavak. Az első pár év a tűzoltásról szólt, a pontosan tervezett gazdálkodásról és kivitelezésről csak ezután lehetett szó.

Az emberek hitét vissza kellett adnunk, hogy Miskolcból még valaha lehet egy modern, élhető város. A büszkeség nem veszett ki az itteniekből.

Mindehhez sok állami segítséget kaptunk, átvállalták a már említett városi adósságállományunkat. Sajnos ipari parkjaink sem voltak akkor még, így nem is volt miből választaniuk az ide települni szándékozó cégeknek. Ezért létrehoztunk a város egyik gazdálkodó szervezetén belül egy olyan alegységet, amely csak a menedzseléssel foglalkozott. Így egyre több hazai, illetve multinacionális vállalat vett észre bennünket és települt hozzánk.

Például?

Az első „nagy fecskénk” a japán Takata volt. Ma már Joyson Safety Systemsnek hívják és nálunk van az autóbiztonság-technológiai vállalat egyik fejlesztési központja és a legnagyobb európai gyártóhelye is, több mint 1800 dolgozóval. Miskolcon van a Generators Starters E-Components Automotive Hungary Kft. is, amely a munkahelyek számát is megduplázta. Ez azért lényeges, mert tizennégy milliárd forintot meghaladó beruházás kezdődött a vállalat indítómotorokat és generátorokat gyárában. Ez a fejlesztés a meglévő termékek - motorhűtő ventilátor, elektromos kerékpár-hajtómű - új generációit és további új termékek - például okoskerék - gyártását, modernizálását teszi lehetővé. Kiemelkedő az is, hogy 43 milliárd forintos befektetéssel szervizközpontot telepít Miskolcra a német Lufthansa vállalatcsoport repülőgép-¬javítással és-fenntartással foglalkozó vállalata is.

43 milliárdos üzemet épít Miskolcra a Lufthansa

Milyen jelentősebb üzemek vannak még?

Szintén nálunk üzemel a vasúti járműgyártással és javítással foglalkozó TS Hungaria is, amely a MÁV egyik leánycége. Ezen kívül elkészült a japán GS Yuasa 9 milliárdos első európai gyára is. Az itt készülő lítiumionos akkumulátorok globális szinten is hozzájárulnak a széndioxid-kibocsátás mérsékléséhez, amelyben Miskolc eddig is élen járt a Magyarországon.

Ma ott tartunk, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő innovatív cégek jönnek ide és jól képzett dolgozókra van szükségük.

Ez a város gazdasági mutatóiban is látszik. Például a német Lufthansa beruházással 400 magasan képzett szakembernek adnak munkát. Ott tartunk, hogy munkaerőhiány van. A vállalatok jönnek hozzánk, ezért elengedhetetlen az ipari parkok fejlesztése is. Így a 23,4 milliárd forintból Miskolcon megvalósuló 1000 hektáros ipari park az egyik legnagyobb egybefüggő ipari terület lesz Magyarországon.

Elengethetetlenek az ipari parkfejlesztések 

Forintosítsuk a számokat…

A tavalyi évben lépte át először a 100 milliárdot a költségvetés, a főösszegét tekintve. A működési célú bevétel elérte a 43 milliárd forintot, a teljes bevétel a 82 milliárdot.

Minden idők legnagyobb helyi adóbevételét érte el a város a 15,5 milliárddal, csak az iparűzési adóból 11 milliárd folyt be.

A városi dolgozók bére több mint 40 százalékkal emelkedett. A működési többlet is pozitív, nem felélni kívánjuk a bevételeket, hanem felhasználni beruházásokra, fejlesztésekre. A rendészet 685 milliót költhetett a feladatok ellátására. Az uniós pénzből TOP-os azaz a Területfejlesztési Operatív Program keretében nyolc év alatt 45 milliárd forintból óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők újultak meg. Ám lényeges, hogy a legnagyobb fejlesztések a Modern Városok Programon belül valósulnak meg, tehát nem uniós támogatásból, hanem kormányzati finanszírozásból.

Mekkora összegről van szó?

A két program együtt körülbelül 100 milliárd forintot tesz ki. Ezt nyolc év alatt használtuk fel. Lényeges, hogy mintegy 300 milliárd forintos állami támogatásban részesültünk a Modern Városok Programban. Ennek legnagyobb tételét – 240 milliárdot – az M30-as autópálya Miskolc és az országhatár közti szakaszának megépítése jelenti. A program részeként, 1,7 milliárdból újabb térfigyelő kamerák érkeznek a városba, így csaknem 1100 intelligens kamera szolgálja majd a közbiztonságot. Miskolc az egyik legnagyobb nyertese a programnak, melynek keretében folytatódhat a Diósgyőri vár fejlesztése és a Miskolctapolcai fürdő második üteme is megépülhet.

Ez utóbbi az ország egyik legjelentősebb pihenőhelye volt. Milyen fejlesztésekkel sikerül visszatérni az élvonalba?

Miskolctapolca 8 éve egy feledésbe merült városrész volt, fürdőhelyén romokkal, ma pedig az ország egyik legkeresettebb idegenforgalmi helyszíne lett. Megújul a sétány több mint 600 millióból, és folytatódik a strand- és wellness-fejlesztés, ami a nemzetközi fürdővilág elitjébe emeli ismét Miskolctapolcát. A kormány 12,7 milliárdot biztosít a fejlesztésre, 3 ütemben.

Az oktatás területén milyen eredményeik vannak?

Bőven jutott pénz a szakképzés fejlesztésére is. Olyan programunk is van, amely a gyermekeket „menedzseli” az iskolától a nyugdíjas korig. Így a tehetségek nem vesznek el, személyre szabott, egyedi munkalehetőségeket kínálunk, végigkövetve egy-egy életpályát.

A duális képzésnek köszönhetően a méltán híres miskolci egyetem szerepe is felértékelődött. Ezzel az oktatási formával a főváros után Miskolc az élvonalban van.

A kutatásoknak, fejlesztéseknek és az innovatív megoldásoknak köszönhetően, elengedhetetlen az egyetem és a vállalatok együttműködése.

Ha már szóba került a kutatás, fejlesztés és az innováció, ebben is az élen járnak. Mi a "titkuk"?

Nincs ebben titok, noha mindig büszkén mesélek arról, hogy városunk – hazánkban egyedülállóként – messze előre jár az Európai Uniós átlagnak a megújuló energiák felhasználásában. Miskolc a Green City mozgalom első magyar mintavárosa is. Ez az egyre vibrálóbb, modern város azt a célt tűzte maga elé, hogy a következő évtizedre minden generáció számára kiemelkedően magas életminőséget biztosító zöld és okos településsé váljék. Ebben partnerünk az egyetem is, hiszen sok és egyedülálló innovációs megoldásban közreműködtek, csak úgy, mint ígéretes startup cégeink, illetve nagyvállalataink.

Milyen fejlesztések vannak?

Kiemelt ügynek tekintjük a környezetvédelmet: egységesítjük a helyi autóbuszflottát, a már meglevő 75 darab mellé további 70 CNG buszt vásárolunk, amelyek károsanyag-kibocsátása szinte nulla. Ez a buszbeszerzés 9,2 milliárd Ft-ba került, amelyből 1,8 milliárd Ft állami támogatás, a fennmaradó részt kedvező lízingkonstrukcióval oldja meg a város.

A közel 10 milliárdos buszbeszerzés eredménye

Népszerűsítjük az elektromos autózást: a következő 8 évben 160-ra növeljük a töltési lehetőségek számát a városban. Miskolc ugyanis 80 százalékos széndioxid-kibocsátás csökkentést vállalt 2050-ig.

Geotermikus energia, biomassza fűtőmű, okos mérők, Zöld Nyíl-projekt és gázzal hajtott buszflotta. Ezek a fejlesztések, amelyek részben vagy már teljesen megvalósultak.

Kiépítjük az úgynevezett Smart grid rendszert is. Erről azt kell tudni, hogy a napelemmel és egyéb villamos energia-termelő egységgel felszerelt önkormányzati épületek és fogyasztók egyetlen hálózatba kerülnek. Így a rendszer együtt szabályozza az időjárástól függő termelést, például a napelem esetében. Okos várost építünk.

Az okos villanyoszlop, ha kell, mobiltelefont is tölt

Mire gondol?

A település akciótervében szerepel többek között az intelligens forgalomirányítás, az elektronikus jegyrendszer megvalósítása, elektromos töltők telepítése, az árvízvédelem, a levegő tisztaságának védelme és az okos kamerarendszer, az okos villanyoszlopok kiépítése is, illetve járműveken az ingyenes wifi kiépítése. Ez utóbbi csak nálunk van az országban. Ezek részben vagy teljesen már megvalósultak.

Miskolc lesz az első olyan magyarországi város, amelynek intelligens forgalomirányítási rendszere 100 százalékban központilag vezérelt, a forgalomhoz alkalmazkodó, adaptív irányításra képes.

Ebből is van már olyan kereszteződésünk, ahol ez működik!

Az okos kerszteződésben a lámpák a forgalom sűrűségétől függően engedik át a járműveket

Visszatértünk beszélgetésünk elejéhez, azaz a közbiztonsághoz. „Okos” közbiztonság?

Igen. A jövő év végéig Magyarország legnagyobb térfigyelő rendszerét építjük ki, 900 megfigyelési ponttal, 130 kilométer optikai hálózattal. Kialakítottunk egy diszpécserközpontot is, új, digitális helymeghatározásra is alkalmas, rádiórendszerrel. Már működik a belvárosi rendszámfelismerő rendszer, aminek segítségével ellenőrizni tudják a belvárosi védett övezetbe behajtó járművek engedélyének érvényességét.

A kamerák is okosak, váratlan esemény esetén riasztanak

A rendszámfelismerő rendszer bővítése ennek a továbbfejlesztését, és az ellenőrzött terület kiterjesztését jelenti a város más területeire, a Miskolcról be- és kivezető útszakaszokra.

Mennyi a rendészeti digitalizáció ára?

A „Miskolc, a digitális város” elnevezésű projekt keretében megvalósult beruházások összköltsége – 100 százalékos támogatási intenzitás mellett – 500 millió forint. A fejlesztés az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósítottuk meg.

Mintha egy másik bolygón lennénk…

Sorolhatom még. Országosan egyedülálló térinformatikai rendszert építünk, amelyben a vízművek a távhőrendszer és más rétegek mellé 2020 végére minden közterületi fa és cserje felmérésre kerül. Hasznosságán túl elképesztően látványosnak is ígérkezik a zöld szemlélet ilyen megjelenése. Ide tartozik a komplex hulladékhasznosítási rendszer kialakítása, például a városi rekonstrukciós munkák hulladékának és a biogáz üzem melléktermékeinek hasznosítása, a zöld hulladék komposztálása.

Jönnek az okos kukák! A szelektív gyűjtőszigeteket ultrahangos szenzorokkal szereljük fel, így naprakész információk kaphatók a töltöttségi szintről.

Tehát optimalizálni lehet a hulladékgyűjtést és szállítást.

Mindezek tükrében milyennek képzeli Miskolcot 2030-ra?

Ezt három fő pillér köré csoportosíthatom. Az a megkezdett vagy már belátható távolságba került beruházások, a nagy városrészi fejlesztések befejezése. A második program elemei azon célok mentén fogalmazódnak meg, amelyeknek eredményeként Miskolcon 2030-ra a környezettudatos, vagyis a zöldvárosi létezés és az okosvárossá válás minden feltétele megvalósul. A harmadik pillér pedig egy világos cél mentén szerveződik, és ez nem más, mint az, hogy Miskolc 2030-ra a legbiztonságosabb megyei jogú város kell, hogy legyen Magyarországon. Ám a sikersztori itt nem érhet véget, most nem szabad hátradőlnünk!