"Ennyire kedvező áron régen nem lehetett külföldre utazni, mint most"

Interjú2020. aug 12.H.A.

Jelenleg a tíz százalékot sem éri el az erre az évre betervezett charter járatok száma. Az előző évhez képest a szektorban akár 80 százalékos is lehet a visszaesés mértéke – mondta el a növekedés.hu-nak a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke. Molnár Judit arról is beszélt, hogy jelenleg az a helyzet állt elő, hogy az utazási irodáknak olyan pénzeket kell visszafizetniük az utasoknak, amelyekkel nem rendelkeznek, ugyanis azokat korábban tovább utalták a szolgáltatásokat közvetlenül nyújtóknak.

Az utazási irodai piac nagyon komoly visszaesése mit jelent a számokban?

A koronavírus járvány miatt az előző évhez képest akár 80 százalékos is lehet a visszaesés mértéke.

Jelenleg közel ezer utazási iroda működik Magyarországon, mintegy nyolcezer ember dolgozik a szektorban, az éves forgalom az elmúlt évben körülbelül 360 milliárd forint volt.

Hogyan reagáltak az utazásszervezők a válságra?

A négyhónapos karantén után június 15-én a kormány megnyitotta az országot. Az irodák elkezdtek bizakodni, s július elején elindították a görög szigetekre a charter járatokat, igaz a szezonra betervezett heti 80 helyett jelenleg csak heti 8 járatot. Amikor július közepén megtörtént az országok piros, sárga és zöld színnel történő besorolása, az ellehetetlenítette további charterek beindítását a magyarok körében népszerű olyan kedvelt tengerparti üdülőhelyekre, mint Törökország, Egyiptom vagy Tunézia. Maradtak az egyéni foglalások a zölddel jelölt európai országokba, mint például Ciprus, Málta, Spanyolország, Olaszország, Horvátország.

Megítélése szerint a jelenleg működő utazási irodák hány százaléka van veszélyben?

Azt tudjuk, hogy a Robinson Tours és az Aeolus magyarországi képviselete befejezte a működését. Az utazási irodák igyekeznek kitartani, s megtartani munkatársaikat.

Hogyan alakultak az utazási árak belföldön, illetve a nálunk legnépszerűbb külföldi piacokon?

A piacnak van egy árszabályozó szerepe. Magyarországon ugyanaz van, mint Európa minden nemzetállamában: a kormányok arra ösztönzik az állampolgáraikat, hogy lehetőleg mindenki maradjon otthon. Ennek fényében érthető, hogy Magyarországon felmentek a belföldi szolgáltatások árai.

Ezzel ellentétben például a görögországi utazások árai igen kedvezőek.

Most személyenként akár 150 ezer forintért is el lehet menni Görögországba, mely magába foglalja a repülőjegy, a hét éjszakai szállás, a félpanziós ellátással és a repülőtéri transzfer költségét.

Volt-e központi irányelvük arra, hogy mikor, milyen feltételekkel kártalanítják az utasokat egy lemondott út után, vagy az irodák maguk döntöttek a kérdésben?

Az utazási irodák általános szerződési feltételeit a 472/2017-es kormányrendelet szabályozza, mely kimondja, hogy abban az esetben, ha egy utazás ellehetetlenül, akkor az utazási irodának 14 napon belül vissza kell fizetnie az utas által befizetett összeget. A probléma az, hogy ez a jogszabály békeidőkben köttetett, amikor a jogalkotók nem számoltak egy világméretű járvánnyal és annak következményeivel.

Jelenleg az a helyzet állt elő, hogy az utazási irodáknak olyan pénzeket kell visszafizetniük az utasoknak, amelyekkel nem rendelkeznek, ugyanis azokat korábban tovább utalták a szolgáltatásokat közvetlenül nyújtóknak, a légitáraságoknak, a szállodáknak, a hajótársaságoknak, ők pedig nem utalták azt vissza az irodáknak. Ez mindenképpen méltatlan helyzetbe hozta az utazási irodákat, aránytalan terheket róva rájuk.

Igyekeztek valamilyen megoldást találni erre a helyzetre?

A MUISZ erőteljesen lobbizott a kormányzatnál, hogy Magyarországon is lépjen életbe az, amit 12 más európai ország bevezetett, vagyis vouchereket lehessen kiadni az utasoknak az ellehetetlenült szolgáltatások ellentételezéseként. Végül ez megtörtént: május 27-én megjelent Magyarországon is a jogszabály, igaz nem olyan formában, mint más európai országokban, ugyanis nálunk az utasnak nem kötelező elfogadnia az iroda által felajánlott vouchert. A kérdésre visszatérve, jogszabályok határozzák meg, hogy milyen módon cselekedhetnek az utazási irodák.

Az utas elállhat az utazási szerződéstől arra történő hivatkozással, hogy nem mer elutazni a járvány miatt?

Az utas természetesen megteheti, hogy eláll az utazási szerződéstől, de ha az adott ország sárga, vagy zöld jelzésű kategóriában van, akkor csak bánatpénz megfizetése mellett.

Voltak-e peres eljárások a járvány és a veszélyhelyzet kapcsán meghiúsult utak vonatkozásában?

Hallottam néhány esetről, de elenyésző számban. Azt gondolom, hogy az utasok többsége megértette, hogy ez egy olyan rendkívüli helyzet, amiről senki sem tehet.

Nemzetközi szinten volt-e bármilyen egyeztetés az utazási irodák között a díjvisszafizetésekkel kapcsolatban?

A MUISZ tagja az ECTTA-nak (az európai utazási irodai szövetségek brüsszeli központú ernyőszervezete), a külföldi kollégákkal rendszeresen egyeztetünk a szakmánkat érintő kérdésekről.

Mennyire jellemző a szakmában, hogy egy iroda, mely alapvetően külföldi utaztatásban volt korábban érdekelt, most a válság miatt belföldi desztinációkat kínál?

Úgy látom, hogy egyre több iroda próbálkozik most azzal, hogy belföldi utakat kínál.

Sok utazási iroda charter járattal bonyolítja az útjait, ezzel kapcsolatosan milyen nehézségekkel kellett szembe nézniük?

Az jelenti a nehézséget, hogy ebben a helyzetben bizonytalan a tervezés.

Mely desztinációk álltak helyre és melyek azok, amelyek vélhetően az év végéig állni fognak?

Két értékelhető számot produkáló ország van: Horvátország és Görögország.

Normál időkben a magyarok legnagyobb számban Horvátországba, Görögországba és Törökországba mennek nyaralni. Horvátországba változatlanul utaznak az emberek, de ebben az évben nyilvánvalóan nem fogjuk elérni a tavalyi 600 ezres utaslétszámot.

Sokak szerint örökre átalakult a turizmus a járvány miatt, egyetért ezzel? Ha igen, miben változik meg?

Való igaz, nagyon sokan azt mondják, hogy örökre át fog alakulni a turizmus. Én ezt az állítást fenntartásokkal kezelem. Nézetem szerint ha meglesz a vakcina, az emberek ismét utazni fognak.

Összességében mennyire elégedettek az állam eddigi intézkedéseivel a szakma megsegítésével kapcsolatban?

Mindenképpen pozitívum, hogy márciustól június 30-ig a szakma lehetőséget kapott járulékfizetési kedvezményre, valamint a Kurzarbeit lehetőségének igénybevétele is segítség a vállalkozásoknak. Mindazonáltal szükség lenne ezeknek a kedvezményeknek a meghosszabbítására jövő tavaszig annak érdekében, hogy többezer munkavállaló állását meg lehessen menteni.