Rekordszinten az egyenlőtlenség Németországban: a felső egy százaléké az összvagyon 40 százaléka
ElemzésekSok német ellenkezése érthető a szegényebb uniós tagállamoknak juttatott adófizetői pénzek miatt, a vagyoni egyenlőtlenségek ugyanis rekordszintre emelkedtek az elmúlt években Németországban. A legfelső egy százalék már az összvagyon 38 százalékát birtokolja, a leggazdagabb 0,1 százalék pedig az egyötöd részét - derül ki egy friss német gazdaságkutatói elemzésből.
Egyre nagyobb az elégedetlenség a német társadalomban, mert folyamatosan növekszik az vagyoni egyenlőtlenség az országban. Egy közelmúltban napvilágot látott tanulmány szerint – amelyet Yanis Varoufakis, korábbi görög pénzügyminiszter ismertetett a Project Syndicate honlapon –
a német lakosság felének vagyona megegyezik a leggazdagabb másfél százalék tulajdonában lévő vagyonnak, sőt, a legfelső 0,1 százalék a nemzeti vagyon ötödét mondhatja magáénak.
A németekkel korábban több konfliktust is megvívó korábbi pénzügyminiszter Szolidaritás a németekkel címmel közölt véleménycikkében mutatott rá a Németországban rekordszintre emelkedett egyenlőtlenségre, ami annak a hátterében áll, hogy nagyon sokan ellenzik a szegényebb uniós tagállamoknak folyósítandó német adófizetői pénzeket.
Miközben az elmúlt két évtizedben az ország szegényebbik felének jövedelme lassan, de biztosan csökkent, és a felvett hiteleik összege emelkedett, addig a leggazdagabb egy százaléknak dinamikusan nőtt a jövedelme a növekvő ingatlanvagyonnak és az emelkedő részvényárfolyamoknak köszönhetően - derül ki a berlini központú Német Gazdaságkutató Intézet, a Deutsches Institut für Witschaftsforschung (DIW) nemrég publikált elemzésében.
A legfelső egy százalék kezében az összvagyon 38 százaléka van, és a felső tíz százalék kezében pedig közel 70 százalék.
Ez a jelenség egyben magyarázatul szolgál arra, miért olyan elutasító a német társadalom a koronavírus-járvány miatt bajba jutott illetve a kelet-európai országoknak nyújtott pénzügyi támogatások ügyében.
Az új számítással a legfelső öt százalék átlagos vagyona eléri a 438 ezer eurót, ami 30 ezer euróval, azaz hét százalékkal magasabb, mint korábban gondolták. Az így mért különbség már 27 százalékos a legfelső egy százalék, és 37 százalékos a leggazdagabbak, azaz a legvagyonosabbak 0,1 százaléka esetén.Összességében elmondható, hogy az így feltárt németországi egyenlőtlenségek nemzetközi viszonylatban is kimagaslóak.
A szövetségi kormány nemrégiben közzétett tanulmánya szerint a lakosság anyagi helyzetét mutató eddigi felmérések nem voltak igazán pontosak. 2017-es adatok szerint Németországban mintegy 700 személynek volt nagyobb vagyona, mint 250 millió euró, az adatok pontosítása azonban már más képet mutat.
A mostani felmérés szerint az egyenlőtlenség sokkal nagyobb a korábban mértnél: a legfelső tíz százalék az összes vagyon több mint kétharmadát birtokolja, szemben a korábban feltételezett 59 százalékkal. A leggazdagabb 1 százalék pedig nem 22 százaléknyi, hanem mintegy 35 százaléknyi vagyont birtokol. A német lakosság mintegy másfél százaléka legalább 1 millió eurós vagyonnal rendelkezik.
A leggazdagabb rétegnél általában idősebb férfiakról van szó, akik magasan képzettek, önmagukat foglalkoztatják és elégedettek az életükkel.
Ezeket a következtetéseket a Socio-Economic Panel (SOEP) felmérés továbbfejlesztett változatából lehet levonni, amely magában foglalja a németországi lakhellyel bíró polgárok részvényvagyonát is.
A ledolgozott munkaóráknál is hatalmas a különbség: míg a felső középosztály körében heti 37,3 óra, addig az eurómilliomosoknál közel 47 óra a heti munkaórák száma. Ugyanakkor a népesség szegényebb fele majdnem annyit, 36,4 órát dolgozik, mint a vagyonos felső középosztály.
A korábbi, elsősorban becsléseken alapuló módszerekkel szemben a SOEP alkalmazása sokkal megbízhatóbb adatokat szolgáltat, mert a háztartásokat nem egységként vizsgálja, hanem minden 17 évnél idősebb tagjának vagyonát önállóan veszi számításba.
Az alkalmazott új módszer lényege, hogy lépésről, lépésre vizsgálja az adatokat. Az első szakaszban a hagyományos SOEP adatait használja, és leírja az így tapasztalt eloszlást, majd azokat integrálják az új módszerrel.
Ugyanakkor az új módszerek szerint végzett kutatásból kiderül, hogy az alsóbb jövedelmi osztályokban alig van eltérés a korábbi becslésektől.
Amíg e vagyonok mediánértéke a régi módszerrel 22 ezer eurót mutat, addig az új metódus szerint nem sokkal több, 22 800 euró ez az érték.
Ennek magyarázata, hogy miután a medián a tökéletes középértéket mutatja, vagyis azt az értéket, amelynél éppen annyian szegényebbek, mint amennyien gazdagabbak, az utóbbiak számának változása alig van hatással értékére.
Más a helyzet, ha a közepes jövedelműek átlagvagyonát nézzük, ez a régi módszer szerint 108 ezer euró, míg az új számítási módszer szerint már 127 ezer euró.
Ez már mutatja annak hatását, hogy gazdagabbak lettek a gazdagok.
