Év végére számos fürdő válhat fizetésképtelenné

Jelentősen megugrottak az elmúlt félévben az energiaárak. Milyen mértékben nőttek meg emiatt a fürdők költségei?

A legtöbb fürdő az áram és a gáz árváltozásainak is ki van téve, mivel mindkettőt használja.

Jelenleg a földgáz áremelkedése jelent súlyosabb problémát, hiszen a korábbi időszakhoz képest tizenötszörös gázáremelkedést tapasztalhattunk.

Ezen felül további nehézségeket okoz, hogy október elsejére esik a gázév fordulópontja, tehát ekkor kötnének új szerződéseket a fürdők, a legtöbb esetben azonban már ajánlatot sem tudnak adni számukra a szolgáltatók. Ez nyilvánvalóan a fürdők működését is veszélyezteti.

Az elektromosáram esetében egy kicsit jobb a helyzet, mert vannak olyan fürdők, amelyek még tavaly, a nagy áremelkedések előtt le tudtak szerződni a szolgáltatókkal, akár két évre előre is. Aki ekkor szerződést kötött, az csak 70-100 százalék közötti áremelkedést tapasztalhatott. A jelen helyzetben azonban már csupán 200-250 forint/kWh áron lehet áramot vásárolni, ami szintén többszörös emelkedés a korábbi árakhoz képest.

Együttesen ez azt jelenti, hogy az energiaköltség (villany és gáz) várható növekedésének mértéke 2019-hez képest 2022-ben 265 százalékos a kiemelt nemzetközi relevanciájú fürdőkben.

Ez fürdőnként átlagosan 350 millió forint költségnövekményt jelent, és egyes létesítményekben meghaladja az 500 millió forintot 2022 utolsó negyedévében.

A teljes költségnövekedés átlagosan 730 millió forint, amely egyes komplexumokban meghaladja az 1,2 milliárd forintot is.

Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára

Hogyan tudják kezelni a fürdők ezt az áremelkedést? Talpon tudnak maradni ilyen költségek mellett?

A Magyar Fürdőszövetség nemrég egy felmérést végzett a tagjai között, amelynek során a fürdők egyharmada azt jelezte, hogy idén év végére – jövő év elejére már komoly likviditási gondokkal küzdhetnek és akár fizetésképtelenné is válhatnak. A felmérésben részt vevő fürdőknek közel a fele azt nyilatkozta, hogy ez a szezon kezdetére következhet be és nem biztos, hogy ki tudnak tartani a szezonig.

Összességében a Fürdőszövetség felmérése alapján a fürdők 1/3-a biztosan bezárásra kényszerül, de az 50%-ot is elérheti ez az arány 2023 első hónapjaiban.

Még a legnagyobb fürdőkben is a nyári időszakban felhalmozott tartalékok felélése várható, hiszen az ilyen mértékű energia-áremelkedést, mint ami most tapasztalható, nem lehet áthárítani a vendégekre.

Így gyakorlatilag veszteséget termelnek a fürdők, amit úgy próbálnak minimalizálni, hogy a leginkább veszteséges tevékenységeket beszüntetik, valamint a legnagyobb fogyasztóknál korlátozzák a működési időt, esetenként pedig nyitvatartási időt is lerövidítik.

Mostanra például több uszoda is jelezte, hogy ideiglenesen beszünteti a működését, valamint több fürdőkomplexum is azt tervezi, hogy az úszómedencéjét a téli hónapok során nem fogja üzemeltetni.

Nem csupán az energiaárak emelkedtek az utóbbi időben, hanem a fizetések is. Mennyire jelent problémát ezt kigazdálkodni? A munkaerőhiány mennyire érinti a fürdőket, sikerült a koronavírus járvány alatt megtartani a munkavállalókat?

Az energiaárak emelkedése nem csak közvetlenül de közvetetten is érinti a fürdőket. 

A beszállítóink is folyamatosan emelik az árakat. Többek közt a vízkezeléshez szükséges vegyszerek ára is havonta változik.

Ezek közt is van olyan, amelyik ára a korábbiakhoz képest 280 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan pedig a fürdők a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedését is tovább görgetik, ami most már hatással van nem csupán a legalacsonyabb kereseti szintű dolgozókra, hanem az egész rendszerre, hiszen ha a legalacsonyabb kereseti szintű dolgozók bére emelkedik, akkor a többi munkavállaló bérét is emelni kell, hogy ne alakuljon ki bérfeszültség. A fürdőágazatban most az egyik legfontosabb feladat a dolgozók megtartása. Ez a koronavírus időszakában sikerült a munkabértámogatás és a járulékkedvezmény igénybevételével. Remélhetőleg ezt most is megtudjuk valósítani és nem bizonytalanodnak el a fürdőágazat dolgozói, valamint nem távoznak a szektorból.

Ez azért is különösen fontos mert egy speciálisan képzett munkaerőről van szó. Sokan csak az úszómesterekkel találkoznak és azt gondolják ez egy milyen egyszerű feladat, de az ő munkájuk is összetettebb, nem beszélve a háttérben dolgozó vízgépészekről, akik a kiváló vízminőséget és az egész intézmény működését biztosítják.

Az energiaár növekedés most azonnal jelentkező kihívásokat jelent, de sok ágazatot arra ösztönzött, hogy javítsanak az energiahatékonyságon és csökkentsék az energiafüggőségüket. A fürdők esetében milyen hosszútávú megoldásokkal lehet ez megvalósítható?

Jelenleg is vannak folyamatban olyan pályázatok, amelyek a fürdők energiahatékonyság növelésére irányulnak és jeleztük is a kormányzat felé, hogy szeretnénk ezen pályázatok körét kiszélesíteni.

Ez rövidtávon nyilván nem jelent megoldást, hiszen egy ilyen pályázat esetén mire az ötletből eljutunk a megvalósulásig, az legalább egy kétéves folyamat, ami a jelenlegi helyzetben óriási problémát jelent, de hosszútávon mindenképp előremutató beruházásokat lehet végrehajtani.

Nagy fürdők esetében egyébként, ahol voltak tartalékok saját forrásból is hajtottak végre ilyen beruházásokat és jelenleg is vannak nyertes pályázatok és épp most futó pályázatok.

Az energiahatékonyság javítás kapcsán itt nem csupán a napelemekre kell gondolni, habár természetesen ez is szóba jön a fürdőknél.

Azonban önkritikát is kell gyakorolni a fürdőüzemeltetőknek, ugyanis eddig nem használtuk ki teljesen a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy az elfolyó vizek energia tartalékát egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben hasznosították a fürdők. Általában a termálvíz minimum 50 Celsius fokos hőmérsékleten jön be egy fürdőbe, de sok helyen ennél melegebb is a víz. Ennek elsőkörben az energiatartalmát egy hőcserélővel részben kinyerik és ezt hasznosítják. Ezzel szemben a medencéből kifolyó vizet, ami részben a vízcsere, részben pedig a kötelezően előírt pótvíz miatt vízcsere következménye és 27-30 fokos vízhőmérsékletű átlagosan ott, ahol van úszómedence és élménymedence és gyógymedence is, eddig a csatornába folyatták el. Ennek a víznek az energiatartalmát egy hőszivattyúval kivalóan lehetne hasznosítani. Itt kapcsolódhatnak be a napelemek a rendszerbe. Egy ilyen hőszivattyú árammal működik, amit valahonnan be kell táplálni. Ezt lehetne fedezni a napelemekből.

Ezek a hőszivattyúk viszont 4-6-szoros hatékonysággal működnek, tehát egy egység áram betáplálását követően átlagosan 5 egységnyi hőenergiát lehet kinyerni, amit mindenképpen ki kellene használni.

A koronavírus járvány megütötte a turizmust és a szolgáltató szektort, így a fürdőágazatot is. Azóta helyreállt a fürdők forgalma? Hogy alakult az idei szezon a forgalom szempontjából?

Az utolsó békeév az ágazatban 2019 volt. A koronavírus sajnos a fürdőszektort is nagyon megtépázta. Az idei év azonban a forgalom szempontjából több okból is jól alakult.

Az időjárás a mezőgazdasággal ellentétben a fürdő ágazatnak kifejezetten kedvező volt, ez a júniusi, júliusi vendégforgalomban is tükröződött és már a 2019-es értékeket is megközelítettük.

A forgalomnövekedés viszont inkább a belföldi turizmus bővülésének köszönhető, ami két okra vezethető vissza. Egyrészt a SZÉP kártya zsebeinek az átjárhatóvá tétele az ágazat szempontjából kifejezetten kedvező kormányzati döntés volt, másrészt a forint gyengülése, a Covid utóhatása és a légitársaságoknál tapasztalt anomáliák miatt többen döntöttek úgy, hogy inkább belföldön nyaralnak, így többen választották a hazai fürdőket. Ezzel szemben a nemzetközileg is ismert fürdők esetében még nem tértek vissza teljesen a külföldi turisták. Sajnos mivel hozzánk nagyon közel van az ukrajnai háború ez sok esetben visszariasztja a nyugati turistákat és a korábban nagy számban érkező orosz turisták is elmaradtak a fürdőinkből. Mindemellett viszonylag jó szezont zártunk, de augusztusban már egy csökkenő tendenciát láthattunk.

A rezsicsökkenés változásának a bejelentése után a lakosság érzékelhetően visszafogta a nem elsődleges költéseit, ez pedig fürdőlátogatási szokásokra is hatással volt.

Elsősorban a kisnyugdíjasok és a családosok körében vettünk észre látogatószám csökkenést. A fogyasztói költések már a nyári szezonban 15-20 százalékkal visszaestek. A fürdők pedig az év hátralévő részében további 20-50 százalékos látogatószám csökkenéssel számolnak.

Rövidtávon milyen intézkedések segíthetnének a hazai fürdőknek átvészelni ezt az időszakot?

A Fürdőszövetség által készített felmérés alapján a fürdőüzemeltetők több javaslatot is megfogalmaztak a fürdő ágazat megmentése érdekében. Többek közt az energiaárakkal kapcsolatos intézkedések bevezetését a fürdőágazatban.

Ilyen intézkedés lehetne a lakossági piaci árhoz hasonló, átmeneti „ársapka” alkalmazása – bruttó 70,1 Ft/KWh az áramdíj, és bruttó 745 Ft/m3 a gázdíj vonatkozásában - már 2022. október 1.-től, valamint célzott állami támogatási rendszer létrehozása az energia költségek finanszírozására.

A fürdőüzemeltetők a fürdőkre vonatkozó energiaszerződések feltételeinek rendeleti szabályozását is javasolták. Ezen belül a bezárás esetén kilépési lehetőség fenntartását, az előrefizetési kötelezettség megszüntetését, és a toleranciasáv bővítését.

A javaslataik között szerepet még a GINOP Plusz és TOP Plusz gyógyfürdők energetikai célú fejlesztésére vonatkozó felhívások haladéktalan indítása, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett. A fürdő szolgáltatások kedvezményes (5 százalékos) ÁFA körbe történő sorolása. Bértámogatás és járulékmentesség átmeneti alkalmazása, illetve a SZÉP kártya ideiglenes adómentessé tétele, a SZÉP kártya felhasználhatóságának eredeti megtartása mellett.