Félgyarmati létből modern ipari környezetbe tartunk, ehhez kell a tudomány – Interjú Dél-Afrika tudományos miniszterével

Interjú2019. dec 9.Palugyai István

A nemrég Budapesten véget ért Tudományos Világfórum eseménysorozata két év múlva Fokvárosban folytatódik, miután a tőlünk indult kezdeményezés „stafétabotját” négyévente más-más, feltörekvő vagy fejlődő ország vette át, hogy aztán ismét visszaérkezzen Budapestre a találkozó. Lovász László, a fórumot rendező MTA elnöke a Parlamentben a Dél-Afrikai Köztársaság felsőoktatási, tudományos és technológiai miniszterének, Bonginkosi „Blade” Nzimandenak adta át a Fórum rendezési jogát. A minisztert ennek kapcsán a legfejlettebb afrikai nemzet tudományhoz való viszonyáról kérdeztem.

Miért fontos a tudomány Dél-Afrika gazdasági fejlődése szempontjából?

A tudomány minden ország fejlődése szempontjából kulcsfontosságú. Dél-Afrikában ebben az összefüggésben elsőként az emberiség előtt álló általános problémákat említhetem, mint a klímaváltozást és annak következményeit, amivel nekünk is szembe kell néznünk.

Vannak azonban speciális kihívásaink, amelyek történelmünkből adódnak, mint a rasszizmus és az ebből adódó egyenlőtlenségek, valamint a patriarchális társadalmi hagyományokból adódó nemi egyenlőtlenségek, amelyek a tudományos közösségben is megjelennek.

Ebben a vonatkozásban azért sikerült valamennyi haladást elérnünk. De olyan kérdésekre is keresnünk kell a választ, mint például az ökológiai forrásokhoz való hozzáférés igazságtalanságainak kezelése. 

Év elején, nem sokkal az ön hivatalba lépése előtt adták ki a dél-afrikai kormány új tudománypolitikai irányelveit tartalmazó White Papert. Miben különbözik ez a korábbi hasonló dokumentumtól és mit emelne ki belőle?

Nem becsülném le a korábbi, 1996-ban született program által elért eredményeket, de azóta új kihívásokkal szembesültünk. A legfontosabb, hogy a tudományos eredményeket összekapcsoljuk a műszaki fejlődés és az innováció igényeivel, hiszen gazdaságunkat ennek révén új növekedési pályára szeretnénk állítani.

Tovább akarunk lépni a félgyarmati múlt gazdaságától, amely főként a nyersanyagok kibányászásán és exportján alapult, egy modern iparon alapuló gazdasággá, amihez a modern technológia lényegbevágó. 

Mit mutatnak a számok a GDP-ből a tudományra és innovációra fordított összegek arányát illetően? 

Növelnünk kell e téren az erőfeszítéseinket a jelenlegi 0,8 százalékról. Tíz éven belül el szeretnénk érni legalább a 1,5 százalékos arányt.

Ehhez először is egy önálló innovációs alapot hozunk létre, amelybe a kormánytámogatások mellett a magánszektort is várjuk, amelynek e célból adókedvezményeket nyújtunk. Emellett meghatározott területeket előnyben részesítünk a gazdasági igényeinek megfelelően. 

Mennyire készek a dél-afrikai bankok és iparvállalatok ebben részt venni?

Kihívásról van szó, mert úgy látjuk, az elkötelezettségük ebben az irányban nem igazán ideális. Természetesen van néhány cég, például a gyógyszergyárak, amelyek tudják, hogy innovációs befektetések nélkül nem tudnak a piacon maradni, de az ipar többi résztvevője részéről sokkal több hozzájárulást várunk el. Ezért a kormány oldaláról is többet kell tennünk, hogy ösztönözzük a cégeket a műszaki fejlődés támogatására. 

Dél-Afrika a feltörekvő országok exkluzív klubjába tartozik, Brazíliával, Oroszországgal, Indiával és Kínával együtt. A BRICS országok jelentős ipari és ezzel párhuzamosan műszaki-tudományos potenciállal rendelkeznek. Afrikában a legerősebb gazdasággal rendelkeznek, az egy főre eső GDP is a legmagasabb. Melyek azok a jelenleg futó műszaki-tudományos programok, amelyeket kiemelne?

A legnagyobb az a rádiótávcső hálózat, a Négyzetkilométeres Hálózat (Square Kilometre Array) mely teljes kiépítése után főként Dél-Afrikában és Ausztráliában működik majd. Emellett a közegészségügy fejlesztését emelném ki például a rákkutatásban és az orvosi ellátásban mivel ez nálunk különösen nagy gondnak számít. Ugyancsak folytatjuk erőfeszítéseinket az HIV-fertőzés visszaszorítása érdekében. Túl vagyunk a járvány csúcsán és azon az időszakon, amikor a korábbi elnök tagadta a tudományos tényeket, a vírus szerepét, és ami nagy visszaeséshez vezetett. Ma már antivirális szerekkel látjuk el a fertőzötteket, de sajnos továbbra is sok az új fertőzés. Vízzel nem igazán jól ellátott országként kiemelt figyelmet fordítunk a hidrológiai kutatásokra, többek között a mezőgazdaság igényeinek kielégítése érdekében. A bányászati technológiák fejlesztése is fontos feladat. Vannak olyan anyagok, amelyeknek nagy szerepe van bizonyos technológiai irányokban. A platina például korábban katalitikus átalakítóként játszott nagy szerepet a kipufogók konverterében, de mostanában elmozdulás tapasztalható a fosszilis energiáktól és a modern elektromos autóknál platina katalizátor kell az üzemanyagcella működéséhez. Ezért ilyen programot is indítottunk. 

Mennyire érdeklődnek a dél-afrikai fiatalok a tudományos pálya iránt? Nyugaton romló trend tapasztalható, míg Indiában és Kínában még javuló?

A lehetőségek és az igények láthatóak, de először javítani kell az oktatási rendszer színvonalán és a tudományt a rendszer központi elemévé kell tenni. A felsőoktatásban növeljük például a doktori fokozattal rendelkezők számát. 

Hogy áll jelenleg a 1,5 milliárd eurós becsült teljes költségével a világ egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, a Dél-Afrikában mintegy 4000, tízméteres átmérőjű parabolikus antennatányért, Ausztráliában pedig több ezer dipólantennát felvonultató, Négyzetkilométeres Hálózat, amely a legnagyobb rádiótávcső-hálózatnak számí, és amelynek jövőre kellene működésbe lépnie? 

Egyre több meghívott ország lép be a konzorciumba, hiszen ez a vállalkozás csakis globális együttműködésben valósulhat meg. Idén egyezményt írtunk alá Rómában, mely egy nemzetközi kormányközi testület irányítása alá helyezi a hálózatot, amelynek adminisztratív központja Angliában van. Még sok lépésre van szükség, hogy jövő év végén teljes egészében működésbe léphessenek az antennák. 

Miként értékeli a magyar-dél-afrikai műszaki tudományos együttműködést?

Nagyon fontos a dél-afrikai diákoknak nyújtott magyar ösztöndíjkeret, de mostani látogatásom alkalmával megállapodás született, hogy össze kell kapcsolnunk a gazdasági együttműködésünket a tudományos együttműködéssel és a felsőoktatási csereprogramokkal. Kiemelném az együttműködést a hidrológiai kutatásokban, a geológiai megfigyelésekben és az űrtudományban, és jelentős közös lehetőséget látok az autóipari kutatási együttműködésben is.