Equilor: 8-9 százalékos hozam a vállalati kötvényeknél

Elemzések2019. dec 9.Harsányi Péter

Ismét lazul az Európai Központi Bank és a Fed pénzpolitikája, amivel párhuzamosan tovább csökkenhetnek a hazai kötvénypiaci hozamok is. Még egy ilyen környezetben is találni olyan jó minősítéssel rendelkező vállalati kötvényt, ami megközelítőleg 8–9 százalékos hozamot biztosít – mondta a növekedés.hu-nak adott interjújában Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.

Milyen szintekre várják egy éves időtávon a magyar államkötvénypiaci hozamokat és miért?

Egy kismértékű hozamcsökkenést még elképzelhetőnek tartunk, de jelentős elmozdulásra nem számítunk a jövő év végéig a kötvénypiaci hozamok tekintetében. Várhatóan a kedvező hazai makrogazdasági tendenciák 2020-ban is fennmaradnak, így inkább az európai kötvénypiaci folyamatok lehetnek majd irányadók.

Európában mellesleg az aktuális makrogazdasági és inflációs tendenciák fényében szintén egy enyhe hozamsüllyedést várunk a jövő év végéig.

A nemzetközileg meghatározó jegybankok ismét lazítanak a monetáris kondíciókon. A Fed háromszor is kamatot csökkentett az idén, miközben újra állampapírok vásárlásába kezdett. Az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberben kamatot vágott, és újraindította az eszközvásárlási programját.

Azt ugyan még nem látni tisztán, hogy az új jegybankelnök, Christine Lagarde milyen eszközöket vesz igénybe, de azt várjuk, hogy 2020-ban további lazító intézkedések bevezetéséről dönt majd az EKB.

Milyen várakozásaik vannak a magyar kötvénypiaci hozamgörbe alakjával kapcsolatban? Várható-e a hosszú hozamok további süllyedése?

Nem várunk jelentős változást a hozamgörbe alakjában. Legfeljebb egy enyhe laposodást tartunk elképzelhetőnek. Ez azzal magyarázható, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt egyre jobban elmozdulhatnak a befektetők a hosszabb lejáratok irányába, ahol magasabban vannak a hozamok.

Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője

Az MNB 3 százalékos célja közelében maradhatnak az inflációs mutatók a jövő évben?

Várakozásaink szerint az inflációs mutató 3,5 százalék körül alakulhat jövőre nagyobb változékonyság mellett. A jegybank által kiemelten figyelt adóhatásoktól szűrt maginfláció pedig előreláthatóan enyhén 3 százalék felett navigálhat majd, és nagy valószínűséggel nem emelkedik tartósan a 4 százalékos jegybanki toleranciaérték felé.

Milyen hazai vagy nemzetközi vállalati kötvényben lát az Equilor Befektetési Zrt. most nagyobb potenciált?

Magyarországon nagyon szűkösek a lehetőségek. Klasszikus vállalati kötvényként az OTP és a MOL kötvényeket lehetne megemlíteni, ugyanakkor ezen sorozatok meglehetősen alacsony hozam mellett forognak. A palettát a későbbiekben szélesítheti a vállalati kötvénypiac élénkülése, amiben segítséget jelent az MNB Növekedési Kötvényprogramja.

Nemzetközi oldalról viszont már lényegesen több az elérhető vonzó vállalati kötvény.

Jelenleg a US Steel vállalati kötvényekben látunk nagyon vonzó befektetési lehetőséget. Az acélgyártással foglalkozó amerikai óriásvállalat tőkehelyzete meglehetősen stabil, miközben kulcsfontosságú gazdasági tevékenységet végez. Ehhez képest szerintünk meglehetősen magas hozammal forognak a dollárkötvényei. 4 kötvénysorozata van pillanatnyilag a társaságnak 6 éves vagy annál is hosszabb lejárattal, melyek a futamidőtől függően 8 és 9 százalék közötti hozamon forognak.

Jövő év végére milyen szintekre várják az euró/forint árfolyamot?

További kismértékű forintgyengülést várunk, jövő év végére 340 forintos árfolyamot prognosztizálunk. Ennél jelentősen nagyobb forintleértékelődéssel nem számolunk, de a nemzetközi kockázatok tükrében elképzelhetőek kisebb-nagyobb átmeneti kilengések. A forint gyengülését alapvetően az okozza, hogy az egész régióban Magyarországon a legalacsonyabbak a reálkamatlábak, miközben a forint erősödését segítő tényezők csak korlátozottan tudnak érvényesülni.

Meddig tarthatja fenn az Európai Központi Bank (EKB) a jelenlegi extrém laza monetáris kondíciókat?

Véleményünk szerint még évekig fennmaradhat a laza pénzpolitika, sőt, nagy az esélye, hogy 2020-ban újabb lazító intézkedést jelent be az Európai Központi Bank. Az eurózónában az infláció ugyanis tartósan az EKB 2 százalékos célja alatt maradhat.

Kifejezetten nagy ezenfelül annak a kockázata, hogy az eurózóna a japán útra lépjen. Vagyis egy elöregedő társadalom mellett stagnáló vagy minimálisan növekvő gazdasági pályát futhatnak be a tagállamok. A kérdés az, hogy miként lehetne ebből a helyzetből kibillenteni az eurózónát, amin egyébként folyamatosan fáradozik az Európai Központi Bank.

Milyen eszközökkel teheti mindezt az EKB?

Növelheti a jegybank az eszközvásárlási program méretét, több vállalati kötvényt vagy passzív részvényalapot  (ETF-et) vásárolhat, kiterjesztheti a nem-eurós kötvényekre a vásárlásokat, vagy akár mélyebb hozam mellett is vehet államkötvényeket.

Véleményük szerint meddig folytathatja a Fed az eszközvásárlásokat, és milyen szintekre építheti vissza a mérlegét?

Korábban 4500 milliárd dollárnál tetőzött a Fed mérlegfőösszege. Az aktuális folyamatok fényében nagy esélyt látunk rá, hogy ezekre a szintekre visszaépíti a mérlegét az eszközvásárlásokon keresztül, melyek jövő évben is folytatódhatnak.

4500 milliárd dollár fölé azonban jó eséllyel csak egy komolyabb gazdasági sokk esetén növelhetnék a jegybanki mérleget. Jelenleg viszont az amerikai gazdaság nincs rossz állapotban. Ha ránézünk a növekedési vagy a munkaerőpiaci számokra, akkor nem egy beteg gazdaságot látunk.

A Fed mérlegfőösszegének növelése rendkívül támogatóan hat mellesleg a részvénypiacokra, így a mérlegfőösszeg változását érdemes szoros figyelemmel kísérni a jövőben is.