Fizetések: búcsút vehetünk a komolyabb emelésektől? - szakértő beszélt a jövedelmekről
InterjúA bérek terén komoly feszültség van a dolgozói elvárások és a munkáltatók tervei között. A vállalatok túlnyomó része ugyanis nem tudja az inflációt követni a bérekben - Baja Sándor, a Randstad Hungary vezérigazgatója.
A fizetésemelések terén idén mi várható itthon?
A kormány éves költségvetése azzal számol, hogy idén jelentős reálbér-növekedésre fog sor kerülni, ami majd a remények szerint fel fogja pörgeti a fogyasztást és hajtani fogja a gazdaságot.
Erre utaló jeleket korlátozott mértékben látunk a versenyszféra jelentős részében.
Legalábbis az év elején készítettük egy országos felmérést, amelyben több mint 350 cég vett részt, képviselve az iparágak széles spektrumát. Ebből pedig kiderült, hogy a bérek terén komoly feszültség van a dolgozói elvárások és a munkáltatók tervei között. A vállalatok túlnyomó része ugyanis nem tudja az inflációt követni a bérekben.
A jó hír, hogy szinte az összes cég növelni szeretné a jövedelmeket. Viszont hiába vár a munkavállalók negyede 20 százalék fölötti emelést, a felmérésben szereplő társaságokból egy se akar ekkora mértékű bérfejlesztést végrehajtani.
16 és 20 százalék közötti emelést is csak a társaságok négy százaléka tervez, pedig a dolgozók több mint 30 százaléka szeretne ennyit.
A probléma az, hogy a cégek jó része borúlátó az idei év kapcsán.
Csak a vállalatok 45 százaléka mondta, hogy az idén a várakozásai szerint növekedni fog az árbevétele. 15 százalék feletti bővülésre pedig csak a társaságok 7 százaléka számít. Ezért nincs lehetőségük a cégeknek a dolgozói elvárásoknak megfelelni, bármennyire is jogos a tavalyi 17 százalékos infláció utáni kérés.
Mit tesznek azok a dolgozók, akik ebben a helyzetben is szeretnék kikényszeríteni a béremelést?
Van egy viszonylag bevált praktika: sokan álláshirdetésre jelentkeznek, majd ha kapnak egy lehetőséget, akkor azt megmutatják a munkáltatónak és ellenajánlatot kérnek.
Negyedév alatt egyébként 15 ezerrel nőtt az állásra bejelentkezők száma cégünk adatbázisában.
Melyik területen van kiemelkedően nagy szakember-hiány?
A cégek 40 százaléka keres informatikust, ami elsőre talán nem is tűnik meglepőnek. Pedig az IT-s szakma az utóbbi egy évben komoly kihívásokkal kellett szembenézzen. Hisz egyrészt az állami beruházások visszaestek, másrészt sok hazai középvállalat a Szilícium-völgynek dolgozik be.
Márpedig ott tavaly úgy félmillió embert bocsátottak el.
Viszont az IT fejlesztések, az automatizáció és az AI láthatóan nem állhat meg, ebből a gödörből is hamar kikerül a hazai informatikus szakma.
Az viszont beszédes, hogy két éve összességében még a cégek 89 százaléka számolt bővüléssel. Tavaly ez az arány 34 százalékra, idén pedig 30 százalékra apadt.
A fülöp-szigetekieknek mennyire nehéz elérniük, hogy Magyarországon dolgozzanak?
Nem annyira egyszerű. Mielőtt elhagyják az országukat, munkaszerződést kell mutatnunk. Erre azért van szükség, mert a Fülöp-szigeteken a GDP jelentős részét a hazautalt pénzek teszik ki.
Az elmúlt időszakban egyébként komoly polémia alakult ki a filippínó munkások körül.
Mivel ők két évre határozott szerződéssel jönnek a kormány rendelete alapján, drága őket idő előtt elküldeni.
A filippínó munkások jellemzően milyen területen dolgoznak itthon?
A Fülöp-szigetekről is szinte csak és kizárólag betanított munkások érkeznek, akik főleg különféle ipari területeken helyezkednek el, de már a vendéglátásban is egyre többször alkalmazzák őket.
