Foglalkoztatáspolitikai államtitkár: már több mint 400 ezren dolgoznak távmunkában

A legfrissebb GDP adatok 5,1 százalékos éves gazdasági visszaesést mutatnak, de a foglalkoztatottság tavaly decemberben elérte a járvány előtti szintet. Mivel magyarázható a különbség?

A kormány 2010 óta a munkaalapú gazdaság és társadalom kiépítésén dolgozik, ennek eredményeként már 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon. A koronavírus-járvány következményeinek kezelésére életre hívott gazdaságvédelmi akciótervben is kiemelt célunk volt a munkahelyek megmentése, újak létesítése.

A kormányzati intézkedésekkel több mint másfél millió munkavállalón segítettünk,így a veszélyhelyzet időszakában sikerült megőrizni a foglalkoztatás biztonságát.

Az egyik legfontosabb eszközként a különböző bértámogatási programokkal csökkentettük a gazdasági visszaesés foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A hazai munkanélküliségi adatok sokkal alacsonyabbak az uniós átlagnál, a szűk európai élmezőnybe tartoznak.

A versenyszférában foglalkoztatottak száma az év végére valamelyest meg is haladta az egy esztendővel korábbi szintet. 

Eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) foglalkoztatási statisztikái. Mi a kettő között a különbség?

A KSH munkaerő felmérése az ILO által kidolgozott szigorú nemzetközi sztenderdek szerint méri a népesség gazdasági aktivitását, a két szervezet tehát egységes fogalmi rendszert használ a foglalkoztatás alakulásának nyomon követéséhez.

Foglalkoztatottnak az minősül, akinek az ún. referencia héten volt legalább egy óra jövedelmet biztosító munkája, vagy olyan rendszeres, jövedelmet biztosító munkája, amelytől ideiglenesen volt távol.

Szeretném hangsúlyozni, hogy évtizedes tapasztalatok alapján statisztikailag elhanyagolható azok száma, akik a heti egy órás kritérium miatt kerülnek a foglalkoztatottak közé. 

Fotó: MTI

Mennyi vállalkozásnál tudtak munkahelyeket megvédeni a gazdaságvédelmi tervben? Mi lesz ezekkel a munkahelyekkel a program kifutása után?

Ahogy említettem, a Gazdaságvédelmi Akciótervben összesen több mint másfélmillió munkavállalónak biztosított a kormány valamilyen munkaerő-piaci vagy képzési támogatást.

A különböző bértámogatási programokon keresztül a kormány eddig mintegy 67 ezer vállalkozást ért el, 400 ezer munkahely megvédését, létrehozását támogatta.

Ezeknek a munkahelyeknek a hosszú távú fennmaradása mellett szól, hogy a cégek az átmeneti gazdasági nehézségeik miatt alapvetően azoknak a munkahelyeknek a megmentéséhez kértek állami hozzájárulást, amelyekkel tartósan számolnak.

A vállalkozások számára nyújtott bértámogatás a gazdaság-újraindítási akciótervnek is meghatározó eleme. Nemzetközi szinten is példátlan módon célzott bértámogatást kaptak a kutatás-fejlesztésben és innovációban dolgozó fejlesztőmérnökök, informatikusok, kutatók, akikre jelentős szerep hárul a gazdaságélénkítésben.

Bizakodásra ad okot, hogy a gazdaság már a tavalyi utolsó negyedévben a várakozás feletti mértékben nőtt, és az előrejelzések szerint idén 4-5 százalék körül alakulhat a növekedés. 

Hány főre becsülhető azoknak a száma, akik jelenleg csak papíron dolgoznak?

A foglalkoztatottak között mindig vannak olyanok, akik rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuktól különböző okok miatt átmenetileg távol vannak. Így például az adatfelvétel időpontjában nem végeznek munkát a szabadságon lévők, a betegállományba kerülők, a képzésben résztvevők, de ilyen ok lehet a változó munkarend, a gazdasági tevékenység átmeneti szüneteltetése, vagy a szezonális ágazatokban a rossz időjárás.

Azt látjuk, hogy átlagosan 180 ezer főt tett ki azok száma, akik 2019-ben a foglalkoztatottak közül e kategóriák valamelyikébe tartoztak. Ettől a 4 százalékos aránytól a tavalyi évben tapasztalt mutató sem tért el jelentősen. 

Mennyivel emelkedett tavaly a részmunkaidőben dolgozók létszáma?

Magyarországon hagyományosan kevesen dolgoznak részmunkaidőben, ebben a vírusválság sem hozott fordulatot. A nyári hónapokban megfigyelhető volt egy átmeneti növekedés, amelynek eredményeként a részidőben dolgozók száma megközelítette a 300 ezer főt. Az év végéig ez az érték fokozatosan visszaállt a járvány kitörése előtti szintre.

Az év egészét tekintve átlagosan 250 ezer fő dolgozott részmunkaidőben, ami mindössze 20 ezer fős éves növekedésnek felel meg.

Hogyan alakult a járvány miatt a távmunkában dolgozók aránya?

A távmunka térnyerése valamelyest tartósabb lehet, miután annak előnyeit a vállalkozások és a foglalkoztatottak is tapasztalhatták.

Az otthonról dolgozók tavaly ősz elején még mintegy 250 ezres száma részben a támogató szabályozásnak köszönhetően decemberre 400 ezer fölé nőtt.

2020-ban látványosan beigazolódott, hogy a magyar gazdaság szerkezete a foglalkoztatás szempontjából stabil. Azon dolgozunk, hogy az erős alapokra építve tovább javítsuk a magyar munkavállalók helyzetét, ezzel a magyar családok életminőségét is.