Iskolaválasztás előtt a jelenlegi nyolcadikosok: mi alapján tudnak jól választani?  

Hogyan látja a középiskolák közötti versenyt: milyen kompetenciákat keresnek a tanulók és szüleik?

A szülők sok esetben maximalisták: a legjobbat és a legtöbbet kívánják gyermeküknek. Kérdés, hogy ki mit ért a ’legjobb’ alatt: ami leginkább illik a gyermek adottságaihoz és érdeklődéséhez, ami a legmagasabb oktatási színvonalat biztosítja, ahol a legjobban érzi magát a gyermek. És mi a ’legtöbb’ definíciója? Ahol a legtöbb életkészséget lehet elsajátítani, ahol a legtöbb nyelvet és bizonyítványt lehet megszerezni, vagy ahol a legtöbb életre szóló barátság köttetik? Mindenesetre sokrétűek az elvárások a középiskolákkal szemben, és még mindig él a klasszikus megkülönböztetés a gimnáziumokkal és a szakképző intézményekkel szemben megfogalmazott elvárások között: ha későbbi felsőoktatási továbbtanulásban is gondolkodik a család, inkább gimnáziumot keres, ha pedig mielőbbi elhelyezkedési lehetőséget a munkaerőpiacon, akkor inkább technikumot.

Felmérések szerint nőtt a nem állami fenntartású középiskolák népszerűsége: Ön szerint mi áll ennek a hátterében?

SA.: Úgy vélem, hogy legalább két fő irányzat él, melynek alapján egy egyházi vagy alapítványi középiskolára eshet a választás. Az egyik a valamelyik egyház iránt érzett kötődés, még ha ez nem is mindig konkrét vallásosságot, hanem az adott egyház által képviselt értékrend iránti szimpátiát jelent is inkább. A másik a nem állami fenntartású intézmények működéséhez társított nagyobb rugalmasság.

Gyors reakciót és bátor innovációt társítunk sokszor ezekhez az intézményekhez, mivel - az állami intézményekkel szemben - egyrészt vonatkoznak rájuk jogszabályi könnyítések, másrészt esetükben a fenntartói és az állami finanszírozás összeadódik, különösen az egyházi fenntartású intézmények esetében, ami sokszor valóban látványos eredményt hozhat. Más szóval a gyorsan változó környezet igényeihez történő alkalmazkodásuk hatékonyabban tud megvalósulni, ugyanakkor ez a képesség a felsőoktatás ezen szektorában, állami ösztöndíjas helyek hiányában kevésbé érvényesül.

Egyetemi oktatóktól hallani, hogy a hallgatók nyelvi és szövegértési kompetenciái jelentősen csökkentek az elmúlt években: milyen programmal lehetne javítani a helyzeten?

Jelenleg nem nagyon van vita azt illetően, hogy a felsőoktatási felvételi követelmények negatív irányú megváltoztatása nem fogja megkönnyíteni az egyetemi-főiskolai oktatás színvonalának emelését, vagy legalább fenntartását, a Magyarországon szerzett diplomák értékének megőrzését. Lehet már hallani előkészítő, felzárkóztató, áthidaló és szintek szerint bontott csoportos felsőoktatási intézményi megoldásokról, de véleményem szerint ez az oktatási szakemberek számára furcsa, a diplomások arányának javítására irányuló döntés a pontszám-minimum és a nyelvvizsga-követelmény eltörléséről leginkább a középiskolák felelősségét növelte meg. Az ott zajló oktatásnak kell a tanulókat olyan szintű kulcskompetenciákkal felvérteznie, mely a középiskola elvégzése után lehetővé teszi számukra a felsőoktatásban történő érdemi részvételt, vagy akár az azonnali munkaerőpiaci elhelyezkedést. Vonatkozik ez az anyanyelvi-szövegértési és az idegennyelvi kompetenciákra, a digitális és a szakmai kompetenciákra, de ugyanúgy a személyközi, az interkulturális, az állampolgári és a vállalkozói kompetenciákra is.

Ön mint nemcsak külső szakértő, hanem mint intézményvezető-technikumi igazgató a pedagógushiányból mit érzékel?

Felsorolva és nap mint nap látva is, hogy milyen sokrétű elvárásoknak kell megfelelnie egy középiskolának és a benne dolgozó pedagógusoknak-oktatóknak, nem lehetne csodálkozni azon, ha nagy lenne a fluktuáció és sok a pályaelhagyó. Tekintettel azonban arra, hogy az általam vezetett BZSH Külkereskedelmi Technikum egyházi fenntartású szakképző intézmény, igyekszem ennek előnyeit kihasználni, és egy, a finn modellhez hasonló állomány– és karrier-fejlesztési tervet követni, hogy a szakma legjobbjait tudjam a Technikumba vonzani és ott is tartani. Ehhez természetesen nemcsak szakmai kihívások sokaságára, de megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülésre is szükség van.

Az elmondottakból ítélve ez az iskola mindent elkövet, hogy meg tudjon felelni a szülői és tanulói igényeknek. A teljesség igénye nélkül milyen jellemzőit emelné ki az intézménynek?

A legaktuálisabb hírünk, hogy az eddigi érettségi utáni szakképzések mellett már nyelvi előkészítővel bővített 1+5 éves, az érettségire felkészítő közismereti oktatással párhuzamosan zajló szakképzésekre is lehet hozzánk jelentkezni. 2024. őszén nyelvi előkészítő évfolyammal indul az oktatás, ahová az általános iskolában angolt tanuló diákokat vár elsősorban az intézmény. Angolból a kitűzött cél az emelt szintű érettségi, sőt a felsőfokú (C1 szintű) nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése, valamint a 13. évfolyam óráinak megtöltése a szakmához kapcsolódó angol nyelvű tematikával. A nyelvi előkészítő évfolyam elvégzése után kezdődik az olasznak mint második idegen nyelvnek az oktatása, melyből előbb középszintű érettségire, majd középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgára készülnek a tanulók.

És a nyelvvizsga-bizonyítványok mellett milyen szakmákat lehet megszerezni a Technikumban?

SA.: Nyolcadik osztály után két keresett szakmára fogad tanulókat a Technikum: Kereskedő és webáruházi technikus, valamint Logisztikai technikus szakmára, de aki a szakmaszerzés mellett nem szeretne lemondani a felsőoktatási továbbtanulás lehetőségéről sem, annak a figyelmébe ajánlom, hogy a BZSH Külkereskedelmi Technikum – az akár emelt szintű érettségire is felkészítő közismereti oktatás mellett - mindkét szakmát a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karával együttműködve oktatja, így a tanulók okleveles technikusként végezhetnek, tehát:

- szakmai vizsgájuk eredményéből felvételi pontszám számítható, és így 500 (!) felvételi pont is elérhető, ami bizonyára elegendő egy államilag támogatott egyetemi képzéshez;

- egy, ill. másfél szemeszternyi idővel lerövidül egyetemi képzésük ideje;

- már felsőoktatási hallgatóként is magasabb rendű diákmunkát vagy gyakornoki állást tudnak vállalni, mint kevésbé képzett kortársaik.

Kik juthatnak be a képzéseire?

Feltétlenül meg kell említeni, hogy képzéseinken a részvétel térítésmentes, a központi középiskolai felvételi vizsgát azonban kötelező letenni. Erre, mint már korábban volt róla szó, november 30-ig lehet jelentkezni, de szintén térítésmenetesen előkészítőt is tartunk a siker érdekében. Az érdeklődőket továbbá várjuk a november 15-i Nyílt Napon, mert ez a tájékoztatás valóban nem teljeskörű. 

És bár egyházi fenntartásban, de világi intézményként működünk, minden, a fenntartóhoz kapcsolódó programunk fakultatív: lehet nálunk hébert és judaisztikát tanulni, vallási ünnepekkel és hagyományokkal megismerkedni, idegenvezetéssel egybekötött Zsinagóga- és zsidó-negyed-látogatásokat tenni, de mint mondtam, mindez csak lehetőség, semmi sem kötelező, ahogy sem öltözködési, sem étkezési kötelezettségek nincsenek a Technikumban.