"Itthon alacsony szintű az emberek pénzügyi tudatossága"

Mi magyarok mennyire vagyunk tájékozottak a pénzügyi témákban?

Fenyvesi Beáta, CSR tanácsadó (OTP Bank): A hazai és nemzetközi összehasonlító felmérések, kutatások szerint is elmondható, hogy Magyarországon alacsony szintű az emberek pénzügyi tudatossága. Az OECD a témában készült felmérésében 28 országot vizsgáltak, ezen a listán Magyarország a 22. helyen szerepel a pénzügyi ismeretek kapcsán. A legrosszabbul a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazása terén állunk. Az OTP Bank is évente felméri, hogy mennyire vagyunk tájékozottak az öngondoskodás területén, de azt is vizsgáljuk, hogy az alapvető matematikai feladatokat hogyan tudják megoldani a kutatásban résztvevők. Az idei OTP Öngondoskodási Indexből kiderült, hogy például 10 emberből jó, ha négy ismeri a kamatos kamat hatását, de sajnos évek óta hasonló eredményeket kapunk. Sokat kell tennie ezért a pénzügyi ismeretek bővítése érdekében az állami-, az oktatási intézményeknek, illetve a bankszektor szereplőinek. Közös érdek, hogy minél tájékozottabbak és tudatosabbak legyenek a fogyasztók.

Ezt a célt szolgálta a túlfogyasztás kapcsán indított figyelemfelhívó aktivitásuk is?

FB: A túlfogyasztást is problémaként azonosítottuk, igen jellemző ugyanis ez ránk. Ebben a témában  is végeztünk kutatást, amiből kiderült, hogy a magyarok 80 százalékával évente legalább egyszer, míg 42 százalékukkal havonta előfordul, hogy túlköltekezik vagy előzetes meggondolás nélkül vesz meg valamit. Gyakran meglepjük magunkat egy kis aprósággal, vagy a kedvezőnek tűnő akciós ajánlatok hatására a szükségesnél jóval nagyobb mennyiséget veszünk meg valamiből hirtelen ötlettől vezérelve, vagy érzelmi felindulásból. Ez a magatartás nőkre és a férfiakra egyaránt jellemző, és a jövedelem sem kifejezetten meghatározó. Érdekes, hogy a felmérés szerint a 30 év alattiak körében a leggyakoribb a túlfogyasztás és az impulzusvásárlás. Azt üzenjük, hogy több odafigyeléssel sok felesleges kiadás kerülhető el, a pénzügyeinket tudatosabban is tervezhetjük, gondolva a jövőre is.

Nagy hangsúlyt helyeznek a pénzügyi edukációra. Eddig milyen eredményeket értek el és milyen célokat tűztek ki maguk elé?

FB: Piacvezető pénzügyi szolgáltatóként felelősséget kell vállalnunk az alapvető pénzügyi ismeretekkel rendelkező, felelős döntéshozásra képes fiatalok és felnőttek képzésében, ezért célul tűztük ki a pénzügyi kultúra széles körű fejlesztését. Az OTP Csoport csaknem 800 millió forintnak megfelelő összeggel támogatta a pénzügyi kultúra fejlesztését. Ki kell emelnem az OTP Fáy András Alapítvány tevékenységét és az OK Oktatási Központ ingyenes elérhető interaktív óráit, amelyek hiánypótlóak a diákok körében.

Az elmúlt évben számos oktatóvideót is készítettünk, 2-3 percben bemutatva egy-egy téma legfontosabb jellemzőit, gyakorlati példákkal is segítve a jobb megértést. Ezek az edukációs anyagaink már több százezren emberhez jutottak el. Megújítottuk pénzügyi kalkulátorainkat is annak érdekében, hogy az ügyfeleink jobban értsék a pénzügyi szolgáltatásokat és azok működését. A fiókjainkban és honlapunkon is elérhető Pénzügyi Tervező például néhány alapadat és a pénzügyi célok megadásával segíti, hogy tudatosabbá váljunk. Széleskörű együttműködésre törekszünk kormányzati és felügyeleti szervekkel és a Bankszövetséggel, együtt valósítunk meg edukációs projekteket. Az OTP Bank önkéntesei például rendszeresen részt vesznek a fiatalok pénzügyi ismereteinek bővítését célzó Pénz7 rendezvénysorozaton. Kiemelt szerepünk miatt tavaly elnyertük a Pénzügyi Kultúra nagykövete díjat. Az öngondoskodás fontosságát hangsúlyozzuk a sajtókommunikációban is. Rendszeresen kiadjuk a „Hónap száma” sajtóanyagot, aminek szintén figyelemfelhívó, edukációs célja van.

Az OK Oktatási Központok mivel foglalkoznak elsősorban?

Gróf Henrik, oktatás-szakmai igazgató (OTP Fáy András Alapítvány): Az OTP Fáy András Alapítvány által fenntartott budapesti OK Oktatási Központ 7 éve működik, Nyíregyházán 5 éve vagyunk jelen, 3 éve saját oktatóközponttal. Tevékenységük révén évente csaknem 25 ezer diák vehet részt ingyenes pénzügyi edukációs képzésben. A Központokba 7–19 éves gyerekek érkeznek az ország minden tájáról, a legkülönbözőbb családi háttérrel és anyagi lehetőségekkel, eltérő karriermintákkal. A trénerek felkészültek, fiatalok, lelkesek, az oktatás pedig élményalapú, inspiratív, és nagyban eltér attól, amit az iskolák falai közötta diákok általában megtapasztalnak. A gyerekek játékos keretek között, az életből kiragadott gyakorlati példákon keresztül többek között olyan fogalmakkal ismerkednek meg, mint a kockázatvállalás, a hitel vagy a befektetés. A pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási tréningek mellett karrier témában is kaphatnak segítséget az érdeklődő diákok. A karriertréningek fókuszában olyan témák állnak, mint az önismeret, a szakmák ismerete, a tájékozódás, a self-branding, ezek a foglalkozások is azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok tudatosabbak legyenek a saját jövőjükkel kapcsolatban. 2018-tól az Alapítvány szakmai tevékenysége kiegészült a felnőtteket, felelős szülőket megszólító pénzügyi kultúrafejlesztő programokkal is, mivel hiszünk benne, hogy ők tovább tudják majd örökíteni ezt a tudást és szemléletet a gyerekeik számára is. Az Alapítvány a magyar oktatás támogatásáért az Emberi Erőforrások Minisztériumától Kármán Tódor-díjat kapott, továbbá fontos elismerés, hogy hazai és külföldi szakemberek is nemzetközi innovátorként tekintenek rá.

Ha pénzügyi edukációról van szó a gyerekeket mi érdekli leginkább? Milyen eszközökkel lehet őket elérni?

GH: Megfelelő megközelítéssel a fiatalok szinte mindenre nyitottak, leginkább arra, ami közvetlenül érinti őket és a családjukat. Tehát ha elsőre száraznak is tűnik számukra egy-egy téma, annak korosztály-specifikus „tálalásával” rövid időn belül be lehet őket vonni a képzésekbe. Ily módon rögtön érdekli őket, hogy milyen kiadások, bevételek terhelik, könnyítik egy család pénzügyi költségvetését, hogyan működik az állam, az adózás, egy vállalkozás, hogyan válhatnak tudatosabbá, hogyan használják okosabban a pénzüket, milyen tényezők hatnak rájuk vásárlás során. Többször kapunk olyan visszajelzés tőlük, hogy valóban hasznos lenne költségvetést vezetniük kiadásaikról, bevételeikről, mert ők is úgy látják, hogy sokszor feleslegesen vásárolnak meg olyan termékeket, amelyekre valójában nincs szükségük. Saját oktatási módszertant alkalmazunk, képzési anyagunkat folyamatosan fejlesztjük, modernizáljuk. Nagy hangsúlyt kapnak azok a gyakorlatok, szimulációk, szituációk, amelyeken a résztvevők saját élményeket szerezhetnek, ezáltal tudatosabban dönthetnek majd a jövőjükkel kapcsolatban.