Most ne legyen úszásoktatás és énekkarok sem - Ezt javasolja a Klebelsberg Központ

Interjú2020. szept 4.Kamasz Melinda

Idén hétezerrel több elsős kezdte az iskolát az egy évvel korábbiakhoz képest - nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Hajnal Gabriella az iskolai intézményfenntartó szerepet betöltő Klebelsberg Központ elnöke. Mint elmondta, nagyon kevés tanár jelezte, hogy nem tartaná meg az óráját a koronavírus-járvány miatt. A szükséges teszteket ingyen végzik a tanárokon és a diákokon is. Javaslatuk szerint az iskolák a testnevelés órákat kinn tartsák meg, az úszásoktatást idén ne vegyék tervbe, s ne legyenek énekkarok sem. A KK nem készül minden iskolára kiterjedő általános lezárásra.

Mennyire volt egyszerű az iskolakezdés?

A járványhelyzet miatt nem volt egyszerű, sokkal több szempontra kellett felkészülni, odafigyelni, mint egyébként. Még nagyobb szükség van az empátiára, a toleranciára. Az iskolákat a Klebelsberg Központ irányításával a tankerületek megfelelően felkészítették arra, hogy a tanév normális menetrendben induljon. Mindenhol volt nagytakarítás, fertőtlenítés, kiszállították a fertőtlenítőszereket is, és azt kértük az iskoláktól, hogy erre folyamatosan figyeljenek oda. Azokban az iskolákban, ahol eddig voltam, mindent rendben találtam. Minden gyereken volt maszk a belépéskor, a folyósokon. Rend és fegyelem van ilyen tekintetben. A kollégák figyelmeztették a gyerekeket a megváltozott szabályokra, a kézfertőtlenítésre, maszkviselésre, kézmosásra.

Jeleztek már koronás eseteket?

Naponta folyamatosan érkeznek a különböző információk a vírussal kapcsolatban, de ezek nem feltétlen konkrét fertőzések, számos esetben csak közvetett érintettségről, illetve karantén elrendeléséről van szó.

Azokon a helyeken, ahol megjelent a vírus, mi a protokoll?

Rendkívüli szünetet az Oktatási Hivatal rendelhet el. Az Operatív Törzs jogosult arra, hogy elrendelje a tantermen kívüli, digitális oktatást. Jelen pillanatban négy iskolában van rendkívüli szünet. A rendkívüli szünet általában 2-3 nap, és utána a tesztek alapján már látni lehet a tényleges helyzetet.

Azt már tudjuk, hogy a gyerekeknek maszkban kell lenni, de a tanároknak is, például a tanáriban?

A távolságtartás elvárás, ott kell viselni maszkot, ahol a megfelelő távolságtartás nem biztosítható. A gyerekeknek a folyosókon és egyéb közösségi terekben, ahol nem biztosítható a az előbb említett távolságtartás, ott kötelező a maszk viselése. Abban az iskolában, ahol én tanítok, a tanáriban is hordják a maszkot a kollégák.

Kaptak jelzést arról, hogy esetleg félnek a tanárok?

Kaptunk, de nem volt jellemző. A KK állományában 80-85 ezer tanár van, egy-egy jelezte, hogy nem jönne be, mert fél.

Ilyenkor mi történik?

Fizetés nélküli szabadságra megy a kolléga. De nem ez a jellemző, inkább arra próbálnak felkészülni az iskolák, hogy ha felüti a fejét a tantestületben a COVID-19, akkor mi történik, és mi a követendő eljárás. Mivel már van ilyen iskolánk, először elkülönítették az érintetteket, majd a tesztelés következett, de ilyen esetekben a követendő lépéseket a járványügyi szakemberek hozzák meg.

Hány tanár 60 illetve 65 éven felüli a tanári karból?

A tankerületi intézményekben dolgozó pedagógusok négy százaléka 65 éven felüli, ők jellemzően nyugdíjasként, mint óraadók dolgoznak az iskoláinkban. A 60 év felettiek aránya ennél magasabb.

Általános tanári tesztelés nem lesz?

Jelenlegi tervek között egyelőre nem szerepel. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai véleménye szerint indokolatlan a szúrópróbaszerű tesztelés.

Mi történik, ha valamelyik tanárnál felmerül a koronavírus fertőzés gyanúja?

Arról, hogy mi ilyen esetben a protokoll, minden esetben az orvosok, járványügyi szakemberek döntenek.

Amikor szükséges a teszt elvégzése, az a pedagógus számára ingyenes.

Mi történik, ha gyerek lesz COVID-os?

A kontaktkutatás a Nemzeti Népegészségügyi Központ feladata. Vélhetően ilyen esetben az egész csoport vagy osztály közvetlen kontaktnak minősül, ha az igazoltan fertőzött tanuló előzőleg együtt volt az osztálytársaival, és

szükség esetén az Operatív Törzs elrendelheti a digitális munkarendet a karantén időszakában.

A gyerekek tesztjét nem fizetik?

Ahogy már említettem, erről nem mi, hanem az orvosok döntenek. Ha szükséges a teszt, akkor az számukra is ingyenes.

Ilyen esetben a tanár közvetlen kontakt?

Lehet közvetlen kontakt, de ez a körülményektől függ, amelyet az NNK vizsgál. Külön felhívtuk a tanárok figyelmét is a távolságtartásra, a megfelelő biztonsági szabályokra.

A szünetekben a gyerekeket, hogy tervezik elkülöníteni?

Többféle gyakorlat van. Vannak olyan iskolák, ahol 40 perces óra van az alsósoknak, és a felsősöknek 45 perc. Így kevésbé találkoznak a közösségi terekben. Több helyen kísérleteznek azzal, hogy különböző időpontokban kezdik meg az egyes évfolyamok az oktatást, így jobban szét lehet húzni az iskolakezdéskor történő csoportosulást. Olyan iskoláról is tudok, ahol meghatározzák, hogy melyik szünetben ki mehet ki, vagy felosztják az udvart, aszerint, hogy melyik osztályok játszanak éppen, és hogyan mennek ki oda. Mi azt javasoljuk, hogy minden iskola maga határozza meg a számára jó megoldásokat, mert ők ismerik legjobban, hogy helyben mit és hogyan lehet megvalósítani.

Kell valakivel ezt azért mégis egyeztetni?

A tankerületi vezetővel, de csak azért, mert neki tudnia kell, hogy az általa felügyelt iskolákban mi a gyakorlat.

Átlagosan egy tankerületi vezetőnek hány iskolája van?

A legkisebb tankerületekhez átlagosan 30-40 feladatellátási hely tartozik, de a legnagyobbak esetében ez a szám 100 feletti.

Mi a helyzet az étkezéssel?

A közétkeztetés a tankerületi iskolákban önkormányzati feladat. Ennek a biztosításához azonban elengedhetetlen, hogy a tankerületi központ és a települések folyamatosan egyeztessenek egymással. Kétségtelen, hogy ez egy sarkalatos pont, mert általában az étkezéseknél több osztály találkozik, és maszkban nem lehet ebédelni. Itt is lehetőség szerint el kell választani az osztályokat egymástól, ki kell alakítani a sorbanállás és az étkezés biztonságos szabályait.

Mi lesz a helyzet a testnevelés órákkal?

Az a javaslat, hogy amíg lehet, a szabadban legyenek az órák, és olyan feladatokat végezzenek a gyerekek, amelyek nem igényelnek testi kontaktust.

Ez főleg ott érdekes, ahol vegyes csoportok vannak. Ahol egy osztály vesz részt a testnevelés órán, ott ez kevésbé probléma. Sok helyen azonban több osztályt raknak össze, általában nemenkénti bontásban, ezekben az esetekben a keveredés miatt jobban oda kell figyelni a megfelelő távolságtartásra. Azt kértük az iskoláktól, hogy

ne tartsanak ebben az időszakban énekkarokat sem, már csak azért sem, mert több osztályból érkeznek a tanulók a csoportba. Ugyanez a helyzet a kötelező úszásoktatással is. Lehetőség szerint ne ebben a félévben tervezzék be azt az iskolák.

Délutáni szakköröket meg lehet tartani?

Ahol több osztályból jönnek össze a gyerekek, csak akkor lehet megtartani, ha a biztonságos távolságtartás garantálható.

Vélhetően most több lesz a hiányzás, jobban otthon tartják a gyereket kisebb náthával is. A szülő igazolhatja azt a gyereknek?

A hiányzások igazolásának a szabályait minden intézmény esetében a házirend szabályozza.

Javasoljuk, hogy ha egy gyermek bármilyen betegség miatt egy-két napot nem megy iskolába, akkor őt csak orvosi igazolással engedjék vissza, a szülők inkább ne igazolják, ezt kívánja mindenkinek az érdeke.

Az orvos feladata eldönteni, hogy egy rosszullétnek mi az oka, ha felmerül a COVID-fertőzés gyanúja, akkor pedig tud azonnal intézkedni.

A tanárok szigorúbban fogják nézni, ha egy gyerek a betegség jeleit mutatja?

Mindenképp. Ha a gyerek nem érzi jól magát, azonnal elkülönítik és hívják a szülőket.

Mit vár a 2020/21-es tanévtől, lesz általánosan elrendelt digitális oktatás?

Senki nem készül erre jelenleg. A hagyományos oktatást akarjuk folytatni, de lehet, hogy egyes osztályok bizonyos időre átállnak digitális munkarendre, ha kell.

Van elég digitális eszköz?

Korábban is megvolt a megfelelő felszereltség az iskolák többségében, illetve az EFOP-3.2.4 „Digitális kompetencia fejlesztése” c. projektben 12.845 db IKT eszköz megrendelése előtt áll a Klebelsberg Központ. Adataink szerint az előző tanévben több mint 290 ezer, digitális oktatás során használható eszköz volt az intézményeinkben. Sok helyen tavasszal is az iskolából kölcsönözve jutottak hozzá a diákok az eszközökhöz.

Volt gyerek, akit nem értek el sehogy sem.

A tankerületi központok iskoláiban tanuló gyermekek száma mintegy 750 ezer fő. Ebből mintegy ezer diák volt, akit nem tudtak elérni a pedagógusok. Közülük vélhetően jónéhányan külföldön vannak.

Mi volt a helyzet azokkal a diákokkal, akik hátrányos helyzetűek, vagy nem érték el őket digitálisan?

Akik nem rendelkeztek internethálózattal, vagy megfelelő eszközökkel, azoknak vagy kölcsönöztek az iskolák, vagy kaptak adományból eszközöket. Ha egyik sem volt lehetséges, akkor sok esetben postai úton kiküldték, vagy akár személyesen kivitték a tanárok a tananyagot és a feladatokat. Ez kisebb településeken sok esetben így történt. Ha szükséges, ezek a diákok bent az iskolában is tudják használni a digitális eszközöket, vagyis, ha digitális munkarendre kell áttérni valahol, és van olyan, aki nem rendelkezik a feltételekkel, akkor lehetőség lesz arra, hogy ő bemehessen az iskolába és ott vegyen részt a digitális oktatásban.

Milyen módon segítik még a hátrányos helyzetű tanulókat?

106 ezer hátrányos helyzetű gyereknek idén az RSZTOP-2.1.1-16-2017-00001 kódszámú projekt keretében ingyenes tanszercsomagot osztottunk ki az egész ország területén.

Hogy áll a Kréta rendszer fejlesztése? Korábban azt ígérték, hogy felkészítik a digitális oktatásra.

Nyáron elkezdődött ennek fejlesztése. Jelenleg a Kréta egy komplex tanügyigazgatási és fenntartói rendszer. Többek között ezen keresztül lehet beiratkozni, kapcsolatot tartani, ennek egyik modulja az e-napló és így tovább. Nem a tanításra találták ki eredetileg, de a COVID-ra való tekintettel elkezdődött a pedagógiai munkát és az oktatást támogató modul fejlesztése is.

Most szeptember 30-tól, felkerülnek rá a tankönyvek, és a házi feladatokat is fel lehet tölteni, illetve elérhetőek lesznek ezen keresztül. Lehet a Krétán feladatokat kiadni és fogadni, csoportosan és egyénileg is. A cél az, hogy ez a rendszer a későbbiekben a teljes digitális oktatás menedzselésére alkalmas legyen.

Elindult a megújult Nemzeti Alaptanterv?

Igen. Továbbra is állítom, nincs benne semmi olyan, amely megrengetné az oktatást. Első, ötödik, kilencedik évfolyamon indul a megújult NAT, és felmenő rendszerben csatlakoznak hozzá a többi évfolyamok. Elsőben, ötödikben mindenki azt fogja csinálni, mint eddig.

Itt jegyezném meg, hogy elsőbe idén hétezerrel több kisiskolás lépett be a tankerületi iskolákba, mint az előző évben.

Maga a tananyag csökkent, az átmeneti, szoktatási időszak kicsit megnőtt. A tanároknak többet kell a digitális kompetenciákkal foglalkozni, de ezt már teszteltük az előző félévben. Ebben sokkal többet léptünk előre, mint a NAT-ban elvártunk volna. A helyi tanterveket mindenhol megírták. Nagyobb változás a 9. évfolyamnál van. De hangsúlyozom, hogy a mostani NAT-ban igen nagy a tanár szabadsága. Nem kötjük meg, hogy az egyes tananyagokra mennyi órát kell szánni, csak javaslat van rá a kerettanterv alapján. Van választási lehetőség, és megnőtt a pedagógusok mozgástere is az órakeret felhasználásában. A természettudományos területen - amihez én szakmámnál fogva jobban értek - egyértelműen mondhatom, hogy sokkal nagyobb a választási lehetőség a tanítás területén.

Van elég tanár?

Tavaly szeptember elejéhez képest jelenleg több pedagógus van a tankerületi iskolákban. Minden tankerületi központ azon dolgozik, hogy a lehetőségekhez mérten az összes intézményében biztosított legyen a szakos ellátottság.

Milyen tanár hiányzik leginkább?

A természettudományos tárgyakat oktatókat a legnehezebb találni, ugyanakkor humán területen sok pedagógus keres munkát, magam is több ilyen, a közösségi médiában terjedő bejegyzéssel találkoztam. Sok helyen keresünk még tanítókat is. Nyelvszakosok közül leginkább az angol tanárok hiányoznak.

A tanári díjazás változott?

Most kaptak a pedagógusok egy 10 százalékos ágazati pótlékot, és a vezetői pótlék is jelentősen emelkedett.

Az EFOP-3.1.11-19 „Kedvezményezetti településeken működő állami fenntartású köznevelési intézmények munkájának támogatása” címen futó projektben a jogszabály szerint kedvezményezett településeken működő iskolák tanárai, oktatást segítői bruttó 500 ezer forint juttatást fognak kapni. Azt gondoljuk, hogy ezeken a településeken volt a legnagyobb probléma a digitális oktatással, s így most ott több a feladat a felzárkóztatással, illetve az iskolába való visszaszoktatással.