Változás jön a távmunkában - A munkáltató hozzájárulhat az otthoni rezsiköltségekhez

Azt ITM érdeklődésünkre azt is közölte, hogy a tervek között szerepel a távmunkában végezhető tevékenységek bővítése.

A munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon választhatóvá válna, és a későbbiekben a távmunka akár a munkanapok egy részében is megvalósulhatna.

A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a távmunka szabályozásának törvényi módosítása elsősorban egy keretet biztosít, a munkáltató és a munkavállaló megállapodása rögzítheti teljes mértékben annak részleteit.

A kormány a szociális partnerekkel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) több ülésen is egyeztetett a távmunka szabályozásáról,

a felek pozitívan fogadták a tervezett változtatások döntő többségét, néhány esetben javaslatokkal is éltek

jelezte az ITM. Kifejtik, hogy a távmunka a legtöbb gazdasági ágazatban használható, főként azokban, ahol nem fizikai munkát végzők dolgoznak. A kormány elkötelezett abban, hogy a foglalkoztatást tovább bővítse, kiemelten kezelve az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztését a szabályozás rugalmasabbá tételével – emelte ki a tárca.

Távmunka és home office

A távmunka és a home office közötti különbségről, valamint a távmunka szabályozásának szükségességéről kérdeztük Vakulya Csaba ügyvédet, az RSM Legal munkajogi szakértőjét.

Fontos, hogy míg a távmunka egy munkajogi fogalom, a home office a versenyszférában egy köznyelvi megfelelője annak, hogy valaki otthonról, vagy a hagyományos munkavégzési helyétől elérő helyen (nyaraló, internetkávézó, park) dolgozik

fejtette ki a növekedés.hu-nak. Mivel a home office-nak nincs pontosan körülhatárolt jelentése a Munka törvénykönyvében, ezért a rendszeresen és az alkalmanként történő otthoni munkavégzésre is alkalmazzuk.

A jelenlegi Munka törvénykönyv szerint

A Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) külön részben rendelkezik a távmunka szabályairól és rögzíti, hogy

a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

Fontos, hogy a munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak köteles minden olyan tájékoztatást megadni, amelyet más munkavállalónak is.

A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más dolgozókkal kapcsolatot tartson. A Munka törvénykönyve szerint távmunka esetén a munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.

Ugyancsak eltérő megállapodás hiányában a távmunkában dolgozó munkavállaló munkaideje kötetlen.

Időszerű a módosítás

Vakulya Csaba úgy vélte, a távmunka újraszabályozásának átgondolása mögött több ok is áll. Egyrészt a foglalkoztatási opciók áttekintésének időszerűsége, hiszen a hatályos szabályozás bevezetése óta is töretlen a technikai fejlődés, amivel érdemes lépést tartani, másrészt a távmunka iránti fokozott igényt az élet alakította ki, és ezeket a változásokat a jogi szabályozásnak is követnie kell.

A szakértő szerint fontos ok a kialakult járványhelyzet, amely a távmunka tömeges, kiterjedtebb és hosszabb távú, hatékony és ésszerű alkalmazása irányába terelheti a munkáltatókat és munkavállalókat, de erre a jelenlegi szabályrendszerben nincs még meg a megfelelő tér.

A munkaerő megtartásáról, a foglalkoztatás megőrzéséről és az esetleges adminisztrációs többlet alóli tehermentesítésről is beszélünk, amikor a szabályozás alakításán gondolkodunk

emelte ki Vakulya Csaba.

A távmunka feltételeinek továbbformálása EU-szabályozási szinten is felmerülő kérdés. Emellett elméletben lehetséges, hogy a jelenleg inaktív csoportokból újonnan belépőket is generálna egy szélesebb lehetőségeket biztosító szabályrendszer.

Ha home officeről beszélünk, akkor fontos megkülönböztetni a távmunkától azt a lehetőséget, amikor a munkáltató egyoldalúan írhat elő otthoni vagy egyéb a munkavállaló szerződésében meghatározott feltételekhez képest más szabályokat.

A Munka törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

A távmunkavégzés esetében az „eltérő munkahelyen” kitételt lehet kiemeli: az ilyen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap (352 óra) lehet. Tehát ebben az esetben egy kivételes lehetőségről beszélünk, amit nem lehet minden korlát nélkül alkalmazni.

Vakulya Csaba szerint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait, így különösen annak munkanapokban meghatározott korlátait nem érdemes bolygatni, de legalábbis fontos a távmunkától elkülönítetten kezelni.

Ez egy garanciális szabály arra, hogy a munkavállalók ténylegesen azt a munkát végezzék, amire szerződést kötöttek a munkáltatóval 

hangsúlyozta.

Menekülőút, de nehezített pálya is lehet

Arra a kérdésre, hogy tapasztalatai, rálátása szerint a magyarországi munkáltatók mennyire gondolják hatékonynak a távmunkát a koronavírus tükrében, a szakértő azt mondta: vegyesek a munkáltatók tapasztalatai.

Hangsúlyozta, hogy a mostani helyzetben olyanok is belekényszerültek a távmunka keretében történő munkavégzésbe, akik például a családi teendők miatt nem tudták megfelelően ellátni a munkahelyi feladatokat. És azt is látni kell, hogy vannak olyanok, akik egészen egyszerűen nem alkalmasak arra, hogy távmunkát végezzenek.

Ez nem feltétlenül értékítélet, el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk, vannak, akiket az motivál, hogy folyamatosan felügyelik a munkájukat, mások pedig lehet, hogy kifejezetten attól lettek hatékonyak, hogy abban az idősávban tudtak dolgozni, amikor hagyományos esetben egyébként éppen hazafelé utaztak.

Ezért a mostani helyzet alapján nehéz megalapozott következtetéseket levonni, járvány nélkül valószínűleg minden munkáltató szelektált volna és teljesen más összkép tárult volna elénk.

Az bizonyos, hogy azokon a munkaterületeken, szektorokban, ahol egyáltalán lehetőség van a távoli munkavégzésre a távmunka jobb opció volt, mint a cég leállása, a munkavállalók elbocsátása, vagy felmondása 

emelte ki Vakulya Csaba.

Több mint három és félszeresére ugrott az otthon dolgozók száma

Az ITM is hivatkozott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatfelvételére, amely szerint 2020 júniusában a távmunka lehetőségével leggyakrabban az IT-szektor, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az oktatás nemzetgazdasági ágakban dolgozók tudtak élni.

A KSH az ország első negyedévének gazdasági és társadalmi folyamatait áttekintő kiadványában megjegyzi, hogy koronavírus okozta járvány munkaerőpiacra gyakorolt egyik legszembetűnőbb hatása az otthoni munkavégzés szerepének felértékelődése volt.

Idén márciusban a 15–74 éves népesség 7,6 százaléka dolgozott távmunkában vagy home office keretében, míg egy évvel korábban csupán 2 százalék volt ez az arány. A karantén első hónapjában, vagyis márciusban már csaknem 338 ezren dolgoztak távolról, ami 3,7-szeres bővülés éves szinten.

 

A statisztikai hivatal 2018 első negyedévére vonatkozó adatai szerint (ez a legutóbbi és legrészletesebb, rendelkezésre álló statisztika)

a távmunkában dolgozók 89 százaléka otthonról végzi a munkáját, és csak 11 százalék dolgozik például kihelyezett irodában, nyilvános helyen (kávézóban, üzletközpontban), vagy ügyfeleknél.

A távmunkában dolgozók szerint jobban össze lehet egyeztetni a munkát és a magánéletet, kevesebb a munkával járó stressz, és rugalmasabb a munkaidő-beosztás, mint azok szerint, akik nem végeznek távmunkát. Az idei tapasztalatok alapján vélhetően csak tovább nőtt a távmunkát preferálók aránya.