Lejárt a határidő: ha még nem nyitott cégkaput, sürgősen pótolja!

Minden vállalkozás számára kötelező elektronikus cégkaput nyitni: a rendelkezést tavaly július elsejétől vezették be, de január elsején lejárt a türelmi idő. A cégkapu a vállalkozáshoz kapcsolatos ügyek elektronikus intézését biztosítja, és az ügyfélkapuval már rendelkezők 93 százaléka regisztrált, mondta a növekedés.hu-nak Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Az egyetlen kivétel az adóbevallás, amit idén még cégkapunk kívül is be lehet nyújtani a NAV felé, a többi ügyet már csak a cégkapun át lehet intézni. Az adóhatóság kirendeltségei mostantól 91 új kormányablaknál működnek, így megduplázódott az ügyintézési helyek száma. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára (forrás: MeH)

Az elektronikus ügyintézés terén nem állunk fényesen az uniós mezőnyben, nálunk még mindig a személyes ügyintézést részesítik előnyben a vállalkozások, illetve a lakosság. Milyen előrelépés történt ezen a területen?

Ma a lakosságnak és a vállalkozásoknak évente 20-23 millió államigazgatási ügye van csak a területi közigazgatásban. Célunk, hogy minél több állami szolgáltatást elektronikusan, az internet segítségével lehessen intézni. Ehhez az kell, hogy az ügyfeleket közvetlenül kiszolgáló hivatalok rendelkezzenek az ügyintézéshez szükséges feltételekkel, vagyis az infokommunikációs infrastruktúrával és az ehhez szükséges eszközrendszerrel. Az ügyfelek oldaláról fontos, hogy az állampolgárok és vállalkozások rendelkezzenek nagy kapacitású internet-hozzáféréssel, ezért indult el a Digitális Jólét Program, illetve 5 százalékra csökkent az internet áfája. Szeretnénk elérni, hogy az állampolgárok ez év végétől minél több állami szolgáltatást, kormányzati, államigazgatási, közigazgatási ügyet egy laptoppal vagy egy okostelefonnal el tudjanak intézni, akár otthonról is. Az állampolgárok ma még többségében a hagyományos személyes ügyintézésben bíznak, ezért fontos a kormányablak-hálózat fejlesztése. Évente csaknem 13 millió ügyet intézünk a 270 kormányablakban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kirendeltségei is egyre több kormányablakban elérhetők: mostantól 91 új helyen, így megduplázódott az ügyintézési helyek száma. Idén január 1-től az egyik legfontosabb változás, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, így például az államigazgatási szervek, helyi önkormányzatok, bíróságok, ügyészség köteles az ügyfelek számára biztosítani, hogy ügyeiket elektronikusan indíthassák.

Eddig már több mint 2,6 millió e-személyit állítottak ki. Hol lehet használni ezt az elektronikus kártyát?

Magyarország új e-egészségügyi rendszere az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, melyhez 2017. november 11-én a háziorvosi szolgálatok, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, és az összes gyógyszertár csatlakozott. Ezen a rendszeren keresztül elérhetővé válnak olyan adatok, melyeket eddig a betegnek papíron őrizgetnie kellett. Az e-személyivel az állampolgárok ebbe a virtuális térbe belépve láthatják a róluk tárolt egészségügyi adatokat. Az e-személyivel kiválhatók az orvosok által felírt receptek is a gyógyszertárakban. A múlt év végén a NAV minden ügyfélszolgálatát is felszerelték kártyaolvasóval, mivel az e-személyiről leolvasható az adó- és a TAJ szám is, így nem kell több kártyát magunkkal vinni. További funkció az e-személyin az elektronikus aláírás, fontos, hogy az e-személyihez képest rövidebb ideig, csak két évig érvényes, így kétévente meg kell újítanunk ezt a funkciót, ha használni szeretnénk.

Új szolgáltatás, illetve már kötelezettség a vállalkozások részére a cégkapu. Kapott-e minden érintett regisztrációra felhívó levelet az ügyfélkapuján keresztül a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatótól, vagy csak azok, akiknek van már ügyfélkapujuk? A vállalkozások hány százalékának van már cégkapuja?

A korábban is elektronikus kapcsolattartásban aktív cégek (például akik eddig is elektronikus bevallást tettek) 93 százaléka már regisztrált. Az érintettek számára pedig, például egyesületek esetén, akiknek eddig nem kellett elektronikus úton kommunikálni vagy csak ritkán és nem használták az ügyfélkaput sem, a NISZ Zrt. sajtóközleményben tájékoztatta a regisztrációs kötelezettségről.

A cégkapun keresztül az elektronikus kapcsolattartás ugyanazokkal a jogi hatásokkal jár, mintha például valaki nem vesz át egy postáról érkező dokumentumot? Mikortól kötelező a cégkapu?

Igen, sőt, mivel ezen körnek törvény előírja a kizárólagos elektronikus kapcsolattartást, a beadványaikat csak a cégkapun küldve fogadja el a hivatal, és a hivatal is ezen az úton küldi az iratokat. A kötelezettség 2017. július 1-től él, azaz tavaly július 1-től köteles minden vállalkozás cégkaput nyitni, ezen keresztül kötelesek elektronikus úton kapcsolatot tartani, ügyet intézni a hivatalokkal a vállalkozások. 2018. január 1-ig türelmi idő volt törvény alapján, a felügyeleti szerv 2018. január 1-től szankcionálhat is, ha ez elmarad.

Ez azt jelenti, hogy a NAV is idén már csak a cégkapun keresztül fogadja be az adóbevallást? 
Nem, a jelenlegi adóbevallási időszakban a cégkapun keresztül történő benyújtás alól mentesítést kaptak a cégek, tehát idén még lehet ügyfélkapun keresztül adóbevallást benyújtani. Fontos ugyanakkor – és a NISZ Zrt. részéről a cégkapu regisztrációval már rendelkezők külön tájékoztatást kaptak – ez a mentesítés  csak az adóügyekre vonatkozik, minden más ügyben a cégkapu használata kötelező.

Büntetésre számíthat-e az a vállalkozás, amelyik a türelmi idő lejárta után sem nyit cégkaput?

A Belügyminisztérium részeként az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet, mint felügyeleti szerv január 1-től szankcionálhat is, ha nem történik meg a gazdálkodó szervezetek részéről a cégkapu megnyitása. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szerint a szankciónak számos formája lehetséges, a határidővel jogszerű eljárásra kötelezéstől, a gazdálkodó szervezet vezetőjének képzésre kötelezésén át a bírság kiszabásáig.

Hol kaphat segítséget az a vállalkozás, amelyik nem rendelkezik cégkapuval?

A cégkapu regisztrációt online módon lehet megtenni a https://cegkapu.gov.hu/ oldalon. A regisztrációhoz az érintett szervezeteknek a járási hivatalok települési ügysegédei személyes segítséget is nyújtanak, őket közvetlenül is meg lehet keresni ennek érdekében. Az ügysegédek megtalálhatóak valamennyi járási hivatalban, illetve a kisebb települések önkormányzati irodáiban előre meghatározott időpontokban tartanak ügyfélfogadást.

Egy cégvezetőnek nyilván nincs arra ideje, hogy minden ügyben saját maga járjon el a cégkapun keresztül. Hogyan helyettesítheti magát az e-ügyintézésben?

A cégkapu kezelésére az adott gazdálkodó szervezetnél az erre felhatalmazott természetes személy (cégkapumegbízott) vagy az általa regisztrált, a gazdálkodó szervezet által megbízott további felhasználók jogosultak. A cégkapu-regisztrációt végző személy a cégkapuhoz egy fő cégkapumegbízottat regisztrálhat. A gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult személyek (cégkapu-ügyintézők) regisztrációját a cégkapumegbízott végzi. 

Január elsejétől milyen közigazgatási illetékeket töröltek el?

A lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárás idén január elsejétől illetékmentes. A lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges tulajdonilap-másolat lekérdezése (évi egy tulajdoni lap hitelintézet által történő lekérdezése) szintén díjmentes. Ezen kívül az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás hatósági eljárása is illetékmentes. A 20 év alatti fiataloknak a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez nyújtott támogatás eljárása idén július 1-től lesz illetékmentes.

 A CSOK-igényléssel kapcsolatos illeték- és díjmentességek 2018. január 1-től:
Új építésű lakások vásárlása esetén járó részleges vagyonszerzési illetékmentesség kiterjesztése azon ingatlanokra, amelyek forgalmi értéke a 30 millió forintos értékhatárt meghaladja, de a kapott CSOK összegét levonva az értékhatár alatt marad. Díjmentessé válik a CSOK-igényléshez szükséges tulajdonilap-másolat lekérdezése (évi 1 tulajdoni lap) akkor is, ha ezzel az igénylő a bankot bízza meg.
CSOK igénybevételével vásárolt új építésű ingatlanok esetén az ingatlan értékéből 15 millió forintra vonatkozó vagyonszerzési illetéket nem kell megfizetni, azaz igénylésenként 600 ezer forint a megtakarítás minden olyan esetben, amelyben az ingatlan forgalmi értéke 30 millió forint felett van, és a gyerekek számáról függően legfeljebb 40 millió forint. A vagyonszerzési illetékkedvezmény összesen körülbelül 1-1,3 milliárd forintos nagyságrendű megtakarítást eredményez. Jelenleg 3600 forint díjat terhel a CSOK-igénylőre a bank, ha lekéri az ingatlan tulajdoni lapját, ez alól mentesülnek az ügyfelek.

Példa az illetékszámításra egy 37 millió forintos családi ház esetén: -A lakásvásárlás illetéke (4%) jelenleg 1 millió 480 ezer forint -Ha 10 millió forint CSOK támogatás igénybevételére kerül sor a lakásvásárlás illetéke jelenleg 1 millió 80 ezer forint -Ha 10 millió forint CSOK támogatás igénybevételére kerül sor a módosítás elfogadása esetén lakásvásárlás illetéke 480 ezer forint lesz.