Lesz elég fagyasztott borsó a boltokban, vagy jöhet az import? – Bajban a hűtőipar

A múlt évi rossz termés nem csak a gazdálkodók számára okozott problémát, hanem az élelmiszeripart is megviselte. Milyen hatással volt a 2022-es év rekordgyenge termése a hűtőiparra? Van elegendő alapanyag a piacon? Mik a kilátások az idei évre?

A tavalyi évben 100 éve nem látott aszály sújtotta a mezőgazdaságot. Ennek eredményeképp sajnos a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a hazai hűtőipar nyersanyag ellátottsága a 2022-es évben.

A mennyiségi hiány következtében nem tudtuk megfelelően kiszolgálni a vevőinket, akik így más forrásból kényszerültek pótolni a hiányukat.

Ez a 2023-as szezonra is kihatással van, hiszen a beszállítókkal megkezdett tárgyalások során a termelők is tisztában voltak vele, hogy mekkora szüksége van a hűtőházaknak az alapanyagra, ami nem eredményezett jó alkupozíciót a tárgyalások során, illetve a termelők is szembesültek a költségeik növekedésével, valamint az infláció okozta reálérték vesztéssel. Ezért az elmúlt évekhez hasonlóan drasztikus áremelést hajtottak végre a termelők. Így majdnem minden nyersanyag oldaláról 15-20 százalékos drágulást tapasztaltunk.

Javít az ágazat kilátásain, hogy idén nyáron rendkívül jó termés ígérkezik és várhatóan túlkínálat alakul ki az alapanyagpiacon.

Hogyan befolyásolták az alapanyagpiacon tapasztalt zavarok a magyar hűtőipari cégek versenyképességét?

A magas nyersanyagáraknak súlyos következményei voltak a hazai feldolgozók versenyképességére nézve, hiszen ilyen költségek mellett nem tudnak érvényesülni a nemzetközi piacokon.

A magas árak mellett a hiány is rontotta a helyzetünket a külpiacokon, különösen Európán kívül. Ahol ugyanis nem tudtuk kiszolgálni a vevői igényeket, ott új szereplők léptek be a helyünkre, így konkrét piacvesztéssel is járt a 2022-es év.

Én a japán piacot emelném ki, ahol hosszas munkával jól kiépítettük a Mirelite Mirsa Zrt. piacát, a vásárlói igényeknek azonban csak a felét tudtuk kiszolgálni. Ennek következtében a partnereink a kínai beszállítók felé fordultak.

Korábban is potenciális konkurenciaként tekintettünk Kínára, eddig azonban a japán piacon nem tartották megbízható partnernek a kínai cégeket és a minőséget sem találták kielégítőnek. Most azonban kipróbálták a kínai termékeket ami nem okozott csalódás a Japán vevőknek, Kína több szempontból előnyösebb helyzetben van nálunk. Egyrészt a fizikai közelség is segíti az ottani exportőröket, másrészt a kínai állam különböző szubvenciókkal is támogatja az export fuvarköltségeit.

Milyen a helyzet Európában?

A megnövekedett, költségek következtében kikalkulált árakkal a magyar hűtőipari szereplőknek sajnos tovább romlott a versenyképessége más európai szereplőkhöz képest.

Az ugyan jó minőségű magyar termék magasabb eladási áron nem tud érvényesülni, a volument vivő vevőket nem tudja megfogni csak jelentős árcsökkentés után, ami hosszútávon nem kifizetődő.

Azt tapasztaljuk, hogy megjelentek új szereplők az európai piacon is. Különösképpen a kukorica piacára az időjárás eltolódás következtében olyan országokból is beléptek új versenytársak, ahol eddig nem termeltek kukoricát számottevő mennyiségben. Ilyenek Nagy-Britannia, vagy éppen Belgium, illetve a hozzávetőlegesen 8 évvel ezelőtt belépő Lengyelország folyamatosan növeli csemegekukorica termelését

Az elmúlt években Magyarország mindig is a gyorsfagyasztott csemegekukoricatermelés élvonalába tartozott. A franciákkal versenyezve az utóbbi 15 évben mi vettük át Európa vezető gyorsfagyasztott csemegekukorica előállító szerepét, sőt világviszonylatban is jelentős szereplőnek számítunk, USA után Magyarország még mindig a világ második gyorsfagyasztott csemegekukorica exportőre.  

A klímatikus viszonyok megváltozásával lassan ugyan, de változnak az erőviszonyok, amit a jelenlegi gazdasági helyzet rovásunkra tovább ront.

A hűtőiparban a borsó és a kukorica a két legfontosabb termék. Most épp ezek piacán jelentek meg új konkurensek. A nehézségek ellenére továbbra is fontos szereplők fogunk maradni, de egyre kiélezettebb versenyre kell felkészülnünk.

A kukorica feldolgozása a MIRELITE MIRSA Zrt. üzemében

Finanszírozási oldalról mennyire jelent problémát az ágazatnak a megemelkedett kamatkörnyezet?

A hűtőipar jelentős forgóeszköz-igénnyel rendelkezik. Amikor megkötünk egy szerződést a beérkező alapanyagokra, például a borsóra a tavaszi időszakban, a cégnek több milliárd forintos kiadása keletkezik.

A bevételek azonban hosszabb távon és kisebb részletekben keletkeznek, így az idén beérkező alapanyag költsége csak jövőre térülhet meg.

Épp ezért a forgóeszközt hitelből szokták az ágazatban finanszírozni, a jelenlegi kamatkörnyezetben azonban a finanszírozás rendkívül megdrágult.

A hűtőipar viszonylag energiaintenzív iparág. A tavalyi energiapiaci áremelkedés után idén már érzékelhető, hogy enyhült a nyomás az ágazaton?

Igen, idén már szerencsére érzékelhető az energiaárak csökkenése. Ez egy tőzsdei termék és hosszú távon kell szemlélni az árfolyamokat. A tavalyi energiapiaci ártüske valóban nagy pánikot okozott az ágazatban. Mindenki azt nézte, hogyan tudja csökkenteni az energiafogyasztását, hogyan tud optimalizálni, energiával spórolni.

Ami most problémát jelent, hogy az energiakereskedők még mindig beárazzák a piacon jelenlévő bizonytalanságot, kockázatot.

Összességében 2022-höz képest konszolidálódtak az energiaárak, de 2-3 éves időtávon nézve még mindig többszörösére emelkedett árakat láthatunk.

Mi szerencsés döntést hoztunk tavaly és nem kötöttünk hosszútávú szerződést a csúcson lévő energiaárakon, hanem tőzsdén vesszük a gázt és az áramot. Ha fixáltuk volna az árakat a tavalyi szinten, akkor komoly problémákkal néznénk szembe. Azok a vállalkozások pedig, akik így tettek, most különösen nehéz helyzetben vannak.

A kukorica gyorsfagyasztása a MIRELITE MIRSA Zrt. üzemében

Mennyire lehet érvényesíteni az átadási árakban a költségnövekedést?

A megemelkedett költségeket egyáltalán nem tudjuk érvényesíteni az eladási árainkban, sőt a kiskereskedelmi hálózatok elkezdték lefelé nyomni a beszerzési árakat, némely kiskereskedelmi lánc két évvel ezelőtti árakat igényel, már csak az inflációt is figyelembe véve ez irreális elvárás,.

A boltok polcain persze nem lesz hiány, viszont a magyar termékek helyett nagyobb arányban megjelenhet az import.

Ezek szerint kedvezőtlen alkupozícióban vannak a hazai feldolgozók? Milyen tényezők befolyásolják az árakat a magyar piacon?

A nyersanyag felvásárlás tekintetében vannak nagy nemzetközi szereplők a feldolgozók között a hazai piacon. Ezek a cégek határozzák meg az alapanyag felvásárlási árakat.

A kiskereskedelmi láncok szintén olyan pozícióban vannak, amiből képesek lefelé szorítani az árakat amin átveszik a terméket, így a hazai feldolgozók két oldalról is présben vannak.

A hűtőipar rokon ágazata a konzervipar. Ott is hasonló a helyzet?

A konzervágazat talán még ennél is nehezebb helyzetben van, mivel megjelent a magyar piacon a kínai import konzerv kukorica. A boltokban a vásárlók ezt nem látják, mert a címkén csak az importőr van feltüntetve, de visszakövethető, hogy Kínából származik a kukorica. Mi járunk nemzetközi kiállításokra is Ázsiába, ahol nem titkolják a helyi gyártók, hogy szállítanak Európába is.

Kína kimondottan veszélyes ebben a kiélezett versenyben. Ennek az elsődleges oka, hogy a helyi cégek számára vannak olyan állami szubvenciók, amelyek nehezen összeegyeztethetőek a versenygazdaság feltételrendszerével.

Egyre gyakrabban hallani, hogy az éghajlatváltozás következtében változtatni kellene a hazai termésszerkezeten. Van esetleg ilyen irányú elmozdulás a piacon?

Én szeretném azt hinni, hogy a mezőgazdaságunk, ha lassan is, de változik és a jövőben át fogunk állni egy olyan növényre, ami erősíti majd a nemzetközi piaci pozícióinkat.

Korábban gyakran emlegették alternatívaként a szóját, vagy a batátát. Ezek azonban eddig nem tudtak komolyabb szeletet kihasítani a hazai piacról. A fagyasztott batáta egyébként problémásabb termék, mert csak elősütött verzióban lehetséges volument értékesíteni belőle. Magyarországon jelenleg csak mi tudunk gyártani elsőütött, fagyasztott hasábburgonyát, de itt megfelelő nyersanyaghiány gyengíti a termelést.

Egy új siker termék bevezetéshez a jövőben fontos, hogy abból majd el kell érnünk egy mérethatékonyságot, megfelelő volumenben kell majd előállítani. Ehhez viszont a feldolgozóknak és a gazdálkodóknak szorosan együtt kellene működniük.

Említette a feldolgozók és a termelők együttműködését. Annak nem áll fenn a kockázata, hogy a termelők elfordulnak a hazai hűtőipar számára fontos alapanyagoktól?

A vetésforgó miatt szerencsére nagyon fontos a gazdálkodóknak a borsó, ami az egyik legfontosabb alapanyagunk. Hiába állna át egy termelő betárolható, árutőzsdén forgó, úgynevezett commodity termékekre, a termésszerkezetből nem szerencsés kihagyni a pillangósvirágú növényeket, amilyen a borsó is. A napraforgó például nagyon kizsigereli a talajt, így a vetésforgóba muszáj beépíteni a természetes úton nitrogénpótló tulajdonságáról ismert borsót.

Emiatt a termelőknek szüksége van a feldolgozóiparra, a hűtőházakra és a konzervgyárakra akik felé értékesíteni tudják a borsót.

A mezőgazdasági termékek 70 százalékát az ipar használja fel.

A fagyasztott zöldségek mellett mekkora potenciál van a magasabb feldolgozottsági szintet képviselő fagyasztott termékekben?

A mi cégünk próbál több lábon állni. Vannak fagyasztott gombócaink, húsos feldolgozott termékeink, gyártunk tésztaféléket nokedliket, szószokat. Ezek forgalma lassan növekszik, de egyelőre nem tudják átvenni a nagy volumenben előállított zöldségek szerepét.

Ahhoz, hogy ez a jövőben nagyobb szerephez juthasson teljesen új szemléletmódot kell bevezetni a vállalatban, új menedzsmentet, marketing és sales stratégiát kell hozzá kidolgozni. Ez idő és munkaigényes folyamat. Mi egyébként elindultunk ezen az úton.

A fagyasztott termékeknél maradva. Miért nincs magyar fagyasztott hasábburgonya a piacon?

Mi voltunk az utolsó fagyasztott sültburgonya előállítók itthon.

Korábban dolgoztak fel krumplit Magyarországon chips gyárak, más feldolgozók, ami segítette a megfelelő nyersanyag termesztését , azonban sajnos a feldolgozókapacitással együtt jelentősen csökkent a piacon a megfelelő nyersanyag bázis. A hazai burgonyatermesztők átálltak a frissburgonya értékesítés irányába. Ennek következtében nem volt itthon a sült hasábburgonya gyártásához elegendő alapanyag, vagy ha volt is az drága volt és külföldről még a fagyasztott krumplit is olcsóbb lehetett behozni, mint itthon megvenni a nyerset.

Az elősütött fagyasztott hasábburgonya piacát ráadásul hatalmas nemzetközi szereplők uralják.

Ennek oka, hogy óriási volumenben lehet ezt a terméket értékesíteni, épp ezért ezen a piacon már megjelennek a tőkeerős multinacionális cégek, akik szegregáltan akár a gyengébb minőségű hasábburgonyát tudják olcsóbban értékesíteni a magyar piacon

Mindent összevetve milyenek most az ágazat kilátásai?

Minden oldalról költségnövekedéssel találkoztunk. Legyen szó az energiaárakról, a személyi ráfordításokról, az új EPR állami hulladékszabályozásról, vagy akár a berendezések szervízköltségeiről. Utóbbival kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a hűtőiparban a géppark karbantartása komoly költségeket jelent. Egy kompresszor esetében például több millió forintos tétel csak a szervizelés. A költségek mellett a jelenlegi kamat környezet sem kedvező, valamint az infláció is a nehezíti a helyzetünket.

A nehézségek következtében az ágazatban nem a beruházások elmaradásától kell tartani, hanem a hűtőiparban a túlélésről van szó.

Az a vállalat, amelyik nem rendelkezik tartalékokkal most nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. A tavalyi év veszteségeit is nehéz volt kigazdálkodni és várhatóan 2023 sem lesz könnyű, a magas kamatlábak miatt viszont nem éri meg hitelhez folyamodni. Így most a piacon azok maradhatnak talpon, akik a korábbi években képeztek tartalékokat.