Magyar fejlesztés segít elkapni a bliccelőket

Interjú2019. jún 14.Növekedés.hu

A fizetős utakon egyre nehezebb dolga lesz a szabálysértőknek. Új módszerekkel eredünk a bliccelők nyomába – mondta el a Növekedés.hu-nak a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatója, Bartal Tamás, aki azt is elárulta: a szervezet annyi elemezhető adatot tárol, hogy ha azt kinyomtatnák, akkor azzal az Országos Széchenyi Könyvtár teljes területe megtelne.

Lassan hat éve, hogy a NÚSZ bevezette a saját elektronikus útdíjszedési rendszerét. Mennyi idő volt mire a belé fektetett pénz megtérült?

Mindössze 3 hónap kellett hozzá, hogy a rendszer behozza az árát. Az indulás óta több mint 1600 milliárd forintot termeltünk a költségvetésnek. Természetesen ennek az összegnek megvan a maga helye, hisz azt az utak karbantartására, javítására fordítja az állam. A befolyó pénznek kevesebb mint 10 százalékának megfelelő összeget költünk a NÚSZ működésére, ami rekordalacsonynak számít nemzetközi összevetésben.

A regisztrált ügyfelek körében arányaiban mennyi a külföldi?

Mivel tranzitország vagyunk, természetesen rengeteg külföldi használja az autópályáinkat. Az e-útdíjas kategóriában, tehát a nagyobb teherjárműveknél kicsit nagyobb is a nemzetköziek aránya, mint a magyaroké, de a külföldi jelenlét máraz e-matricás kategóriában is eléri a 43 százalékot.

Összességében egyébként csak 3,5 tonna feletti tehergépjárműből 400 ezer van regisztrálva a rendszerünkben.

A nap 24 órájában végeznek díjellenőrzést. Nyilván rengeteg adat halmozódik fel Önöknél.

Évente nagyjából 1 milliárd regisztrált eseményre kerül sor: ebbe beletartoznak például az értékesítési és ellenőrzési tranzakciók is. Évi 10-12 terabyte elemezhető adat keletkezik a NÚSZ-nál. Ez olyan sok, hogyha minden tárolt adatot kinyomtatnánk, akkor az Országos Széchenyi Könyvtár teljes területe megtelne vele. 

Van mód ennek a rengeteg információnak az üzleti hasznosítására?

Igen. Amellett, hogy társszervezeteknek, minisztériumoknak, hatóságoknakszolgáltatunk adatot, üzleti intelligencia szolgáltatásaink keretén belül piaci igényeket is ki tudunk elégíteni. Partnereink főleg fuvarozó társaságok, logisztikai cégek, vagy például energetikai vállalatok közül kerülnek ki, de vannak egészen egyedi megkeresések is. A múltkor egy osztrák nyugdíjas és szociális otthonokat működtető társaság például azzal keresett meg minket, meg tudjuk-e mondani, milyen útvonalakon autóznak a románok, mert ők egy célzott közúti plakátkampánnyal verbuválnának román munkaerőt az intézményeikbe.

A bliccelések száma hogyan változott az utóbbi években?

Két trendet látni: egyrészt arányaiban egyre kevesebb a magyar bliccelő. Másrészt a külföldiek által elkövetett szabálytalanságok száma meredeken emelkedik. Annyira, hogy 2018-ban összességében mintegy 30 százalékkal több jogosulatlanságot láttunk, mint 2017-ben. Beszédes, hogy az e-útdíjnál a bliccelők között a külföldiek aránya majdnem 80 százalék. Viszont annak ellenére, hogy egyre több a szabálytalanság, a befizetett pótdíjak nagysága nem változott érdemben: ez tavaly és tavalyelőtt is körülbelül 7 milliárd forint volt.

Ez hogy fordulhatott elő?

Tavaly több felhasználóbarát szolgáltatást is elindult. Ezek egyike a pótdíjmaximalizálás.  Előfordul, hogy valaki például rosszul emlékszik, és azt hiszi, hogy még érvényes a matricája, vagy mondjuk úgy tudja, hogy a párja már megvette neki. Emiatt gyanútlanul több alkalommal matrica nélkül használja a díjköteles útszakaszokat. Azzal, hogy szabályt szegett csak akkor szembesül, amikor megkapja az első pótdíjfizetési felszólítást. De ekkor már akár egy tucat pótdíjat is be kellene fizetnie. Ilyenkor kérheti, hogy a pótdíjak száma legyen összevonva, és csak legfeljebb kettőt kelljen azokból befizetni. Mi elsősorban nem büntetni akarunk, hanem segíteni, hogy mindenki jogszerűen használja a fizetős utakat, mert társadalmilag és a piaci verseny szempontjából is ez lenne a fair, főleg a tisztességes autósokkal és fuvarozókkal szemben.

Viszont ahogy mondta, a külföldiek körében a szabálysértések folyamatosan nőnek. Pontosan milyen trükköket vetnek be a csalók?

A csalásoknak két elterjedtebb módszere van. Egyrészt vannak a „szellemkamionok”, vagyis azok a teherjárművek, amelyeken a sofőrök az ellenőrző kamerák előtt valamilyen módszerrel elrejtik a rendszámot, így akarnak láthatatlanná válni. A másik nagy halmazt a potyázók képezik. Ők csak arra a szakaszra fizetik ki az útdíjat, ahol az ellenőrző kapuk állnak, de valójában hosszabb úton mennek.

Hogy lehet ellenük fellépni?

Az idei évtől új módszerekkel eredünk a bliccelők nyomába. A rendszám nélkül közlekedőkről külön képet készítünk, és azt elérhetővé tesszük az adóhatóság számára, amely a rendőrséggel közösen, a jármű ismertetőjegyei alapján, nyomozati úton be tudja azonosítani és el tudja kapni a csalókat. De az ellenőrzést egy másik fejlesztés is segíti, ez a menet közbeni ellenőrzés. Öt autónkat speciális kamerákkal láttuk el, amelyek segítségével mozgó járműveinkből képesek vagyunk a szembe jövő forgalmat vizsgálni. Ezt az új szisztémát májusban kezdtük el használni, komoly sikerrel. A fejlesztést egyelőre csak a 3,5 tonna feletti kategóriában használjuk, de a jövőben a személygépkocsik ellenőrzésénél is be tudjuk őket vetni, ha kell.

Mennyibe került ennek a magyar rendszernek a kifejlesztése?

A menet közbeni ellenőrzés egy már működő ellenőrzési rendszerre történő ráfejlesztés, ezért a maga kategóriájában kifejezetten olcsó volt: nagyságrendileg 10 millió forintba került, miközben a hasznossága óriási.

Dolgoznak más ellenőrző módszerek bevezetésén is?

A jövőben a járművek környezetvédelmi besorolását is fokozottabban vizsgálni fogjuk,ugyanis minél rosszabb környezetvédelmi kategóriába van besorolva egy nagyobb tehergépjármű, annál magasabb díjat kell utána fizetni. A rendszer fejlesztését elkezdtük, és várhatóan jövőre indítjuk el teljes körűen.