Hollywood a magyar programozókra is igényt tart

A szakemberhiány jószerivel minden ágazatot érint az országban, az informatika azonban így is kitűnik a többi szektor közül.

Az IT területen ugyanis a betöltetlen állások száma már a 30 ezret is megközelíti.

Nem csoda, hogy újabban több kezdeményezés is igyekszik ráirányítani a magyarok figyelmet a számítástechnika világára. A cél érdekében a Codecool nevű magániskola például egy egész meetup sorozatot indított be. Az összejöveteleiken azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy az informatika miként formálja át a mindennapjainkat és ezzel együtt az összes iparágat is. Legújabb szerda esti rendezvényükön a filmgyártás került reflektorfénybe.

Az már szinte közismert tény, hogy az amerikaiak szívesen forgatnak hazánkban. Az adókedvezmény, a jó infrastruktúra és a mutatós épített örökségünk a filmeseket mind mágnesként vonzza a Kárpát-medence ölébe. Az iparágnak csak jót tesz, hogy a streaming szolgáltatások folyamatosan sokasodnak és minden „online videotéka” saját sorozatokkal és filmekkel akar előállni. Most a tartalomgyártás olyan elképesztő méretekben zajlik, hogy a londoni stúdiók már 2020-ig le vannak foglalva. Emiatt persze egyre több stáb Kelet-Európa felé veszi az irányt.

Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy itthon a külföldi mogulok még a helyi programozóknak is adnak feladatot. Ehhez tudni kell, hogy az utómunkák terén kivétel nélkül minden film tartogat új kihívásokat, vagyis a rendezők rendre olyan igényekkel állnak elő, amelyeket a meglévő szoftverekkel nem lehet kiszolgálni. A meetupon Hargittai László vágó Angelina Jolie filmjét hozta fel példának.

Amikor „A vér és méz földje” című moziját itthon forgatták kifejezett kérés volt, hogy a filmre vett anyagokat másnap DVD-n már át kell adni a készítőknek.

A felvett jelenetek bedigitalizálása és kiírása azonban alap esetben jóval több időt vesz igénybe pár óránál. A kérést csak egy helyben kifejlesztett megoldás segítségével tudták teljesíteni.

Mostanában egyébként itthon annyira nyüzsög az amerikai filmipar, hogy a magyar stábtagok volt,

hogy viccelődve már azt emlegették, hogy Rákospalotán van, hogy több Oscar-díjas operatőr dolgozik, mint egész Hollywoodban.

A nálunk dolgozó sztárokról Hargittai néhány anekdotát is elmesélt: mint mondta Harrison Ford a kávéért épp úgy sorba áll, mint bármely másik stábtag. De szerénységben Angelina Jolie még őt is lekörözi. Hargittai egyszer teljesen véletlenül fellökte egy ajtóval, a színésznő azonban nem hogy nem sértődött meg, de még ő kért elnézést.

Az eseményen azért az is kiderült, hogy miközben a magyar filmiparnak nagy szüksége van a hazai IT-s szakemberekre, ennek a szakmának is megvannak a maga nehézségei. Aki boldogulni akar annak menedzselnie kell magát. A munkák van, hogy hektikusak: a szakemberek, akik az egyik héten még egy nagy hollywoodi produkció digitális trükkjein ügyködnek, azok lehet, hogy pár héttel később már egy alacsony költségvetésű magyar filmen dolgoznak a korábbi fizetés töredékéért.

Az eseményen a témát egy egészen más oldaláról közelítette meg Horvátth Szabolcs, a Digic Pictures technológiai vezetője. A 2002-ben alakult Digic elsősorban a videojátékokhoz készült rövid, kifejezetten realisztikus animációs kisfilmjeiről híres.

Saját területükön világszinten is az egyik legnagyobb névnek számítanak.

Viszont szeretnének váltani: hosszútávon főleg számítógépes animációval készült sorozatokkal, filmekkel szeretnének foglalkozni. Ebbe az irányba már sikerült is ellépniük azzal, hogy részt vettek a Netflix egyik új produkciója, a márciusban debütált „Love, Death & Robots” készítésében. Mint Horvátth elmondta, náluk jelenleg mintegy 300-an dolgoznak. A kapacitásuk arra elég, hogy 1 év alatt 1 órányi anyagot készítsenek. Mint hozzátette: az állásinterjúkon főleg arra kíváncsi, hogy a jelentkező miket alkotott korábban.

Aki magától még semmit nem csinált, az nem alkalmas arra, hogy ezen a területen elhelyezkedjen, hisz ez a művészeti ág láthatóan nem érdekli igazán.