Magyar Közgazdasági Társaság: mérlegen az elmúlt 9 év

Megválasztása óta 9 év tel el, hiszen a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) háromszor választotta meg Önt elnökének, azaz három elnöki ciklust hagy most a háta mögött. Miközben a legtöbb komoly múlttal rendelkező szakmai szervezet a tagság csökkenésével és öregedésével kénytelen szembenézni, Ön megújította és látványosan megfiatalította a közgazdasági és pénzügyi szakemberek elsőszámú szervezetét. Azt a szervezetet, melyet még a 19.században alapítottak. Árulja el, hogyan sikerül bevonzani a sok fiatalt.

Őszintén örülök, hogy az elmúlt években folyamatos volt a fiatal szakemberek csatlakozása a Magyar Közgazdasági Társasághoz.

Évente 200-300 közgazdász, pénzügyi szakember döntött úgy, hogy tagja lesz a Magyar Közgazdasági Társaságnak,

így az elmúlt 9 év alatt több mint kétezer fővel, többségükben fiatal szakemberrel bővült a tagságunk. E bővülés folyamata nem állt le, most is tart. Számomra pozitív visszajelzés, hogy az új generációk is részt kívánnak venni a munkánkban. Ezt az építkező folyamatot jelentősen segítette az MKT Ifjúsági Bizottsága, élén egy tehetséges és agilis szakemberrel, Lengyel Ádámmal. Úgy gondolom,

a fiatalításhoz hozzájárult az MKT-nak a különböző egyetemekkel kötött stratégiai megállapodása is.

Ilyen partnerünk például a Corvinus Egyetem, a Metropolitan vagy a Nyíregyházi Egyetem, valamint az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Tárgyalásban vagyunk továbbá az ELTE-vel és a Veszprémi Egyetemmel, hiszen ők is látják, hogy itt egy kölcsönösen előnyös megállapodásról van szó.

Az egyetemekkel kötött megállapodásaink lényege, hogy az egyetemek vezetése támogatja ifjúsági szervezet alakulását és működését, helyszínt ad rendezvényeinknek, mi pedig odavisszük egyes rendezvényeinket, illetve alkalmi oktatókat, előadókat biztosítunk számukra.

Mindenesetre a fiatalok részvétele az MKT jövője szempontjából kiemelten fontos.

Kilenc évvel ezelőtti megválasztásakor nem tett sok ígéretet, az a néhány ígérete viszont jelentős volt. Vonjunk egy gyors mérleget: sikerült megvalósítani a tagságnak tett fő vállalásokat?

Megválasztásomkor három vállalást tettem. Egyrészt az MKT addig elért eredményeinek megőrzését, valamint a megörökölt alapokon történő továbbépítkezést.

Szakosztályaink száma az elmúlt években 24-ről 30-ra növekedett:

az Európai Uniós, a Kelet-közép-európai, a Monetáris Politikai, az Innovációs, valamint a Felsőoktatási és Továbbképzési szakosztály legújabbként pedig az Üzletfejlesztési Szakosztály kezdte el működését.

Szakosztályaink többsége igen aktív: majdhogynem naponta kapok híreket új kezdeményezésekről. E kezdeményezések lehetnek előadások, könyvbemutatók, panelbeszélgetések vagy más szakmai egyeztetések. A 9 évvel ezelőtti éves 60-80 rendezvénnyel szemben évente ma mintegy 100 rendezvényünk van egy esztendőben.

Ezek közül a legismertebb a közgazdász szakma vezető éves rendezvénye, a Közgazdász Vándorgyűlés, melyre minden alkalommal 700-900 szakember látogat el. Ezen kívül volt más nagyobb lélegzetvételű kezdeményezésük?

A Vándorgyűléseink mellett indult két nagyobb kezdeményezésünk: a

Költségvetési Tanács és az MKT hagyományos éves közös rendezvénye,

melyre az utóbbi években meghívtuk a cseh, a román és legutóbb a szlovák költségvetési tanács elnököt is. Idén várhatóan vendégünk lesz a frissen megalakult lengyel Költségvetési Tanács elnöke is. Emellett szervezzük a másik kezdeményezést:

a Nemzetközi Közgazdasági Diákolimpia hazai fordulóit.

A hazai illetve nemzetközi döntőseink közül többen már neves külföldi egyetemek közgazdász hallgatói. Erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a közgazdaságtan a középiskolákban kötelezően választható fakultációként bevezetésre kerüljön.

Rendezvényeiken, főleg a vándorgyűlésen szinte kötelező a közgazdász és pénzügyi szakma vezető képviselőinek a megjelenése. Miniszterek, bankvezetők vagy épp az Állami Számvevőszék elnöke rendszeres előadói a rendezvényeiknek. Mekkora munka ennek a megszervezése, leegyeztetése?

Az előkészítés természetesen mindig időt vesz igénybe, ám a részvételi hajlandósággal eddig soha nem volt gondunk, örömmel jönnek hozzánk előadást tartani, akár vitázni. A Vándorgyűléseink mindegyikén megtiszteltek minket előadásaikkal, panelbeszélgetéseken való részvételeikkel a hazai gazdaságirányítás, gazdaság és a tudomány vezető képviselői. 

Volt Nobel-díjas közgazdász előadónk, neves külföldi és hazai szakemberek fogadták el meghívásunkat,

megtisztelt minket az Államelnök, az MTA akkor frissen kinevezett elnöke, és tudtam teljesíteni egy titkos „plusz egy” vállalásomat is…

Kíváncsivá tett, mi volt ez a titkos vállalás?

Egyszer Csányi Sándor is előadott a Közgazdász Vándorgyűlésen, sikerült megnyerni őt a nyitó panelünk előadójának. Örültem, hogy elfogadta a meghívásunkat, kifejezetten érdekes előadást tartott a vándorgyűlés résztvevőinek.

A Vándorgyűlésen elhangzottak alapján eddig minden évben összeállítottak egy komoly javaslatcsomagot a gazdaságpolitika irányítói számára. E javaslatok ugyan rendre megjelentek a sajtóban is, ám azt már kevéssé lehet tudni, hogy a gazdaságpolitikai irányítók mennyire szívlelték meg ezen iránymutatásokat….

Javaslataink sajnos nemigen találtak meghallgatásra az elmúlt években, pedig talán hasznosabb lett volna néha a mi gondolatainkat is megfontolni a gazdasági élet Győzikéjének okosságai mellett….

Ugyan azzal nem dicsekedhetünk, hogy a javaslatainkkal áttörést értünk el a gazdaságirányításban, ám az kétségtelen, hogy szakmai szervezetként komoly presztízzsel rendelkezünk, ott vagyunk a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, valamint az Integritási Hatóság Korrupcióellenes Munkacsoportjában.

A pandémia – minden káros hatása mellett - lehetőséget teremtett az innovációra Önöknél is: bevezették az online és a hibrid rendezvényeket, streamelik a nagyobb rendezvényeiket, a YouTube-on és a podcastjainkban visszanézhető, visszahallgatható több, mint félezer korábbi rendezvényük.

Van egy saját kis stúdiónk az MKT közösségi terében, ahonnan magunk is közvetíteni tudjuk a kisebb rendezvényeinket.

Az online és a hibrid rendezvényeket egyre többen kedvelik, így az ország bármely pontjáról élőben tudnak minket követni.

Itt hadd említsem meg az MKT támogatóit, akik nélkül rendezvényeinket nemigen tudtuk volna – különösen ilyen számban – megtartani. Kiemelten köszönettel tartozunk a Magyar Nemzeti Baknak mint fő támogatónak, és bár a nevét mostanában – úgy tűnik, jó okkal – más összefüggésben emlegetik, Matolcsy Györgynek, aki az intézményen keresztül és közvetlenül is támogatást adott a szervezetünknek.

Közgazdasági Társaságok más országokban is dolgoznak. Hogyan tudták erősíteni a nemzetközi szakmai kapcsolatokat?

A határon túli magyar közgazdász szervezetekkel (erdélyi, vajdasági, felvidéki) való igen jó és szoros kapcsolatot megörököltem. Úgy gondolom, e kapcsolatokat sikerrel építettük tovább közös konferenciákon, vagy épp részvétellel egymás rendezvényein. A vajdasági közgazdász szervezet felkérése elkészítettük és a Vajdasági Magyarok Szövetsége és a Külügyminisztérium vezetésének jelenlétében

bemutattuk a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program I. és II. ütemének értékelését.

Sajnálatos módon nem jártunk sikerrel a kárpátaljai magyar közgazdász társaság megalakulásának támogatásával, pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetünk sokat dolgozott rajta.

Jó kapcsolatokat építettünk ki viszont a V4-es országok közgazdasági társaságaival, voltak, vannak és remélhetőleg lesznek is közös konferenciáink. Közösen is buktuk el a Nemzetközi Közgazdasági Társasághoz a 2026-os Közgazdász Világkongresszus budapesti helyszínnel történő megrendezése ügyében közösen aláírt és beadott pályázatunkat, a bukás sajnos a politikának tudható be. De az eredmény, hogy sikerült felhívnunk a figyelmet a régióra. Ebből most Belgrád profitál:júniusban ők rendezik a Világkongreszust.

Kanyarodjunk vissza a kinevezésekor tett vállalásokhoz. Az MKT gazdálkodásának stabilizálását szintén megígérte, hogyan állnak e téren?

Valóban, deklarált cél volt, hogy a működési költségeinket a saját bevételeinkből tudjuk kigazdálkodni. Ezzel a vállalásommal kapcsolatban részsikerekről tudok csak beszámolni: bár

az elmúlt 9 év során tagságunk létszámban is növekedett, és a korösszetétel is kedvezően alakult

– számos fiatal taggal gazdagodtunk, és emeltük a tagdíjat is – a bevételi oldalon még mindig alatta vagyunk a kívánatosnak. Minden körmönfont próbálkozásom ellenére a tagdíjfizetési hajlandóságon van mit javítani, pedig ha minden tagunk fizetné a tagdíjat, már-már elérnénk a nullszaldót. Ez annak is köszönhető, hogy a kiadási oldalon jelentős eredményt sikerült elérnünk: az ELTE Kecskeméti utcai épületben sikerült kedvező feltételekkel olyan irodát bérelnünk, amely minden igényünket kielégíti.