Magyar kutatók is együtt dolgoznak a holland Vírusvadásszal, a virológia élő legendájával
InterjúMagyar kutatóorvosok is együttműködnek azzal a nemzetközi kutatócsoporttal, amely fontos eredményt ért el a koronavírus kísérleti ellenszerének kifejlesztésében. Letoha Tamás, a szegedi Pharmacoidea kutatóintézet vezetője évek óta együtt dolgozik a kutatócsapat egyik vezetőjével, Albert Osterhaus professzorral, akit mindenki a Vírusvadász néven emleget. Letoha Tamást a közös kutatások eredményeiről kérdeztük.
Milyen eredményeket sikerült elérnie a koronavírus ellenszerével kapcsolatban Osterhaus professzor kutatócsoportjának?
Albert Osterhaus, vagy ahogy társai nevezik, a Vírusvadász, a virológia élő legendája: kollégáival most olyan ellenanyagokat fejlesztettek ki, melyek a koronavírus felszínéhez tapadva meggátolják a vírus kötődését a gazdasejthez, ezzel megálljt parancsolva a fertőzésnek. Megtiszteltetés, hogy az EU legnagyobb gyógyszerfejlesztési programjában, az Innovatív Medicina Kezdeményezésben már évek óta együtt dolgozhatok Alberttel és kollégáival.
Letoha Tamás kutatóorvos, a szegedi Pharmacoidea vezetője
Hányan vesznek részt a munkacsoportban? Honnan jöttek a kutatók, min dolgoznak eredetileg?
A nemzetközi konzorcium munkájában többen veszünk részt. Az Albert Osterhaus, illetve a Sanofi és Pfizer gyógyszergyárak vezette munkacsoport feledata megértni a vírusok agyba jutásának mechanismusát és ezáltal új, az agyra specifikus hatóanyagok kifejlesztése az idegrendszeri betegségek terápiájához.
Ön hogy került be a munkacsoportba, ki kereste meg?
A nemzetközi munkacsoport létrehozását 2016 áprilisában én kezdeményeztem. Ekkor ugyanis világosan látszott, hogy a Pálinkás József vezette Innovációs Hivataltól – a többezer milliárdos hazai uniós támogatási dömping ellenére – egy fillér támogatást nem kaphatok kutatásaink finanszírozására. Így ahhoz, hogy folytassam a megkezdett munkát, szükség volt az Innovative Medicina Kezdeményezésen keresztül elérhető nemzetközi támogatására. Albert Osterhaus az email megkeresés után fél órán belül hívott. Miután igent mondott, öt hónapot dolgoztunk a projektterv összeállításán, amit végül az Innovative Medicina Kezdeményezés vezetősége támogatásra érdemesnek talált.
Mi a kutatásaik fő célja?
Egyes vírusok agyba jutásának mechanizmusának megismerésével a jelenleginél hatékonyabb terápiás eljárások kifejlesztése az agyi betegségek ellen.
Hol tartanak most?
A modellként alkalmazott 4 vírus közül 3 agyba jutási mechnizmusát sikerült többé-kevésbé feltérképezni.
Mennyi idő múlva várható eredmény?
A Pharmacoidea-nál dolgozó kutatótársaimmal mi már leszabadalmaztattunk egy eljárást ellenanyagok agyba juttatására. Az iparjogvédelmi oltalom miatt a tudományos közleményt csak késve, az év vége felé tudom publikálni.
Miért kellett saját kutatásba fogni?
Azért, hogy a fejlesztések közvetlenül a gyógyszerfejlesztésben hasznosuljanak, azaz kutásainknak legyen gyakorlati haszna.
Mennyi forrás áll rendelkezdésre?
Az Innovative Medicina Kezdeményezésen keresztül elérhető támogatások jóval szerényebbek, mint az itthoniak. A mi projektünkben mint mindenki más, így Albert Osterhaus is 300 ezer eurót, azaz nagyjából 100 millió forintot kap az ötéves munkájához, ami töredéke azoknak a támogatásoknak, amit Pálinkás József úrék az EU-s támogatásokból kiosztottak a hazai akadémiai elitnek.
Személyesen találkoznak?
A munkacsoport résztvevői személyesen és telefonon is rendszeresen találkoznak. Bár ez a koronavírus miatt a megbeszélések csupán a telekonferenciákra szűkülnek.
Ki koordinálja, vezeti a kutatást?
A kutatásokat Albert Osterhaus mellett az Oxfordi Egyetem ideggyógyásza, Zameel Cader professzor, illetve a Sanofi és Pfizer gyógyszergyárak irányítják.
Sikerek a koronavírus ellenszerének megtalálásában
Mint arról a Dutch News a napokban beszámolt, Osterhaus kutatócsoportja olyan antitestet fedezett fel, amely elvezethet a koronavírus ellenszeréhez.
A University of Utrecht és az Erasmus University Medical Center kutatóival együtt kifejlesztettek egy antitestet, ami állításuk szerint „potenciálisan megelőzheti a COVID-19 fertőzést, illetve segíthet annak kezelésében”.
Fontos azonban, hogy ne tápláljunk hamis reményeket, annak ellenére, hogy a felfedezés ígéretesnek tűnik. Ennek ellenére még korai lenne azzal számolni, hogy végül embereken is működni fog az ellenszer – véli az eddigi eredményekről a kutatás vezetője, Berend-Jan Bosch.
A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy egy gyógyszeripari cég bevonásával megkezdődhessen az antitest gyógyszerként való tömeggyártása.
Mielőtt piaci forgalomba kerülhet, az antitestnek további fejlesztési és tesztelési fázisokon kell átesnie, ez a folyamat azonban már zajlik – nyilatkozta az eddigi eredményekről az Erasmus Magazine-nek Frank Grosveld. Elmondta, hogy a gyógyszerfejlesztés mellett dolgozni szeretnének egy diagnosztikus teszt kifejlesztésén, amit mindenki otthon is elvégezhet, így könnyen megtudhatják, hogy fertőzöttek-e, vagy sem. A terv szerint a gyógyszer megállítaná a fertőzést és időt adna a betegnek a felépülésre.
Albert Osterhaus holland virológus, a rotterdami Erasmus Egyetem professzora
A valós megoldás egy vakcina kifejlesztése lenne, ezen más kutatók is már dolgoznak,
viszont egy vakcina kifejlesztése akár két évbe is telhet, az új gyógyszer azonban – ha minden a terv szerint alakul - ennél hamarabb elkészülhet. Annyi a hátránya, hogy drágább legyártani.
A cikk is idézi az ígéretes eredmények ellenére a kutatócsoportban részt vevő Albert Osterhaus virológust, aki szerint még sok ponton elvérezhet az antitest gyógyszerré alakítása. A hasonló próbálkozások jelentős része kudarcba fullad. A professzor szerint irreális lenne azt gondolni, hogy elég legyártanunk pár kilónyit ebből a gyógyszerből és a világ megmenekül a koronavírus járványtól.
