Magyarországra jöhetnek az euró milliárdok - Szakértővel az EU-s forrásokról és a forint jövőjéről is beszéltünk

Az uniós pénzek terén mire számíthatunk? A következő időszakban mennyire nyílnak meg az EU-s pénzcsapok?

Magyarországnak 12 milliárd euró lett elérhető, a lehívások terén pedig jól állunk. Az első félévben időarányosan benne voltunk a top 10-ben az EU-s országok között, ami úgy különösen jó eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy nem is olyan rég még kérdés volt, hogy a forrásokhoz mennyire tudunk hozzáférni.

Előreláthatólag idén is több pénz jöhet az EU-ból, mint amennyit be fogunk fizetni az uniós költségvetésbe.

Az más kérdés, hogy hány projektet és milyen értékben finanszíroz elő az állam és ahhoz képest mennyi pénzt kapunk az Európai Uniótól. Ezen a téren valószínűleg jövőre jobban egyensúlyba kerülünk.

A remény az év elején még az volt, hogy idén a gazdaság motorja a fogyasztás lesz, amely egyelőre a várt szint alatt teljesít. Mikor pöröghet fel?

Ezt nem tudjuk biztosan. Azt látni kell, hogy a háztartások fogyasztása, ha nem is a remélt ütemben, de a reálbérek emelkedése miatt láthatóan növekszik. A friss adatok szerint az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest 4 százalékos volt a bővülés.

Igaz a bázis meglehetősen rossz volt, hisz tavaly a második negyedévben 1,9 százalékos visszaesésre került sor. Mindenesetre valamennyi lakossági fogyasztásnövekedés van.

A megtakarítási ráta viszont most relatíve magas, ráadásul a fogyasztás egy része nem itthon csapódik le: hanem mondjuk nemzetközi online boltokban vagy külföldi utazásokon.

Abban, hogy a fogyasztási ráta alacsony a magas inflációs környezetnek is van szerepe. Már csak azért is, mert az alsó jövedelmi szegmens jobban megérezte a pénzromlást, mivel az élelmiszer-árak átlag feletti mértékben emelkedtek. Emiatt több idő, amíg ez a fogyasztói kör egyenesbe jön.

A lakosság fogyasztási, beruházási és megtakarítási rátájának alakulása a rendelkezésre álló jövedelem arányában

Forrás: MNB Inflációs Jelentés, KSH

A költségvetési hiánycél vajon tartható az idén?

Az áfabevételek láthatóan elkezdtek nőni: úgy gondolom az idei évre kitűzött 4,5 százalékos hiánycélt el lehet érni.

A témában vannak azért még nyitott kérdések. Például nem tudni mi lesz a 200 millió eurós bírsággal, amellyel tartozunk az EU-nak. A kormányzat dönthet úgy, hogy nem fizeti be és akkor az összeget az EU-s forrásokból vonják le. Ez utóbbi esetben a bírság nem érintené az idei költségvetési egyenleget.

A forint-árfolyamnál mik a kilátások?

Az látható, hogy a forint egyre kevésbé tud megerősödni. Az eurót az év elején még volt, hogy 378-380 forint körül jegyezték, mostanság viszont a forint a jobb időszakaiban is csak a 392-393-as értéket tudja bevenni.

Két-három hónapos időtávban az a valószínűbb, hogy a forint tovább romolhat. Erre most mindenképp nagyobb az esély, mint egy esetleges erősödésre.