Már csecsemők is kerülnek kórházba koronavírus miatt - mondja a Heim Pál orvosigazgatója

Önök országos intézményként tavaly március óta az egyik kijelölt intézménye a SARS-Cov-2-vel fertőzött gyerekeknek. Mik a tapasztalataik?

Igen, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet a Közép-Magyarországi Régióban az egyetlen gyermek Covid-ellátásra kijelölt intézet. Az első hullámban, tavaly tavasszal alig volt néhány olyan gyerek, akit Covid-19 miatt kellett volna felvennünk, inkább az volt jellemző, hogy kimutattuk a fertőzést olyanoknál, akik egyébként baleset vagy betegség miatt szorultak kórházi ellátásra. De náluk, ahogyan a gyerekek döntő többségénél, tünetmentes maradt vagy csak enyhe tünetekkel járt a fertőzés. A második hullám már kicsit erőteljesebb volt, a lakosságon belül is több volt a fertőzött, így nálunk is több olyan gyerek fordult meg, aki a fertőzés következtében szorult kórházi ápolásra.

Mennyiben voltak mások az ő tüneteik, mint a felnőtteknek?

A felnőttekre jellemző tüdőgyulladás, nehéz légzés alig-alig fordult elő, inkább láz, hányás, hasmenés miatt volt indokolt volt az infúziós kezelés.

Tavaly ősszel már azt is megtapasztaltuk, amit az első hullámban nem, és amiről addig csak a pandémiában előttünk járó országokból érkeztek hírek: a gyerekkori sokszervi gyulladást. Erre az a jellemző, hogy enyhén vagy észrevétlenül lezajlik a gyermeknél a fertőzés, majd 2-4 hét elteltével súlyos állapotba kerül, a láthatatlanul lezajló citokin vihar miatt.

A vezető tünet a magas láz, sokan szenvednek hasi fájdalomtól, hasmenéstől, gyakoriak a bőrtünetek, jellemző lehet a száraz kötőhártyagyulladás. A betegség sokszor sokkos állapothoz vezethet, keringési elégtelenséggel társulhat, és a szív érintettsége is gyakori, inkább funkcionálisan, mint szerkezetileg  és akár veseelégtelenséget is okozhat. Ezek miatt az ilyen betegeknél immunmoduláló és/vagy szteroidkezelést, keringés-, illetve légzéstámogatást kell alkalmazni. Vannak, akiket intenzív osztályon kell kezelni, ugyanakkor, bár az állapotuk súlyos, általában gyorsan regenerálódnak, és csak kevés gyerek szorul gépi lélegeztetésre.

Mennyire gyakori a Covid-19 nyomán kialakuló sokszervi gyulladás?

Amerikai adatok szerint 0,14 százalék, de ez biztosan nem pontos, hiszen az enyhe és tünetmentes esetekben nem történik diagnózis. Szerintem nem fontos a százalék, mert akinél kialakul, annak ez 100 százalék.

Közel 60 esetet kezeltünk október óta, és ezeknek a betegeknek a  60-70 százaléka szorult átmenetileg intenzív osztályos kezelésre. Jelenleg a betegek döntő többsége akut Covid-fertőzés miatt került kórházba.

A harmadik hullám miben más a korábbiakhoz képest?

A harmadik hullámban gyökeresen megváltozott a kórokozó, tudjuk, hogy mindinkább az angol mutáns dominál, ami – szemben az eredeti kínai vírussal – sajnos a gyerekeket is erőteljesebben érinti. A tendencia kedvezőtlen, a vírus tavaly óta jelentős mértékben megváltozott, mind az epidemiológiáját, mind a klinikumát tekintve gyerekkorban.

A gyermekkor nagyon széles életkori spektrumot ölel fel. Mely korosztályoknál gyakoribbak a komolyabb tünetek?

A kórházba kerültek között vannak csecsemők, 2 hetes, hathetes, 3 hónapos, de leginkább talán kiskamasz kortól jellemzőbbek a komolyabb tünetek.  

Az említett sokszervi gyulladás mennyire okoz maradandó károsodásokat?

Mivel idehaza tavaly októberben láttuk az első ilyen eseteket, tudománytalan lenne erre bármilyen választ adni. Még szakirodalom is kevés született ebben a tárgykörben, ami van, az arról szól, hogy talán nem nagyon maradandóak az elváltozások.

Ami biztos, hogy azok a gyerekek, akiknél sokszervi gyulladás alakult ki, nem sportolhatnak egy ideig, még testnevelésórán sem vehetnek részt, ez egyébként például az amerikai ajánlás is.

A keringési rendszert a vírus ugyanis akkor is érintette, ha nem volt nagyon ilyen jellegű tünet, ezért nem szabad ezeket a gyerekeket komolyabb terhelésnek kitenni, amíg a kardiológus mindent rendben lévőnek nem talál.

Van más olyan fertőzés, ami ilyen súlyos elváltozásokat tud okozni, mint a SARS-Cov-2?

Hogyne, sok minden okozhat sokszervi gyulladást, autoimmun-reumás betegségek, egyéb vírusfertőzések, ez tehát nem ismeretlen dolog. Ám az, amit a koronavírus kapcsán látunk, hogy tömegesen fordulnak elő ezek az állapotok, egyedülálló jelenség.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben mennyi beteget kezelnek jelenleg, mennyi ágyat tartanak fenn Covid-19-esetekre, ezek mennyire telítettek?

Összesen 208 ágyuk van biztosítva Covid-ellátásra, ezen belül 36 intenzív kezelésre, és szerencsére nem volt még nap, amikor tele lettünk volna betegekkel.

Mit javasol, mikor hívjon orvost a szülő a gyerekéhez, ha Covid-fertőzésre gyanakszik?

Akinek bármilyen, Covid-19-re utaló tünete van (felsőlégúti panasz, hasmenés, hőemelkedés vagy láz, fejfájás), annál érdemes elvégeztetni egy antigén-vizsgálatot, ez 15 perc alatt eredményt ad, és ha negatív, akkor egy PCR-tesztet is kérni. Ameddig csak lehet, a gyerekeknek is az otthonukban érdemes gyógyulniuk, a karanténszabályokat betartva, tehát a szülők sem mehetnek dolgozni. Akinek a tünetei erősödnek, akár magasra szökik a láza, nem tud inni, enni, nehézlégzése, szapora szívverése van, ahhoz orvost vagy mentőt kell hívni, esetleg elvinni a közeli gyermeksürgősségi ellátóhelyre. Újszülötteket, csecsemőket a végbélben mért 38 fokos hőmérséklettel azonnal kórházba kell vinni, és mindenképpen kivizsgáltatni. De a 3 hónap alattiakat is szerencsésebb megmutatni orvosnak, ha lázasak.

Közben azért jó hírek is érkeznek, már két védőoltásnál is jó eredményeket értek el a gyerekeknél. Talán hamarosan ők is biztonsággal olthatók lesznek koronavírus ellen.

Ezek nagyon jó hírek, de ne feledjük: az oltás nem ad 100 százalékos védettséget a fertőzés megelőzésében, a maszk, a távolságtartás, a fertőtlenítés ugyanolyan fontos lesz az után is, hogy be vagyunk oltva, főleg, ha a gyerekek újra iskolába járnak majd.