A vírus nagyobb bajt okoz a szervezetben, mint amit most látunk – mondja a Svédországban élő patológus

„Rögvalóság” – ezt írta a fotóhoz, amit saját maga készített egy koronavírus-fertőzésben elhunyt beteg hegesedésekkel teli tüdejéről. Mint jelezte, az illető gyakorlatilag megfulladt, mert nem jutott elég oxigén a vérébe, és megjegyezte: ez bárkivel megtörténhet, aki megfertőződik. Miért tartotta fontosnak ezt kiposztolni a Facebookra?

Mert borzasztóan bosszant az a mennyiségű téves információ, ami a vírussal kapcsolatban a neten kering, és az a fajta buta tagadás, aminek mindig az a végkövetkeztetése, hogy nem indokolt a körültekintés. Nem hiszem, hogy az a megoldás, hogy aki hülye, haljon meg, remélem, hogy a bizonytalanokhoz is eljut egy-egy ilyen bejegyzésem.

Ön patológusként dolgozik, és végeredményben minden orvos elismeri, hogy a patológusok rendelkeznek talán a leginkább széleskörű ismeretekkel, hiszen nincs olyan betegség, amivel, vagy inkább, aminek a következményével ne találkoznának. Azt halljuk, hogy Covid-19 gyakorlatilag minden szervet, szervrendszert érint. Ön is így látja?

Szerencsére nem találkoztam túl sok koronavírusos esettel, de a saját tapasztalataim és a szakirodalom alapján is meg tudom ezt erősíteni.

Az a baj a koronavírussal, hogy többek közt az ereket is károsítja, és ezzel potenciálisan minden szervet, ami az élő szervezetben található. Ennek a legjobban a vitális szervek vannak kitéve, a vese, az agy, a szív, a tüdő, ez utóbbi duplán terhelt, mert a vírusos gyulladás is érinti. A központi idegrendszerre gyakorolt hatásokról még alig tudunk valamit – ennek a megjelenése például a szaglásvesztés is.

Ma már azt is gyanítják, hogy sokkal többen halnak meg a Covid-19 okozta szervi károsodás következtében, különösen a ’40-’50-esek közül például szívinfarktusban, tüdőembóliában és strokeban, mint a járvány előtt.

A baj valószínűleg nagyobb, mint jelenleg látjuk, és mint akár sejteni lehet.

Ezek a szervezetben végbemenő láthatatlan pusztítások okozhatják az egészséges, fiatal emberek halálát is?

Sajnos, igen. Sokan kevés tünettel vagy tünetmentesen vészelik át a fertőzést, mégis kialakulhatnak a már említett elváltozások, vagy akár szívizomgyulladás. Magam ejtőernyőzöm, és hallottam, hogy kommandós katonák, búvároktatók karrierje szakadt meg egy amúgy könnyű lefolyású Covid-19-fertőzés után, de tudok olyan ultrafutóról is, aki a betegséget követően az első emeletre is alig képes felmenni.

Ebből is látszik, mennyire sokszínű és veszélyes ez a kórság.

Az, mert amikor valakiben elindul a fertőzés, nem lehet tudni, hová fut majd ki.

Senkinek nincs életbiztosítása, annak sem, aki korábban már egyszer átesett a betegségen.

Írta is az említett bejegyzésénél, hogy aki másodszor is elkapja a vírust, olyankor lehet súlyosabb lefolyású is a megbetegedés. Vajon ennek mi a magyarázata azon túl, amit mondanak, hogy a fertőzés nem alakít ki tartós immunitást, mint más kórokozók esetében?

Ezt sem tudjuk, ahogyan sok minden mást sem a vírusról. Nem vagyok virológus, de egy biztos: hihetetlenül rövid idő az a másfél év, amióta egyáltalán tudomásunk van a SARS-Cov-2-nek elnevezett kórokozóról.  Azt például tudjuk, hogy a fertőzést követően sokkal rövidebb ideig tartó és/vagy gyengébb a védettség, mint amit a legtöbb vakcina ad.

A bejegyzései alapján Ön abszolút oltáspárti.

Az oltásellenességet alapvetően értelmetlennek tartom, mert nincs elfogadható indok arra, miért ne védekezzünk valamivel szemben, ami veszélyes lehet ránk nézve, ha van hozzá eszközünk. Jelen esetben egy ennyire veszélyes és kiszámíthatatlan vírussal szemben.

Ön hat éve Svédországban él. Ott milyen menetrend szerint és mely vakcinákkal oltanak?

Az utóbbi kérdésére egyszerűbb a válasz: az Európai Unióban jóváhagyott oltóanyagokat használják.

Az oltásokra azonban nincs központi menetrend, mert bár a svédek szeretik a tervezettséget, az ország  többé-kevésé autonóm régiókból áll, amelyeknek sok mindenben, így az oltási rend alakításában is elég nagy szabadságuk van.

Ami általános, az az, hogy mindenütt kiemelt volt az idősotthonokban élők, valamint a velük kapcsolatba kerülő személyzet beoltása, velük kezdték a procedúrát decemberben. Emellett sok helyen az intenzív és a sürgősségi osztályok dolgozóit nevezték meg második prioritásként.

Az idősotthonok védelme nyilván nem véletlen, hiszen a tavalyi első hullámban Svédországban is azokban tartolt a járvány, és sokak szerint ez egyértelműen bebizonyította a különutas járványkezelés csődjét.

Én sem értettem egyet akkor azzal, amit Svédországban csináltak, de be kellett látnom, hogy nem magával a tervvel volt a baj, hanem a végrehajtásával. Az elv az volt, hogy minimális korlátozások mellett kell megakadályozni a járvány kirobbanását, és megvédeni a leginkább veszélyeztetetteket, tehát az időseket. A dolog két „apróságon” bukott meg. Az egyik, hogy a svédek elképesztően szabálykövetők, és ha valami le van írva, ahhoz mindenáron ragaszkodnak, ettől nem térnek el, mint például mi, magyarok. Ezért aztán nem tértek el az amúgy járványmentes időszakban teljesen jól működő ellátási protokolloktól, holott az alapjaiban akadályozhatták volna meg a vírus behurcolását és terjedését az intézményekbe. A másik gond az volt, hogy nem volt letisztázva, hogy milyen forrásokból lehet fedezni az extra védőfelszereléseket, nem allokáltak erre forrásokat sem az állami sem a regionális keretekből.
A terv hatékonyságát mutatja, hogy a tervük nem volt rossz, alátámasztja az is, hogy a statisztikák szerint 

amíg Magyarországon szeptember elseje, vagyis nagyjából a második hullám óta több mint 23 ezren haltak meg Covid-ban, addig Svédországban ez a szám nem érte el a 7900-at. Fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy véleményem szerint a különböző országokban alkalmazott járványügyi intézkedéseket nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen teljesen más lehet a kulturális háttér és a mentalitás.

Még az oltásnál maradva, az tehát, hogy ki mikor kaphat védőoltást koronavírus ellen Svédországban, alapvetően a lakóhelytől függ. Hogyan működik az oltás ott a gyakorlatban?

Itt is van egy, a magyar EESZT-hez (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér – a szerk.) hasonló platform, ahová felkerülnek az ember leletei, receptjei, egészségügyi adatai. Ezen keresztül bármelyik svéd kapcsolatba tud lépni az orvosával, itt tud foglalni időpontot Covid-tesztre és oltásra is. Amikor ez utóbbi lehetőség számára megnyílik, arról egyrészt tájékoztatják, másrészt csak akkor dobja fel ezt az opciót számára a rendszer. Ekkor meg tudja nézni, melyik regionális oltóközpontban van szabad időpont, kiválasztja a számára megfelelőt, és elmegy. A kórházi dolgozók általában a munkahelyükön kapják meg az oltást, ahol például az éves influenza-vakcinát is, emellett például Örebróban, ahol én élek, a város egyik konferenciaközpontjában alakítottak ki oltópontot. 

A svédek egyik „fő terméke” a logisztika, ezért aztán egy-egy ilyen központban is hihetetlenül flottul mennek a dolgok, a tumultus, vagy hosszas várakozás elképzelhetetlen.

Egy kérdés erejéig visszakanyarodnék a sajátos svéd járványkezelési gyakorlathoz. Hogyan kell ezt elképzelni? Minden működik, és mindenki azt csinál, amit akar?
Nem egészen. Amennyire követni tudom, konkrét szabályok csak az üzletekre és a szolgáltatókra vonatkoznak, négyzetméterre megszabják például, mennyien lehetnek egy boltban, vagy az éttermekben minden második asztalnál ülhet csak vendég. Ezeket az előírásokat folyamatosan ellenőrzik, és ha kell, szankcionálnak. Előfordult, hogy figyelmeztetések után Stockholmban ideiglenesen bezártak egy éttermet, azonban a svédek jellemzően szabálykövetőek. Egy példa erre: egy barátommal beültünk egy svédasztalos ebédre, ahol a pultnál egyszerre csak egy ember tartózkodhatott. Hiába mentünk egy autóval és ültünk egy asztalnál, a pulthoz nem mehettünk egyszerre oda. A helyi patikában ki van rakva 15 kosár, és ha van belőle szabad, be lehet menni, ha nem, kint kell várakozni, hogy ne lépjék túl az alapterületre vonatkozó korlátozást.

És mi a helyzet az egyes emberekkel? Kötelező-e például bárhol maszkot hordani?

Számukra leginkább ajánlásokat fogalmaznak meg, például, hogy lehetőleg viseljenek maszkot a tömegközlekedési eszközökön. Április 1-jétől kiterjesztik a régiónkban az ajánlásokat és erősen ajánlott lesz maszkot hordani a zárt helyeken – például a boltokban – a járvány terjedése miatt.

Amiben jelentős a különbség Magyarországon és Svédország között, az szerintem az, hogy míg otthon nagyon sokan tünetekkel is bemennek dolgozni, nem teszteltetik magukat, sőt, igazolt fertőzöttként is eljárkálnak otthonról, addig itt az, akinek tünetei vannak, otthon marad, ahogyan az is, akinek pozitív lett a tesztje.

Említette, hogy tesztre is online lehet bejelentkezni. Ki fizeti a teszt költségét, hányszor lehet igénybe venni?

Akinek teszt kell, foglal időpontot valamelyik tesztközpontba, ahol egy videó útmutatásai alapján saját magának leveszi a mintát egy kis paraván mögött. Persze, ha kell, vannak ott nővérek, akik segítenek. Mivel mindenki abban érdekelt, hogy biztosan tudja, elkapta-e a fertőzést, ezért rendesen leveszi a mintát, nálunk most többnyire 24 órán belül tud valaki időpontot foglalni, és a lakossági vizsgálatoknak átlatában két nap alatt érkezik meg az eredménye egy központi laborból.

A teszt ingyenes, és tudomásom szerint nincs megszabva, hányszor lehet csináltatni.
Vannak fizetős tesztek is, főleg utazáshoz, azokért nagyjából 15 ezer forintnak megfelelő koronát kell fizetni. Az ember ilyenkor kap egy mintavételi csomagot postán, a levett mintát ugyancsak postán visszaküldi, majd online megkapja az eredményt.
Az egészségügyi dolgozókat mindig sürgősséggel tesztelik, az eredmények 12-24 óra alatt készülnek el, ezzel is igyekeznek elkerülni, hogy bárki betegen menjen dolgozni és veszélyeztessen másokat.

Az ourworldindata adatai szerint tavaly október vége óta Svédország is keményen küzd a vírussal, 2020 végére 7 ezer fölé ment a megbetegedések napi száma, amit január végére sikerült valamelyest visszaszorítani, de aztán újra folytatódott a negatív tendencia, és jelenleg napi ötezer körüli új fertőzöttnél, összesen pedig 849 ezret meghaladó esetnél tartanak. Mi lehet e kedvezőtlen trend fő oka?

Pontosan ugyanaz, amiért Európa több más országában is nőnek az esetszámok. Itt is megjelentek a különféle mutációk, és a svéd tízen-huszonévesek sem különbek a magyar kortársaiknál, élni akarnak, és nem érzik a veszélyt.

Az Európai Betegség- és Járványmegelőzési Központ, az ECDC honlapján egyértelműen látszik, hogy svédeknél a fiatalabbak között terjed most a fertőzés.

Ez a magyarázata annak, hogy miközben a fertőzöttek száma emelkedik Svédországban, a halálos áldozatoké csökken? Januárban még 120 felett volt az Covid-19-ben elhunytak napi száma, ma már alig húszan halnak meg ott koronavírusban naponta.

Azt gondolom, hogy ebben több tényező is közrejátszik. Az egyik valóban a korspecifikus megbetegedési arány, az, hogy a vírus most azok körében terjed, akiknek jobbak a túlélési esélyei. A másik, hogy bár sokkal kevesebb ember van még beoltva itt, mint Magyarországon, de ők éppen a legsérülékenyebbek. A harmadik, hogy a középkorúak, akik körében manapság Magyarországon jelentősen megnőtt a halálozás, a svédeknél  lényegesen jobb egészségnek örvendenek, mint Magyarországon, nagyon aktívan élnek, sokat vannak a levegőn.

Svédország és Magyarország lakosságszáma nagyjából megegyezik, de míg ott eddig összesen 13 és félezer ember halálát írták eddig a koronavírus-járvány számlájára, itthon már több mint 23 ezernél tartunk. A halálesetek „könyvelésében” van bármiféle különbség?

Ahogyan Magyarország, Svédország is a WHO ajánlása szerint jár el, mindenkit a koronavírus áldozatának kell tekinteni, akinek a kórelőzményében szerepelt a Covid-19. De a beszélgetésünk elején említett tüdőfelvétel például konkrétan egy olyan asszony tüdejéről készült, aki otthonában hunyt el, és nem volt korábban tesztelve koronavírusra, csak a halála után. Covid-tesztet a beteg kezelőorvosa és a patológus is kérhet, ha a fertőzés gyanúja felmerül. A halálozási számok tehát egészen biztosan a valóságos helyzetet mutatják.   

Az ön számára mi a legijesztőbb a SARS-Cov-2-ben?

Talán furcsán hangzik, amit mondok, de számomra nem csak az a döbbenetes és a félelmetes, amit a vírus az emberek testével tesz, de az is, ami a járvány miatt a fejükben történik. Mostanra a pandémia legalább olyan súlyos pszichoszociális, mint amilyen egészségügyi problémává vált.