Csak átmeneti a forint gyengülése?

Interjú2019. nov 29.Harsányi Péter

325 és 340 forint között mozoghat az euró/forint árfolyam a jövő évben, miközben a jelenlegi alacsony szinteken maradhatnak a hitelkamatlábak. A hazai GDP növekedési dinamika 3-3,5 százalékra mérséklődhet, az infláció pedig 3 százalék környezetében alakulhat 2020-ban – világított rá Jobbágy Sándor, a CIB Bank szenior elemzője a növekedés.hu-nak adott interjújában.

Milyen szintekre várja a CIB Bank egy éves időtávon az euró/forint árfolyamot és miért?

A történelmi mélypontok ellenére sem látunk komolyabb visszaerősödési potenciált a forintban. Alapvetően a 325 és 340 közötti sáv lehet jellemző a következő egy év során is. A fő tendencia változatlanul a forintgyengülés lehet, de a nemzetközi hangulat ingadozásával átmeneti jelleggel kibontakozhat forinterősödés is.

A hazai fizetőeszköz leértékelődése alapvetően a régiós szinten is alacsony reálkamatlábakkal, a laza monetáris politikával, a külkereskedelmi mérleg egyenlegének romlásával, és a kedvezőtlen nemzetközi folyamatokkal van összefüggésben.

Várakozásaik alapján hogyan alakulhat az infláció a jövő évben?

Az idei év egészében 3,3 százalékos inflációval számolunk, míg jövőre 3,2 százalékos árszínvonal növekedés valószínűsíthető.

Az alapforgatókönyvünk szerint tehát kiegyensúlyozottan alakulhatnak az inflációs mutatók, azonban jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokat látunk a horizonton. A bérek 8-10 százalék körüli növekedési üteme, az élelmiszerek felfelé tendáló árai, valamint az erőteljes belső kereslet egyaránt felfelé ható kockázatként vannak jelen.

A forintárfolyam inflációs transzmissziója alacsonynak mondható, ugyanakkor érdemes lesz megvárni, hogy milyen árfolyammal terveznek majd a jövő évben az importáló cégek, és milyen mértékben emelnek árat a gyengébb forint miatt.

Nemzetközi oldalról ezzel szemben az látható, hogy a gyengébb külső konjunktúra változatlanul mérsékli az infláció emelkedését.

Fennmaradhatnak-e jövőre az alacsony (hitel)kamatlábak?

A következő egy évben nem várunk fordulatot a kamatpályák tekintetében. A 3 hónapos BUBOR kamatok előreláthatóan 0,20-0,25 százalék közelében alakulhatnak, amivel párhuzamosan a hitelkamatok is alacsony szinten ragadhatnak. Ezzel egyidejűleg fennmaradhat a bankrendszerben lévő hatalmas likviditás, és a továbbra is alacsony szinten navigálhatnak az állampapírpiaci hozamok.

Véleményünk szerint az Magyar Nemzeti Banknak bőven van még mozgástere, hogy fenntartsa a laza monetáris kondíciókat, és ezáltal az alacsony kamatkörnyezetet. Az infláció ugyanis előreláthatóan nem emelkedik tartósan a 4 százalékos toleranciaérték felé.

Mennyire gyűrűzhet be Magyarországra a külső lassulás, illetve milyen növekedési pályával számol a CIB Bank a jövő évre vonatkozóan?

Arra számítunk, hogy a magyar GDP bővülési üteme a 3-3,5 százalék közötti sávba lassulhat az idei 5 százalék körüli szintről.  Az eurózóna és Németország gazdasági lassulásának hatásai alól tartósan hazánk sem tudja függetleníteni magát.

A külső növekedési problémák középpontjában továbbra is a feldolgozóipar zsugorodása áll. Ezen belül jelentős kockázatok övezik a visszaeséssel küzdő autóipari vállalatokat.

Belföldi oldalról pedig az egyre jobban érezhető munkaerőhiány, és a beruházási dinamika mérséklődése jelenthet korlátot a növekedés szempontjából.

Összességében tehát azt gondoljuk, hogy a hazai gazdasági bővülés üteme kissé lassulhat, ami azonban továbbra is az Európai Unió tagországai között az egyik legmagasabb lesz.

Minek köszönhető a magyar ipar ellenállósága a kedvezőtlen nemzetközi folyamatokkal szemben?

A magyar autógyártók szorosan kapcsolódnak a német autóiparhoz. A termelés visszafogása ellenben kisebb mértékben érinti a hazai cégeket, ami többek között az alacsonyabb termelési költségekkel, a hazánkban gyártott prémium autók iránti viszonylag stabil kereslettel, és a kedvező működési környezettel magyarázható.

Másrészről az exportot segíti a készletértékesítés hatása is, bár az összes mögöttes okot még nem lehet tisztán látni.

Harmadrészt az elmúlt időszakban az ipar több ágazata is megerősödött, vagyis kiegyensúlyozottabbá vált az ipari teljesítmény. A korábban vezető számítógép, elektronikai, optikai termékek iránti erős kereslet például nagyban segítette a bővülést, és egyúttal sokat kompenzált.

Mekkora annak a kockázata, hogy az építőipar 2021-ben jelentős mértékben lelassuljon?

A mostani rendkívül gyors dinamika, a hullámzó kereslet, és a magasabb bázis miatt számottevően megnőtt annak a kockázata, hogy 2021-ben látványosabban lefékezzen az építőipar.

A jelenlegi erőteljes növekedési ciklus többek között az alacsonyabb bázisnak, a kedvező lakásáfa kulcsnak, az alacsony kamatkörnyezetnek, a kétszámjegyű béremelkedésnek, illetve az EU-s és állami források felfutásának köszönhető.

A lakásáfa kulcs újbóli megemelkedésével és az EU-s források apadásával összhangban mind a lakossági, mind az állami építőipari beruházások mérséklődhetnek az elkövetkezendő években.

A kereskedelmi ingatlanpiac esetében az látható, hogy közel járunk már a telítettségi ponthoz, ahonnan nehéz lesz tovább bővülni. Ezek a folyamatok a későbbiekben együttesen visszafoghatják az építőipar növekedését.