Digitális valutaháború küszöbén állhatunk

Elemzések2019. nov 29.Sz.A.

Teljes erővel a saját kriptovalutája bevezetésére fókuszál Peking, hogy megszerezze e téren a technológiai világelsőséget, és nemzetközivé válhasson a (digitális) jüan. Kenneth Rogoff közgazdász szerint egy digitális valutaháború közeleg, amelynek óriási a tétje.

Befektetők és elemzők egyre jobban aggódnak, hogy az Egyesült Államok lemarad a blockchain technológiai versenyben, miközben Kína öles léptekkel halad előre, hogy megszerezze a világelsőséget. A kínai elképzelések szerint egy államilag támogatott digitális valuta jelentős segítséget nyújthat a kormányzatnak a hamisítás elleni küzdelemben, illetve a termékbiztonság ellenőrzése területén - írja elemzésében a CNBC.

2017 óta Kínában be van tiltva az új kriptovaluta kibocsátása. Ezzel a lépéssel már valószínűleg az új, központi kriptovaluta bevezetését készítené elő a pekingi vezetés.

Igaz, hogy Hszi Csin-ping elnök a Libra júliusi bejelentése után, csak októberben beszélt a blockchain alapú technológiákban rejlő lehetőségek kihasználásáról, ettől függetlenül a háttérben már öt éve tart a kínai új kriptovaluta fejlesztése. A cél egyébként az is, hogy ezzel az új kriptopénzzel a jüan nemzetközivé tételét is felgyorsíthassák.

Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a magánélet sérthetetlensége területén komoly problémák merülhetnek fel a technológia alkalmazásával kapcsolatban. Sőt, komoly kételyek merülnek fel a digitális pénz értékét (gyors értékváltozását) illetően, illetve a technológiában rejlő csalási lehetőségek is aggodalomra adnak okot.

Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdász professzora például a Project Syndicate hasábjain arról értekezik, hogy nem a Librától, hanem a kínai állami digitális valutától kell tartania Amerikának, és digitális valutaháború közeleg.

Az IMF korábbi vezető közgazdásza szerint részben igaza volt a Facebook-vezér Mark Zuckerbergnek, amikor arról beszélt az Egyesült Államok kongresszusa előtt, hogy nincs amerikai monopólium a következő generációs fizetési technológia szabályozására. Zuckerberg szerint lehet, hogy sokaknak nem tetszik a Facebook tervezett Libra nevű kriptovalutája, de talán még kevésbé tetszik majd Amerikának, ha néhány hónap múlva Kína jelenik meg, és tör világszerte babérokra az államilag támogatott kriptovalutájával.

Az talán túlzás, hogy Zuckerberg szerint a kínai digitális valuta megjelenése alááshatja a dollár globális vezető szerepét a világkereskedelemben, illetve a pénzügyi világban, de mindenesetre oda kell figyelni, mire készülnek a kínaiak.

Az igazság az, hogy az amerikai szabályozó hatóságok igen nagy hatalommal bírnak nem csupán a belföldi piaci szereplők, de a nemzetközi pénzügyi világ felett is. Ezt Európa is megtapasztalhatta, amikor a közelmúltban az Egyesült Államok arra kényszerítette az öreg kontinens bankjait, hogy tartsák be az Iránnal szemben elrendelt kereskedelmi embargót. 

Az Egyesült Államokban szabad a piac, erősek az intézmények és erős a jogállam, ami hosszú időn át gátolja majd a kínai valuta dominanciáját.

Ugyanakkor Kínában a tőkemozgás kontrollja, a külföldi kötvényekre és részvényekre vonatkozó nehézkes szabályozás, valamint a pénzügyi rendszer átláthatatlansága miatt a jüan még évtizedekig nem fogja tudni felvenni a versenyt a dollárral szemben. 

Kenneth RogoffKenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, az IMF korábbi vezető közgazdásza

A feketegazdaság azonban egészen más világ. Ott az adócsalás, a bűnözés, a terrorizmus viszi a prímet, és nagysága ugyan alig ötöde a globális gazdaságnak, működésének következményei azonban szerteágazóak. Itt nem az a kérdés, hogy melyik a domináns pénznem, hanem hogy miként lehet a minimalizálni a káros hatásokat. Ebben lehet komoly szerepe egy széles körben alkalmazott, államilag támogatott kínai kriptovalutának, különösen azokon a területeken, ahol a távol-keleti ország érdekei nem esnek egybe a nyugati érdekekkel.

Egy, az Egyesült Államok által szabályozott digitális valutával szemben alapvető követelmény lenne a nyomonkövethetőség.

Ha például Észak-Korea orosz nukleáris tudósokat fizetne, vagy Irán terrorista akciókat finanszírozna a segítségével, azt jó eséllyel fel lehetne deríteni és meg lehetne akadályozni. Amennyiben a digitális valuta kínai, az Egyesült Államok hatóságainak sokkal kisebb esélye lenne annak ellenőrzésére. A nyugati országok hatóságai ugyan megtilthatnák a kínai kriptovaluta használatát, de ez nem akadályozná meg annak használatát Afrika, Latin-Amerika és Ázsia számos országában. 

Feltehető persze a kérdés, vajon a már létező kriptovaluták – mint a Bitcoin – miért nem tölthetnek be hasonló szerepet. A válasz: betölthetnek ugyan, de csak nagyon korlátozott keretek között. A szabályozó hatóságok ugyanis hatalmas eszköztárral rendelkeznek működésük korlátok közé szorítására, megtilthatják például használatukat a bankokban, a pénzügyi világban, illetve a kereskedelemben. Miután ezek a korlátozások jelentősen csökkentik a kriptovaluták likviditását, vagyis végső soron a használhatóságukat, korlátozzák alapvető funkciójukat is.

Egészen más a helyzet a digitális kínai renminbivel (jüannal), amelyet minden bizonnyal hivatalosan is jóváhagynak, így igen gyorsan elterjedhet a világ második legnagyobb gazdaságában. Abban a pillanatban, hogy bejelentik megszületését, azonnal meg is kapja a működési engedélyt a kínai hatóságoktól, és az elszámolóházakon keresztül a kínai kormányzat azonnal lát minden, az új digitális valutával végrehajtott tranzakciót. Az Egyesült Államok viszont mindebből semmit sem lát majd.

A Facebook Libráját is engedélyezett pénznemként tervezik bevezetni, igaz a svájci hatóságok felügyelete alatt. Az amerikai hatóságok Svájccal való együttműködése még mindig sokkal jobb, mint a kínaiakkal, még akkor is, ha az alpesi országnak hosszú időre visszatekintő gyakorlata van a pénzügyi tranzakciók titokban tartása, illetve az adóelkerülés terén.

A Libra amúgy is a dollárhoz lesz kötve, vagyis az amerikai hatóságok beleláthatnak a működésébe, hiszen jelenleg az összes dollár klíring az Egyesült Államok illetékes szervezetein keresztül történik. Miután azonban a Libra funkciója nem nagyon különbözik a már létező pénzügyi eszközökétől, nehéz megbecsülni a Libra szolgáltatása iránti igényeket, kivéve persze azokat, amelyek a pénzmozgások eltakarására irányulnak. 

Általános vélemény, hogy amennyiben a kriptovaluták nem kínálnak valami kifejezetten zseniális újdonságot használatuk során – és a jelek szerint erre egyelőre nem lehet számítani – ugyanúgy kell szabályozni őket, mint bármely más valutát.

Annyi hatása mindenesetre van a Libra megjelenésének, hogy a fejlett gazdaságok központi bankjait saját digitális valutaprogramjaik felgyorsítására ösztönözte. De ez a csata nem csupán a pénznyomtatás ellenőrzéséről szól, hanem arról is, hogy az amerikai kormány képes legyen a gazdaságot és az adórendszert az ellenőrzése alatt tartani, és a jövőben is kihasználhassa a dollár világpénz szerepét politikai céljai elérése érdekében. 

Jelenleg a világ 12 országa ellen élnek az amerikai kormány által elrendelt pénzügyi szankciók. Legutóbb, igaz csak rövid ideig, Törökországot szankcionálták a szíriai kurd területek ellen indított invázió miatt. De Oroszország ellen már ötödik éve tartják fent az elrendelt szankciókat. 

A technológiai fejlődés már megzavarta a médiát, a politikát, valamint az üzleti életet, és most szétzúzhatja a dollárba vetett hitet is, amelynek segítségével az USA eddig képes volt megvédeni a szélesebb értelemben vett nemzeti érdekeit.

A Libra valószínűleg nem jelent választ a Kínából, vagy máshonnan induló digitális valuták okozta kihívásra, így a nyugati országoknak még az előtt kell elgondolkodniuk a hatékony válaszon, mielőtt túl késő lenne - írja Rogoff.