"Meg kell szüntetni az ingyenes parkolást - Elviselhetetlen a helyzet Budapesten"

Interjú2020. jún 1.Sz.A.

Mielőbb meg kellene szüntetni az ingyenes parkolás lehetőségét a fővárosban: az ingyenes parkolás lehetősége és a kiszállítandó csomagok számának hirtelen megugrása szinte elviselhetetlenné teszi a helyzetet - mondta lapunknak Lukács András. A Levegő Munkacsoport elnöke a koronavírussal kapcsolatban leszögezte: ahol nagyobb a légszennyezettség, ott egyértelműen többen haltak meg, már a légszennyezettség minimális emelkedése is 15 százalékkal emelte a halálozási arányt.

Mi a véleményük a Budapesten a járvány alatt bevezetett ingyenes parkolási lehetőségről?

Az ingyenes parkolás lehetősége nagyon sok olyan embert is az autó használatára ösztönöz, aki egyébként nem azzal utazott volna a város belső területeire, vagy egyáltalán oda se ment volna. Ennek hatására a helyben élők is alig találnak maguknak parkolóhelyet, sok autó hosszú ideig köröz, mielőtt le tudna parkolni. Továbbá a járvány hatására csaknem megduplázódott a városi csomagszállítás, aminél eddig is komoly gond volt, hogy a szállítók az idejük jelentős részét parkolóhelyek keresésével töltötték, és az esetek nagy részében képtelenek voltak szabályosan megállni.

Az ingyenes parkolás lehetősége és a kiszállítandó csomagok számának hirtelen megugrása szinte elviselhetetlenné teszi a helyzetet, különösen a járművezetők számára.

A velünk kapcsolatban álló vállalkozások arról számoltak be, hogy a szabálytalan parkolás olyan stresszt jelent a járművezetők számára, hogy nagy a fluktuáció, és egyre kevésbé alkalmas munkaerőt tudnak csak foglalkoztatni, akiknek gondot jelent a kapcsolattartás az ügyfelekkel, emiatt pedig romlik a szolgáltatás minősége. A rendőrség és közterületfelügyelet pedig általában elnézi a szabálytalan parkolást. Ez a szállításoknál még érthető, hiszen másképp nem tudnának eljutni a csomagok a címzetteknek, az egyéb járművek esetében viszont elfogadhatatlannak tartjuk. A hozzánk érkezett lakossági jelzések azt mutatják, hogy a csomagszállító járművek szabályos parkolása ma már nagyon ritka, ami például a kerékpársávon történő megálláskor komoly baleseti kockázatot is teremt.

A kialakult helyzet komoly időveszteséggel is jár a csomagszállítók részére, ami azt is jelenti, hogy több furgonra és egyéb járműre van szükség. Ez pedig még tovább növeli a parkolási gondokat és a forgalmi torlódásokat. Mindez egyúttal a szállítók költségeit is növeli, amit kénytelenek áthárítani a lakosságra.

Van létjogosultsága a most létrehozott kerékpársávoknak? Nem jelent nagyobb környezetszennyezést, hogy az üres kerékpársáv mellett a belső sávban folyamatosan állnak az autók?

Az biztos, hogy nem nőtt a környezetszennyezés a Nagykörúton, mert amíg korábban két sávban álltak az autók, addig most csak egy sávban teszik ugyanezt. Arról nincsenek adataink, hogy a környező utcákban mi a helyzet.

A megoldás része mindenképpen a parkolási díjak visszavezetése. Az pedig, hogy még nincs mindenütt jelentős forgalom a kerékpársávokon, nem azt jelenti, hogy ne lenne igény a kerékpáros közlekedésre.

Mint minden változtatásnál, ez esetben is időre van szükség ahhoz, hogy rászokjanak az emberek a kerékpárhasználatra. Ha jön a jó idő, biztosan jelentősen növekedni fog a kerékpárral közlekedők száma. Az 1960-as, 70-es években számos nyugat- és észak-európai ország városaiban szinte senki nem közlekedett biciklivel. Így volt ez akkor például Koppenhágában is, ahol ma már éves átlagban a dolgozók 50 százaléka kerékpárral jár munkába. Ahhoz persze, hogy valóban népszerű legyen a kerékpáros közlekedés, egyrészt minden úton biztosítani kellene a biztonságos közlekedés feltételeit, aminek egyik feltételea gépjármű-forgalom jelentős csökkentése. Mi például már régóta javasoljuk a kilométer- és szennyezésarányos útdíj bevezetését a fővárosban. 

A járvány alatt jelentősen csökkent autóforgalom hatására mennyivel csökkent a levegő szennyezettsége?

A levegő szennyezettsége két tényezőtől függ. Egyrészt, hogy mennyi a károsanyag-kibocsátás, másrészt hogy milyen az időjárás. Szélcsendes időben például alacsonyabb kibocsátás mellett is magas a légszennyezettség alakulhat ki, és fordítva, magasabb kibocsátás mellett is alacsonyabb, ha erőteljes szél fúj. Az kifejezetten érdekes, hogy a járvány miatti korlátozások bevezetését követően szinte mindenütt csökkent a levegő szennyezettsége a jelentősen lecsökkent autóforgalomnak, a gazdasági visszaesésnek köszönhetően, a térségünkben, Lengyelországtól Bulgáriáig, viszont jelentősen emelkedett. Ez három okra vezethető vissza.

Egyrészt többen maradtak otthon, és így többet fűtöttek, részben szilárd tüzelőanyaggal, sőt hulladékkal, amely jelentősen szennyezi a levegőt. Másrészt megkezdődött a tavaszi zöldhulladék-égetés, harmadrészt pedig olyan időjárási körülmények voltak, hogy helyben felgyülemlettek a levegőbe került szennyező anyagok.

Azóta jelentősen változott a helyzet, hiszen melegebb az időjárás, így kevesebbet fűtenek, és a szélcsendes időszaknak is vége lett. 

Egyébként a fűtésből származó szennyezettség hogyan lenne csökkenthető?

A legfontosabb az illegális hulladékégetés felszámolása. Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy felmérésünk szerint a lakosság egyharmada éget több-kevesebb rendszereséggel illegálisan hulladékot. A hatóságok nem nagyon intézkednek, szükség lenne a hatóságok megerősítésére. A határozott fellépés érdemi változást eredményezhetne, hiszen a felméréseink szerint az illegális égetésből származó légszennyezésnek alig harmada írható a szegénység rovására. De sokan fűtenek lignittel is, ami nagyon szennyező, ezért meg kellene tiltani ennek a szénfajtának a lakossági forgalmazását. Ezzel együtt fűtési támogatást kellene adni a rászorulóknak.

Egyébként az illetékes minisztérium elkészítette a lignit forgalmazását megtiltó jogszabály tervezetét, de ez évek óta a fiókban van, mert a kormány nem fogadta el.

Még egy dolog van, amivel csökkenteni lehetne a levegő szennyezettségét, mégpedig ha száraz fát biztosítanának a fával fűtőknek, a nedves fa ugyanis egyrészt rossz hatásfokkal ég, így többre van szükség ugyanannak az eredménynek az eléréséhez, másrészt jelentősen szennyezi a levegőt. Rövid távon ezek lennének a megoldások, hosszabb távon pedig az épületállomány korszerűsítése, szigetelése. Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis a magyar lakosság 26 százalékának lakása nyáron túl meleg, télen pedig húsz százaléka nem tudja kifűteni a lakást. Ennek mellékhatásaként magasabb a halálozási arány is nálunk. Egy 2013-as tanulmány szerint Budapesten a hőségnapokon harminc százalékkal többen halnak meg, mint egyébként. 

Mi az összefüggés a légszennyezettség és a koronavírus-fertőzés, valamint a népsűrűség között? Magyarázhatja ezek valamelyike az alacsony megbetegedési arányt a térségben?

Sok tényező játszott közben a halálozási arányok alakulásában. Mi csak a légszennyezettség szerepével foglalkoztunk. Egy amerikai tanulmány az Egyesült Államok mind a háromezer megyéjében megvizsgálta, hogy az elmúlt három évben mekkora volt a légszennyezettség, és ehhez viszonyították, hogy hányan haltak meg az adott területen koronavírus-fertőzésben.

Arra jutottak, hogy ahol nagyobb volt a légszennyezettség, ott egyértelműen többen haltak meg, már a légszennyezettség minimális emelkedése is 15 százalékkal emelte a halálozási arányt.

A kutatás során rengeteg egyéb tényezőt is vizsgáltak, többek között a dohányzás szerepét, és ezek kiszűrésével jutottak a fenti eredményre. De arról is születtek tanulmányok, hogy a levegőben lebegő porszemeken és egyéb apró szennyező részecskéken jól megtapad a vírus, és akár három órán át is fertőzőképes marad, azaz nagyobb az esély, hogy bejut a kórokozó a tüdőbe. 

Számítanak-e a járvány második hullámára, illetve erre hogyan lehet a légszennyezettség csökkentésével mérsékelni a járvány erősségét?

Nem vagyok virológus, de az tény, hogy számos tanulmány kimutatta, a természetpusztításnak óriási szerepe van a vírusjárványok kialakulásában, elterjedésében. Így az ebola majomról, a mostani koronavírus minden bizonnyal denevérről vagy tobzoskáról került át az emberre, ami azt mutatja, ha megbolygatjuk a természet rendjét, annak káros következményei vannak. Amíg ezen nem változtatunk, addig különösen számítani lehet ilyen járványokra. A légszennyezés csökkentésének módjairól pedig rengeteg tanulmány született. Említettem a szennyező fűtési formák kivezetését, a gépjármű-forgalom csökkentését, környezetkímélő közlekedési formák elterjesztését. Magyarországon ezeknél jóval kisebb az ipar és az erőművek légszennyezése, legfeljebb lokálisan okozhat problémát.