Mibe fektessünk az új adószabályok mellett? 

Július elsején változik a betétekre és pénzügyi befektetésekre vonatkozó adószabályozás. Kiket érint ez a módosítás pontosan? A tartós befektetési számlán tárolt vagyont is érinti? Az új megtakarításokra vonatkozik, vagy a korábban elhelyezett betétekre/megtakarításokra is?

A rendelet kimondja, hogy 2023. július 1-től a magánszemélyeknek a személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (ún. szocho-t) kell fizetniük. Kivételt jelent ez alól az ingatlanalap befektetési jegyéből (közvetlenül ingatlanokba fektető alapok) származó kamatjövedelem. Fontos, hogy a kiterjesztett szocho a megtakarításokon elért kamatjövedelmekre terjed ki, a befektetett pénzösszegek, megtakarítások tőkeösszege után tehát nem kell szocho-t fizetni. Érdemes tudni, hogy a hosszútávú megtakarításokra berendezkedő befektetők számára a tartós befektetési számlán (TBSZ) vagy nyugdíj előtakarékossági számlán (NYESZ) elhelyezett megtakarítások mentesek az új extraterhek alól.

A lakossági és intézményi befektetőkön kívül természetesen a bankokat is érinti a változás, várhatóan átalakul a megtakarítási piac. Egyrészt a látra szóló betétekből az állampapírok irányába indulhat meg az elmozdulás, másrészt a befektetési alapok esetében is átrendeződés várható.

Tanácsoljuk mindenkinek, hogy gondolja át néhány év vonatkozásában pénzügyi terveit, céljait, várható jövedelmeit és nagyobb kiadásait – ezt egyébként a mostani változástól függetlenül is érdemes bizonyos időközönként tudatosan megtenni.

Hasznos lehet ehhez a bankjuk szakértő segítségét is igénybe venni az ügyintézőkön, tanácsadókon keresztül.

Az esetleges befektetési döntéseket érdemes még június folyamán meghozni, hiszen ezen dátumot követő tranzakciók esetén lép életbe a hozamot, illetve árfolyamnyereséget terhelő extra 13%-os adó (kivéve a fent említett kivételeket).

Kelemen Tamás, az MBH Bank Lakossági termékmenedzsment vezetője

Milyen befektetési formákat ajánlanak az új adószabályok alapján? Hogyan rendezheti át ez az ügyfelek portfólióját? Milyen mértékben számítanak arra, hogy az állampapírvásárlások felé terelődnek a befektetések?

Ahogy az a rendelet bejelentése kapcsán is elhangzott, az intézkedés célja az állampapír-vásárlás stimulálása a lakossági és intézményi befektetők körében, aminek következtében a lakossági megtakarítások szerkezete az állampapírok javára változhat. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy bár az állampapírokkal a mostani kilátások alapján 1-2 éves távon jó hozamot lehet elérni, de várakozásaink szerint az infláció ilyen időtávon visszatérhet a hosszú távon megszokott mederbe, és a most kiemelkedőnek látszó kamatok mérséklődhetnek ezen referenciaértékekhez kötött termékek esetén.

Idén a globális befektetői hangulat javulásával párhuzamosan az önkéntes- és magánnyugdíj-portfóliók hozamai is visszakorrigáltak. Úgy látjuk, a szektor hosszú, egy és másfél évtizedes távon továbbra is reálhozamot, azaz az infláció feletti nyereséget mutathat fel tagjai számára; változatlanul rendelkezik hosszú távú értéknövelő képességgel – ez is lehet egy irány.

Minden időszakra igaz, így ilyen változó környezetben is, hogy megtakarításainkat diverzifikálni érdemes, annak egy részét hasznos lehet befektetési jegyekben (a befektetési politikától függően leginkább részvénytúlsúlyos, vegyes vagy ingatlanalapok befektetési jegyeiben), esetleg banki vagy vállalati kötvényekben tartanunk. Összegezve: nem célszerű a megtakarításokat csupán egyfajta befektetési eszközben tartani sem rövid, sem hosszú távon, így a diverzifikációt még a kötvények és az alacsony kockázatú eszközök esetében sem érdemes elkerülni. Fontos az is, hogy ezeket a portfóliókat TBSZ számlán tartsuk, hiszen 5 év után kamatadót sem kell fizetni a hozamaink után.

Nincs mindenki számára egyformán optimális portfólió. Lehetőségeinket, az időtávot, a kockázatvállalási hajlandóságunkat mind figyelembe kell venni, és tudatosan – akár banki szakértő segítségével – kialakítani a számunkra legmegfelelőbb eszközmixet.

Számítanak arra, hogy egyes befektetők kiviszik az országból a megtakarításukat a plusz adóteher miatt? Számítanak arra, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben euróra/dollárra váltják forint megtakarításukat az ügyfelek a magas infláció miatt és most már az adóemelés miatt?

Úgy látjuk, hogy egyértelműen csökkenni fog a pénzpiaci és a rövid kötvényalapokba áramló befektetés azok körében, akik döntően az adózási szempontokat tekintik elsődlegesnek, illetve főként a kötvény és kötvénytúlsúlyos alapok keresletére lehet negatív hatással a szabályozás.

Amikor arról döntünk, hogy közép- és hosszú távon takarítunk meg, a devizában történő diverzifikáció is fontos eleme kell, hogy legyen a mérlegelésnek, így ezt sokkal inkább stratégiai döntésnek tartom, mint taktikainak. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznám, hogy az euróban és dollárban eszközölt – kamatadó hatálya alá tartozó - befektetések hozamai után is meg kell fizetni az adókat, kivéve, ha ezeket TBSZ számlán tartja a befektető. A devizaarányokat a megtakarításokban is célszerű alaposan megfontolni, hiszen a forint nagy előnye az euróval és dollárral szemben az alacsony kockázatú oldalon elérhető magas kamat. Amennyiben valaki külföldi szolgáltatónál szeretne megtakarítást elhelyezni mindenképpen érdemes körüljárni az adózás kérdését is.

Az MBH Bank nemrég jelentette be, hogy új kötvényeket dob a piacra. Miben lesznek versenyképesek ezek a kötvények? Kiket céloznak meg a kötvénykibocsátással?

Elsősorban a lakossági befektetőknek szánjuk az új, fix kamatozású kötvényeinket, amelyek futamidőtől függően éves 11-12%-os hozammal forognak, az euróban elérhető pedig közel 3,5%-os hozammal.

További előnyük, hogy alacsony összeggel is megvásárolhatóak, nem szükséges a piacon standardnak számító 100 ezer eurós névértékű minimális vétellel számolni, amely jelentősen korlátozná a kisbefektetők lehetőségeit. Összességében alacsony kockázatú, kiszámítható befektetési formát biztosítanak mindazok számára, akiknek fontos a stabilitás és előreláthatóság.