Miben van elmaradása a hazai kkv-knak? Egy új államtitkár most erről is beszélt

A kkv-k fejlesztéséért felel a kormányban - milyen területeken lát elmaradásokat, kitörési lehetőségeket?

A mikro-, kis- és középvállalkozások a hazai gazdaság alappillérének számítanak: a cégek több, mint 90 százaléka tartozik ide, a foglalkoztatottak 72 százalékának adnak munkát, a vállalati szektor teljes árbevételének 55 százalékát biztosítják.

Mindez egyértelműsíti: sikeres kkv-szektor nélkül nincs sikeres gazdaság. Ezért döntött úgy a miniszterelnök, hogy erre egy külön területet, egy önálló államtitkárságot kell létrehozni.

A hazai kkv-k számos területen szembesülnek kihívásokkal, leküzdendő feladatokkal. A legnagyobb erénye a szektornak az alkalmazkodás és az állandó megújulás képessége.

Ezt mindennél jobban mutatta a hátunk mögött hagyott inflációs válság: a hazai kkv-szektor tagjai talpon maradtak, a bedőlések száma nem ugrott meg jelentősen, ráadásul tömeges elbocsátásokra sem került sor. A fentiek miatt gondolom úgy, hogy a szektor tagjai előtt álló kihívások leküzdése egyben kitörési lehetőséget is kínál a vállalkozások számára.

Amiben mindenképp előre kell lépni, az a szektor informáltságának emelése, támogatnunk, segítenünk kell őket abban, hogy lehetőség szerint minden, működésüket támogató, munkájukat, boldogulásukat segítő információhoz hozzáférhessenek, és a kipróbált best practice megoldásokat adoptálni tudják.

Egyszerűsítenünk kell a bürokratikus akadályokat, támogató közeget kell teremtenünk abban, hogy a kkv-k ne azért essenek el például egy-egy támogatási lehetőségtől, mert nincs kapacitásuk megkeresni az érintett pályázatot a rendszer valamely eldugott pontján.

Szemléletformálásra és támogatásra van szükség azért, hogy a cégek kishitűségből („áh úgysem nyerek”) vagy épp valamely kapacitás (pl. pályázatírói szaktudás) hiányában eleve lemondanak a kínálkozó lehetőségekről.

Ha pedig a konkrét lehetőséggé alakítható kihívásokra tekintünk, mindenképp meg kell említeni a zöld átállást, ahol ma az látható, hogy sok cég még nem elég felkészült a fenntarthatósági követelmények teljesítésére és a környezetbarát technológiák alkalmazására, noha ez nemcsak a környezetre, hanem akár rövid távon versenyképességükre is negatív hatással lehet.

De a gyorsan lépő cégek számára a fenntarthatóság komoly üzleti előnnyé válhat. S hasonló kiugrási lehetőséget jelenthet a hazai cégek számára a digitális átállás felgyorsítása, ami a kkv-k jó részére ráfér, mert elmaradásban vannak a technológiai újítások bevezetésében, ami hatékonyságuk és nemzetközi versenyképességük rovására megy.

A digitalizáció nagyot lendíthet a hazai kkv-k termelékenységén, ahol a célunk, hogy az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott értéket a jelenlegi 23,3 ezer euróról az évtized végére 28 ezer euró/főre növeljük.

A vállalkozások zöme ma még kivár a beruházásokkal, fejlesztésekkel. Hogyan lehetne ezeket felpörgetni?

Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb exportpartnerünk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek. Emellett továbbra is erős az óvatossági motívum a lakossági és a vállalati szereplőknél egyaránt, azaz egyelőre bizonytalanok a fejlesztési, beruházási döntések meghozatalában.

A kkv-k esetében mindez még kiegészül azzal is, hogy ezeknek a cégeknek jellemzően kisebbek a tartalékaik, egy-egy válság pedig még inkább erodálja ezeket a tartalékokat.

Ennek fényében érdemes értékelni azt, hogy a kkv-szektorral kapcsolatos kihívások közül az egyik az – s ez meglepőnek tűnhet -, hogy a magyar kkv-k eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban alacsony. A hazai kis- és középvállalkozások hitelállománya a bruttó hazai termék (GDP) 12-15 százaléka körül áll, ez a régióban is alacsonynak számít, az EU-s átlagnak pedig harmada.

Ebben egyrészt szerepet játszik az, hogy a 2008-as válságban sokan megégették magukat a hitelekkel – lakossági és vállalati oldalon egyaránt-, s hiába Széchenyi szavai „a hitel híja minden mozgást elapaszt”, óvatosak a kölcsönök és egyéb pénzügyi termékek irányában, miközben az uniós forrásokból most már elsősorban ezt tudjuk részükre nyújtani.

Itt kell említést tenni arról is, hogy az elmúlt években a vállalkozások nagyon könnyen juthattak uniós forrásokból kedvező vissza nem térítendő támogatásokhoz és sokan annak ellenére is ilyen lehetőségekre számítanak, hogy tudható: a világ megváltozott, s vége lett az olcsó források időszakának.

Természetesen tovább fejlesztjük és bővítjük a kkv-k által elérhető finanszírozási eszköztárat, javítjuk a kkv-k hitelfelvételi lehetőségeit, támogatjuk a kkv-k működését segítő nem banki pénzügyi termékek, elterjesztését.

Aktuális példa erre a GINOP Plusz program kiterjesztésével európai uniós társfinanszírozásban megvalósuló, visszatérítendő (a köznyelvben 0 százalékos kamatozású hitelként emlegetett) program, amire már a budapesti mikro-, kis- és középvállalkozások is jelentkezhetnek.

A 73,2 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett program célja a fővárosi kkv-k termelékenységének és hozzáadott értékének növelése technológiai és szervezeti megújításuk támogatásán keresztül.

Ami változik, az az, hogy a korábbi évektől eltérően – amikor a vállalkozásfejlesztés során rendelkezésre álló vissza nem térítendő források jelentős része – ha szabad így fogalmazni – hagyományos „vasba” ment, az új támogatási konstrukciók az összetettebb fejlesztéseket részesítik előnyben. Olyan beruházásokat, ahol az a cél, hogy a hagyományos gépbeszerzés egészüljön ki  komoly infokommunikációs vagy megújuló energiát magukba foglaló technológiai fejlesztésekkel. Ezek mellé tesszük a tudást, amelyet tanácsadás formájában adunk át a vállalkozásoknak. 

A kormány őszi akciótervet készít elő. Mit tartalmaz a program és mit várnak tőle?

A Kormány gazdaságpolitikájának fókuszában az áll, hogy a gazdaság 2025-ben növekedési pályára álljon és a GDP bővülése 3-5 százalék közötti lehessen. A gazdaság dinamizálása érdekében tovább kell erősíteni a magyar tulajdonú kkv-k teljesítményét, hogy a növekedéshez fokozottabban járuljanak hozzá.

A gazdaságélénkítő akciótervvel lényegében az a célunk, hogy azon célok teljesítését, amelyekről a korábbiakban is beszéltünk már, katalizáljuk. Azt akarjuk elérni, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások képesek legyenek beruházások végrehajtására, zöldtechnológiák alkalmazására, a külpiacokon történő fokozottabb megjelenésre és digitális fejlesztéseken, szervezetfejlesztésen keresztül termelékenységük és hozzáadott értékük növelésére, ezáltal versenyképességük javítására.

Mindez hozzájárul azon hosszú távú célkitűzésünk eléréséhez, hogy a kkv-k beruházási aránya az összes beruházáson belül 40 százalékra emelkedjen a jelenlegi 30 százalékról. 

A program kapcsán számos részletkérdés kidolgozásával jelenleg foglalkozunk, melyekről még nem oszthatok meg információkat, de például a már említett Budapest technológiai hitelprogram már az akcióterv első megvalósult „termékeként” lett bemutatva. Terveink szerint a következő hetekben folyamatosan új- és új megoldások, termékek válnak elérhetővé - amint döntött róluk a Kormány, azonnal be fogjuk jelenteni a következő program-elemeket.

 Ön úgy nyilatkozott,  már az első héten találkozik a legnagyobb vállalkozói érdekképviseletek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Kavosz és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vezetőivel. Milyen pillérek mentén tervezi velük az együttműködést?

 A hazai kis- és középvállalkozókról azt tartják a „jég hátán is megélnek”. Ez a tudás, ez a túlélőkészség mindenképp becsülendő, de azt is jelenti, hogy ezek a cégek valóban mindennapi működésük során szembesülnek a problémákkal, kézzelfogható információik vannak arról, hogy milyen megoldások, jógyakorlatok segítik a munkájukat és milyen szabályok, előírások jelentenek akadályt munkájuk során.

A cél az lehet csak, hogy ezeket az információkat a szabályalkotók is megismerhessék, hogy az új elképzeléseket, vagy a régi szabályok módosítását már a piaci tapasztalatok, visszajelzések alapján lehessen elvégezni. Ebben a munkában számítanak kiemelt partnernek a vállalkozói szakmai és érdekvédelmi szervezetek, akik képesek összegyűjteni, szintetizálni és végül hozzánk becsatornázni a vállalkozók véleményét, tapasztalatait, közvetíteni felénk javaslataikat, elvárásaikat.

A múlt héten találkoztam már Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével, Eppel Jánossal a VOSZ elnökével, és Krisán Lászlóval a Kavosz vezetőjével is, ahol egyértelműsítettem: minden javaslatot, észrevételt örömmel fogadunk, bármilyen felvetésről készek vagyunk tárgyalni.

Ugyanezt az üzenetet közvetítem majd a következő hetekben zajló egyeztetéseken a többi szakmai szervezet felé is. Sőt. A kormány és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter alapvető elvárása az, hogy közvetlen kapcsolatfelvételre is teremtsünk lehetőséget a hazai kis- és középvállalkozásokkal.

Épp ezért folyamatosan úton leszek, és igyekszünk az ország minden régiójába eljutni, ahol találkozók, egyeztetések, szakmai programok keretében szeretnénk párbeszédet folytatni a vállalkozások vezetőivel. De ezt a célt szolgálja majd a napokon belül elinduló sikereskkv@ngm.gov.hu vállalkozói forródrót is, ahová véleményeket, panaszokat, javaslatokat várunk az ország minden cégétől. Nyitott államtitkárságot ígérek, és azt, hogy meghallgatjuk a vállalkozókat, hiszen ők azok, akik valóban kockázatot vállalnak a működésük során.