Michelisz Norbert: amíg járműipar létezik, versenyek is lesznek 

Ha autóverseny készül, mondjuk közeledik a Magyar Nagydíj, menetrendszerűen beindul a huhogókórus, hogy környezetszennyező, eljárt felette az idő, be kellene szántani az egészet. Elkezdődött a motorsportok lassú agóniája?

Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy nem.

Amíg létezik a világon járműipar, addig a motorsport sem fog eltűnni. A gyártók számára ez a leghatékonyabb marketingeszköz, itt tudják a legjobban bemutatni termékeiket és a technológiájukat.

Persze lehet és kell is foglalkozni azzal, hogy milyen változásokat hoz a jövő. 

Vannak már elektromosautó-bajnokságok is, de mintha a szélesebb közönség erre nem igazán rezonálna. Hol tart most a váltás?

Egy ideje van már elektromos autós Forma-1,  és valóban, hiába örvend nagy népszerűségnek a gyártók körében, fanatikus autósport-kedvelőnek kell lenni ahhoz hogy valaki ezt a sorozatot értelmezze értelmezni tudja, és a hírek eljussanak hozzá.

De szerintem ez egy pillanatnyi állapot, hiszek abban hogy az elektromos vagy alternatív meghajtású autók trendje uralni fogja majd a járműipart, és ezek a versenyek is jóval népszerűbbek lesznek. 

Benzines autóval kezdted a versenyzést, és a túraautó-világkupa győzelmedet is ezzel arattad. Ma már minden az elektromos autókról szól, ezekre viszont sokan fanyalognak, hogy versenyzéshez nem az igazi, hiányzik a hangulata. Te versenyzőként szintén ezt érzed?

A legkevésbé sem. Idén elindult a tisztán elektromos túraautó bajnokság. Ha leszámítjuk a megszokott bömbölő motorhangok hiányát, akkor egy nagyon izgalmas, jó formátumú bajnokságot láthatunk.

Borzasztóan gyors elektromos autók versenyeznek egymás ellen úgy, hogy a túraautózás sava-borsa megmarad. Összeérnek az autók, van test-test elleni küzdelem, van támadás és védekezés.

Azt gondolom, hogy minden eszköz adott ahhoz, hogy az elektromos hajtással rendezett versenyek csendességük dacára a szélesebb közönség számára is értelmezhetőek és érdekesek legyenek.

A tévénézőknek hogy fog lecsapódni a változás? 

Szerintem nem lesz akkora mértékű a változás, hogy egy hétköznapi nézőnek feltűnjön.

Technológiai szempontból ugyan hatalmas különbség van egy elektromos hajtású és egy belső égésű motorral felszerelt autó között, de ez csak minimálisan tud megjelenni a tv- képernyőn.

Mi kell ahhoz, hogy egy ekkora horderejű váltást mindenki elfogadjon?

Nem kell hozzá semmi extra, egyszerűen nyitottnak kell lenni. Ha változások történnek, azt általában hangos kritika övezi a kezdeteknél, aztán idővel megszokott lesz.

Emlékezzünk vissza, mekkora felzúdulás volt akkor is, amikor a Forma 1-ben átváltottak a szívómotorról a turbóra. Két évig ment a fanyalgás amiatt, hogy a hanghatások jelentős része megszűnt, ma pedig már észre sem veszik. Viszont kiderült, hogy a hibrid technológiákkal felszerelt turbó feltöltéses versenyautókkal is hasonlóan izgalmas versenyeket lehet rendezni, és szerintem ez a lényeg.

Láthatunk majd Téged is elektromos autóval versenyezni?

Azt gondolom, hogy igen.

A hétköznapokon milyen autót vezetsz?

Egy Hyundai Tucson Hybrid-et. Idén májusban kaptam szponzoromtól, a Hyundai Magyarországtól.

Talmácsi Gábor ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy oktatási célra rendben van az elektromos motorkerékpár, de a versenyen ragaszkodik a jól megszokott motorhanghoz...

Egyszer elengedi ő is.

Érdekesség a karrieredben, hogy szimulátoron kezdtél, utána ültél be a volán mögé. Ezek szerint nincs igazuk azoknak a szülőknek, akik korholják a gyereküket, ha túl sok időt töltenek a gép előtt?

Persze nagyon fontos az egyensúly, nekem is van két kislányom, tudom, hogy nem egyszerű ezt megteremteni.

De ahogy az én példám is mutatja, nem feltétlenül ördögtől való az, ha az embernek van egy álma, és ennek megvalósításához a számítógép kiváló eszköz lehet.

Nemrég jelentettétek be a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. sajtótájékoztatóján, hogy támogatási rendszer indul, amely felkutatja, felméri és felkarolja a legtehetségesebb magyar autó- és motorversenyzőket.  Nehéz megtalálni őket?

Rengeteg tehetség van Magyarországon, de többségük nem rendelkezik a megfelelő anyagi háttérrel ahhoz, hogy egy versenyen a rajthoz álljon. Ez a kezdeményezés egy komoly struktúrát ad ahhoz, hogy őket felkaroljuk. Ebben a jövőre nézve rengeteg perspektívát látok, arról nem is beszélve, hogy viszonylag kis létszámú országként mindent meg kell tennünk, hogy a hátrányunkból lefaragjunk.

Hogyan függ össze a lakosság száma és a tehetséges fiatalok sikere?

Ha a tehetséggondozásról beszélünk akkor mindenképpen lépéshátrányban vagyunk a nagyobb lélekszámú nemzetek hez képest, tízmillió magyar köréből kisebb valószínűséggel kerül ki egy őstehetség mint nyolcvan vagy százmillióból.

De ez ellen tudunk tenni, ha a belépési költséget lejjebb tudjuk lőni, ha gyakorlatilag a nulladik szinten már el tudjuk kezdeni a tehetségeket felkutatni és elkezdhetünk velük dolgozni, akkor kompenzálni tudjuk a kisebb merítés okozta hátrányt.

Itt jöhet képbe pédául a szimulátor, amely egy rendkívül költséghatékony eszköz, például tehetségkutató szimulátoros bajnokságok formájában.