Mastercard-igazgató: Nagyon megnőtt a kártyás fizetések iránti igény Magyarországon

A koronavírus miatt elrendelt intézkedések milyen hatással voltak a kártyás fizetésekre?

Most összesítjük az eddigi tapasztalatokat, számokat, hiszen ez országonként és szegmensenként nagyon változó. Két dolog azonban egyértelműen látszik. Egyrészt az érintésmentes fizetések népszerűsége óriásit nőtt.

Egy friss, globális felmérésünk szerint 10 emberből 8 most PIN-kód megadása nélkül fizet kártyájával.

Ráadásul jelentős részük, a megkérdezettek 74 százaléka nem csak a járvány idején, de hosszútávon is érintésmentes fizetéssel szeretné vásárlásait rendezni. Ezért is támogatjuk, hogy a most bevezetett 15 ezer forintos bolti limit tartósan megmaradjon.

A másik fontos változás, hogy szűkebb azon termék- és szolgáltatáskategóriák sora, amire járvány idején pénzt költenek az emberek, de a korábbinál nagyobb szerep jut az elektronikus fizetéseknek, szívesebben használják ezt a fizetési módot a vásárlók.

Több bolt akarta lehetővé tenni a kártyás fizetést?

Egyértelműen Az újonnan beüzemelt terminálok számát tekintve jelentős a növekedés. Csak április végéig közel négyezer új terminál került a piacra, sok esetben olyan helyeken, ahol eddig egyáltalán nem volt megoldott a kártyaelfogadás. Csak viszonyításképp a 2019-ben az egész éves nettó terminál darabszám növekedés volt közel ekkora.

A mostani időszakban jellemzően kik igényelnek terminált?

Mivel a fogyasztók szempontjából előnyt élveznek azok az üzletek és szolgáltatások, ahol minimálisra csökkenthető a kontaktusok száma, sok vállalkozó döntött a kártyaelfogadás mellett. Van, ahol ez újdonságként jelent meg, de nagyon sok étterem például plusz terminálokat igényelt, hogy ne csak az üzlethelyiségekben, de a futároknál is fizethessenek a vevők bankkártyával.

Egyeztetett Önökkel az MNB vagy a kormány képviselői a kártyahasználat fontossá válása miatt?

Az MNB-vel a mostani helyzettől függetlenül is állandó kapcsolatban vagyunk, mint ahogy a bankokkal és pénzügyi szolgáltatókkal is. Természetesen minden kártyahasználattal, elektronikus fizetéssel kapcsolatos kérdésben szívesen segítjük a döntéshozók munkáját.

Hogy alakulnak most a kártyaigénylések?

Pontos adatot erre a bankok tudnak mondani, de mi azt látjuk, hogy azok is, akik eddig a fiókban, vagy a pénztárca legmélyén tartották a kártyájukat, most elkezdték használni, ismerkednek ezzel a fizetési móddal. Sokan pedig, akik eddig csak havi néhány alkalommal fizettek ily módon, most akár napi szinten fizetnek kártyával.

Milyen veszélyt lát a Revolut és egyéb fintech cégekben? Vagy inkább az együttműködés jellemző?

Mi a Mastercardnál ebben nem veszélyt látunk, hanem egy versenyhelyzetet, amiben mindenki próbál a legjobban helyt állni. Mi ugyanúgy együttműködünk a neobankokkal és fintech cégekkel, mint a nagy múltú, hagyományos pénzügyi szolgáltatókkal. Mindegyikük más és más szempontból képvisel olyan értéket, ami a fogyasztóknak kedvez. A mi feladatunk itt is az, hogy olyan szolgáltatásokat fejlesszünk, amivel segíthetjük ezeknek a szereplőknek a működését.

Hogyan érintette a járvány a Mastercardot?

Természetesen nálunk is újra kellett tervezni sok szempontból az évet, de igyekszünk arra koncentrálni, hogy hogyan segíthetjük hatékonyan üzleti partnereinket és a velük kapcsolatban álló fogyasztókat. Ez alatt érthetjük az infrastruktúra fejlesztési programunkat is, de például a vcita nevű startuppal együttműködve egész Európában azon dolgozunk, hogy a kisvállalkozásokat segítsük egy olyan alkalmazás kiépítésével, amely segíti a digitalizációs folyamatot és az üzletfejlesztést. Ezen túl a felhasználók akár egymással is megoszthatják történeteiket, tapasztalataikat, tanácsokkal segíthetik egymást.

A Mastercard itthoni cége milyen évet vár 2020-tól?

Sok szempontból egyedi, ahogy a piac a válságra reagál, de ez nem meglepő, hiszen nincs világjárvány esetén használható tapasztalat, azt most szerezzük meg. De egy olyan vállalat esetében, ami mindig az innovációra és a folyamatos megújulásra fókuszál, magától értetődő az a szemlélet, hogy a mostani helyzetből is úgy jöjjünk ki, hogy abból tanulunk, épülünk, és olyan szolgáltatásokat fejlesztünk, amelyek akkor is hatékonyan működnek majd, ha az élet visszatér a normál kerékvágásba.